Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám
3. A TEREMTÉS HETEDIK NAPJA 1 Mózes 2,1-3 »Isten megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten, egész alkotó és teremtő munkája után.« A hatodik nap után jön a pihenésnek, nyugalomnak a napja. Isten gyermekeit nemcsak arról lehet megismerni, hogy becsületesebben dolgoznak, mint a többiek, hanem még inkább arról, hogy a hetedik napon le tudják tenni a munka szerszámát. A pihenésben nem dőzsöl, hanem elcsöndesedik, Istent dicsőíti. Isten végső terve az, hogy az emberekkel közli a saját életét. És az Ő életében ilyen ritmus van: Időnként alkot, kifelé fordul - időnként megnyugszik, önmagában él. Amikor az ember le tudja tenni a munkaszerszámot és tud gondolkozni, tudja a végső nagy összefüggéseket keresni és tud Isten előtt meghódolni, akkor lesz Isten gyermekévé. Ehhez kell a 6+1 -nek a törvénye. Ha életünkből elveszett a hetedik nap, ezzel elveszett az isteni élet. 4. FÉRFIVÁ ÉS NŐVÉ TEREMTETTE ŐKET 1 Mózes 1,27-28; 2,18-24 Férfi és nő együtt alkot egy emberpárt. Egymást kiegészítve, egymást segítve valósítják meg az emberi életet. Egymásra vannak utalva, életük egymás nélkül töredékes. Ádám és Éva története a mítosz műfajának nyelvén - társadalmi változásokon túlmenően - Isten eredeti gondolatát mutatja, férfi és nő kapcsolatára nézve. És minden, Isten akaratához igazodó házasságra nézve. »És mondta az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni.« A szerelem azt jelenti, hogy egy férfi vagy nő ráébred arra, hogy nem teljes az élete, valami hiányzik belőle, s elindul megkeresni életének azt a hiányzó másik felét, a párját. »Alkotok neki segítőtársat, hozzá illőt.«Isten az, aki alkotja, szerzi a társat. A házasság legmélyebb alapja nem a szerelem, a megszokás, az anyagi érdek, nem is a szeretet, hanem a hit, hogy Isten akaratából vagyunk egymáséi. Isten kezéből kaptuk egymást, Isten akarta, hogy találkozzunk és eggyé váljunk! Minden házasság akkor van igazán megkötve, ha a házasfelek hitben felismerik: Isten rendelt bennünket egymásnak, és ezt elvállaljuk. Hozzá illő társ azt jelenti, hogy az ember hármas felépítettségének megfelelően: testi kapcsolatban, szerelemben - lelki téren értelmi, érzelmi, akarati összehangolódásban, - és szellemi vonatkozásban is: hitben, Istennel való kapcsolatban, együtt az Úr előtt, az Úr szolgálatában és dicsőítésében. »Mély álmot bocsátott az Úr Isten az emberre, s az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, asszonnyá formálta és odavitte az emberhez.« »Álomban« kapta Istentől Évát a férfi, nem a szexualitás lázában, vad hajszájában és felajzottságában, hanem a várakozás csendjében. »Seb árán«, mert a férfinek is vállalnia kell, hogy »megsebesüljön« az élettárs választásánál. Neki is áldozatot kell hoznia, ne csak követelései legyenek. Finom, mélyértelmű jelkép, hogy Éva Ádám »oldalából vétetett«. Nem a fejéből: ne uralkodjék az asszony a férfi felett. Nem is a lábából: a férfi se tekintse alacsonyabb rendűnek az asszonyt önmagánál. Nem is a vállából: ne az asszony hordja az élet minden terhét, hanem az oldalából, ahol a szíve dobog! Hogy egészen mellette álljon, mindenben segítőtárs legyen, és bensőséges szeretetben egyesülve járják az élet útját. »És lesznek ketten egy testté.« Ketten alkotnak egy új, elválaszhatatlan életegységet, eggyé ötvöződnek. Itt sem többnejűségről, sem válásról, hűtlenségről nincs szó, hanem Isten eredeti gondolatáról a házassággal kapcsolatban, amely egy férfinek és egy nőnek holtig tartó, teljes életközössége. »Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és ragaszkodik feleségéhez.« Itt az oldás és kötés törvényszerűségét látjuk: »Elhagyja - ragaszkodik. « A házasság isteni normája: Az eddigi kötelékből kioldódni azért, hogy az ember alkalmas legyen egy új fajta köteléknek a megkötésére. Dönt arra nézve, hogy egy egészen új, felelős, megmásíthatatlan szövetséget teremt. 5. AZ ÉDEN KERTJÉBEN 1 Mózes 2,8-17 Mikor Isten embert teremtett, egy kertbe helyezte ót. Édenkert héberül azt jelenti: gyönyörűség kertje. (A korabeli pogány mítoszok Paradicsomkertje csak az isteneké, ember számára tilos). Az Édenkertet Isten az ember számára teremtette. Isten nem irigyli, hanem akarja az 92