Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 2. szám

Sir Norman Anderson

A FELTÁMADÁS BIZONYÍTÉKAI (2.)

Még több dologról lehetne szólni, most azonban csak a legtömörebb kivonat formájában foglaljuk össze mondanivalónkat:

1. ) A világ minden részében megtalálható egy nagy csoport, a keresztyén egyház. Ennek a csoportnak a történetét nyomon lehet követni a Kr. u. 30-as évek Palesztinájáig. Minek köszönheti eredetét? Az egyesület okmányaiban világosan az áll, hogy létrejöttének időpontja Alapítójának feltámadása a sírból. Még mi felel meg ennek a ténynek?

2. ) A vasárnap határozottan keresztyén intézmény, és ugyanerre a helyre és időpontra vezethető vissza. Minek köszönheti a kezdetét? A zsidók fanatikusan ragaszkodtak szombatjukhoz, az őskeresztyén egyház pedig majdnem kizárólag zsidókból állt. Valami mélységes és döbbenetes jelentőségű eseménynek kellett történnie, hogy ezt a hét első napjára változtassák. Volt is egy ilyen esemény, mégpedig a feltámadás. Ugyanezt a gondolatmenetet követhetjük húsvét ünnepének a magyarázatára is.

3. ) Miben rejlett az őskeresztyén egyház sikere? Az apostolok mondanivalójának alapja és lényege maga a feltámadás volt, amelyet Arimáthiai József sírjától szinte egy kőhajításnyira hirdettek. Mivel magyarázhatjuk meg tehát azt, hogy a kegyetlen üldözés ellenére ezrek és ezrek hittek, és hogy a papok közül is sokan »követték a hitet« (Csel 6,7)? Úgy látszik, hogy csak egyféleképpen válaszolhatunk: az üres sír alapvető ténye megcáfolhatatlan volt.

4. ) Hogyan lehet továbbá magyarázni azt a furcsa héthetes időkiesést, amely a feltámadás eseménye és első hirdetése között telt el? Sem hamis bizonyítékok csiholója, sem álmodó meseszövő nem rendezte volna el így a történetet. Ennek az időköznek egyedül az a helyes magyarázata, amit maguk az írások tartalmaznak: a tanítványok az első negyven napot meg-megismétlődő közösségben töltötték feltámadott Urukkal (Csel 1,3), a rákövetkező tíz nap alatt pedig Uruk parancsához híven várták »az Atya ígéretét«, várták, hogy erőt vegyenek (Csel 1,4-8).

5. ) Az is kétségtelennek látszik továbbá, hogy Krisztus maga megjövendölte keresztre feszítését és feltámadását. - Lehet, hogy egy kritikus úgy próbálná magyarázni a jövendölések határozott jellegét, hogy ezek ex post facto (a tények megtörténte utáni) visszaemlékezések. Azonban a tárgyaláson felhozott vád, miszerint Jézus azt mondta: »Leronthatom az Isten templomát és három nap alatt felépíthetem azt« (Mt 26,61), aligha lehet más, mint Jézus egyik jövendölésének eltorzított változata haláláról és feltámadásáról.

6. ) Aztán mi a helyzet az apostolokkal? Mi változtathatta e szomorú, csalódott, gyáva kis társaságot tántoríthatatlan misszionáriusok szövetségévé, akik szinte kifordították sarkából a világot, és akiket semmilyen ellenállás nem rettentett vissza? Mi változtatta úgy meg a gyenge jellemű Pétert, aki egy szolgálólány kérdezősködésére megtagadta Urát, hogy végül az egész Főtanács nem tudta elhallgattatni? Pál és az evangélisták részben magyarázatot adnak erre: »Megjelent Péternek« (lKor 15,5; Lk 24,34). Mi változtatta Jakabot, az Úr vérszerinti és semmi esetre sem rokonszenvező testvérét néhány rövid év alatt a jeruzsálemi gyülekezet elismert vezetőjévé? A felelet: »Megjelent Jakabnak«

49