Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 2. szám
FIATALOK LEVELEZNEK a nyelveken szólásról Kedves Dani! Két évvel ezelőtt egy evangélizáción Tündével megismertük az Úr Jézust. Azóta Bibliát olvasunk, imádkozunk, szolgálataink vannak. Két magános öreg nénihez járunk segíteni, sőt már van egy »gyümölcsünk« is, egy harmadik kislány, aki rajtunk keresztül ismerte meg az Urat. Múlt héten elhívtak minket egy társaságba. Ott is hívók voltak, de valahogy furcsán viselkedtek. Mikor mi örömmel beszámoltunk hitünkről, ők azt mondták, hogy ez még nem elég, ez csak »első« fokozat. Azt mondták, hogy még nem vettük a Szentlelket. Arról beszéltek, hogy a »lélekkeresztség« még hátra van. Kérdeztük: miből gondolják, hogy még nem vettük a Szentlelket? Abból, hogy még nem tudunk nyelveken szólni. Mi ebben a dologban az igazság? Valóban kell-e törekednünk arra, hogy nyelveken szóljunk? Valóban vannak-e »szentlelkes« és »nem-szentlelkes« hívők? Azért fordulok hozzád, mert te teológus vagy, jobban van alkalmad utánanézni és alaposabban tájékozódni a Bibliában. Kérjük és várjuk mielőbbi válaszodat. Testvéri üdvözlettel Éva Kedves Éva! Kérdésed mostanában világszerte sokak kérdése. Elgondolkoztató, hogy a nyelveken szólás az apostoli kor után a keresztyén egyházban szinte meg is szűnt. Csak szórványosan jelentkezett egy-egy mozgalmon belül az egyház peremén. Századunk elején rohamosan kezdett terjedni mint pünkösdista egyház. Az utóbbi években pedig szinte valamennyi egyházon belül, mint ún. »szentlelkes« irányzat. Hogy helyesen tájékozódjunk, nézzük meg, milyen szerepe volt a nyelveken szólásnak a bibliai korban. Az egyház kezdeti korszakában a nyelveken szólásnak kétféle változata volt ismeretes: megszólalás a beszélő által ismeretlen, idegen nyelveken, nyelvtanulás nélkül, a Szentlélek által. Ez történt Jeruzsálemben, az első pünkösdkor. A másik változat: érthetetlen szavakban való megnyilatkozás a Lélek által. Ez volt ismeretes a korintusi gyülekezetben. Kétféle jelentősége volt: egyrészt jelül szolgált a hitetlenekének, másrészt személyes lelki épülés eszköze volt a hívók számára (1 Kor 14,4 és 22). Az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv szerint olyan esetekben jelentkezett, amikor egy-egy új kör vagy csoport épült be Krisztus testébe, az egyházba:- Izráel népe (Ap. Csel. 2,4-12)- talán a samaritánusok (Ap. Csel. 8,1-18)- Keresztelő János tanítványai (Ap. Csel 19,1-6)- a pogányok (Csel 10,44-48). De hogy nem volt a Krisztusban való hitnek, megtérésnek, újjászületésnek feltétlen és elengedhetetlen jele a nyelveken szólás, azt sok példa bizonyítja. Pünkösdkor 120-an szóltak nyelveken, de a megtérő 3000 nem, a később hozzájuk csatlakozó 2000 sem (Csel 4,4). A továbbiakban a férfiak-nők sokasága Jeruzsálemben, az etióp kincstárnok, a liddai-joppei hívók, az antiochiaiak, a ciprusi helytartó, az ikóniumi zsidók és görögök, Fi lippi ben Lídia és a börtönőr, stb. ugyancsak anélkül lettek keresztyénné, hogy velük kapcsolatban nyelveken szólásról említés történt volna. De a Szentléleknek ugyanúgy részesei lettek, mint az első tanúk, megkülönböztetés nélkül! A »kétszintes keresztyénség« a Bibliából nem látszik igazolhatónak. A Biblia nem különböztet meg újjászületett állapotot - és azután, Szentlélekkel egyszer s mindenkorra beteljesedett állapotot. János, Pál, Péter bizonyságtételei inkább egyetlen, Istentől megszabott, döntő határvonalra mutatnak rá, ha különbözőképpen nevezik is. Újjászületés, hitrejutás határvonala: »Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg Isten országát. Aki hisz az Isten Fiában, nem kárhozik el; aki pedig nem hisz, az már elkárhozott, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében« (Jn 3,3.16-18). -Átmenetei halálból életre (1Ján 3,14). Pál, visszatekintve megtérésére, egyetlen határvonalat említ: »Milyen volt megtérése előtt, és mivé alakította át a kegyelem, a Jézussal való találkozása által (1Tim 1,13-16). Az egész Újszövetségen végigvonul a hit mint nagy feltétel, szembeállítva a hitetlenséggel: »Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülszI« A valóságos hit mindenre elégséges. A kegyelmi ajándék a hit»csomagjában« van és nem újabb »csomag« a hit mellett. 62