Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
Jézus jelenléte és az Ige üzenete tette az együttlétet vonzóvá, jelentőssé. Pedig az Igének kell a középpontban lennie; egyedül az Igére vonatkozik az isteni ígéret, hogy olyan, mint az élő mag: újjászületésre vezet és nem tér vissza üresen, hanem munkáját elvégzi bennünk. Ha Jézus fiatal tanítványaiként vagyunk együtt, fontos megszívlelnünk Pál apostol tanácsát: »A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek« (Kol 3,16). Ha kicsit talán megszomorítottalak is, hidd el: jót akartam vele. És ha valóban a Szentlélek vezet: Istenünkről énekelni jó - úgy, és annyit, és olyat, hogy általa személyes istenélményünknek kifejezést adjunk, lelkünk valóban épüljön és a dicsőség Istené legyen. Szeretettel üdvözöl Dani SZELLEMI BOTANIKA A GRÁNÁTALMAFA Latinul: Punica granatum »Paradicsomkert nőtt rajtad: gránátalmák édes gyümölcsökkel« (Én 4,13). »A palást szegélyére gránátalmákat készítettek . . . Készítettek csengettyűket színaranyból és odaerősítették a gránátalmák közé. Csengettyű meg gránátalma váltakozott. . . (2Móz 39,24-26). Galilea hegyeit-völgyeit járva, újra találkoztunk egy nagyon kedves és sokatmondó növénnyel, a bibliai gránátalmafával. Ez a fa mindenütt ott szerepel a Szentírásokban, ahol a pálma meg a fügefa. Az Ószövetség úgy említi a gránátalmát, mint Isten házának s a főpap köntösének díszítő elemét. Ha az ószövetségi izraelita bement a templomba, akkor körös-körül, falakon, oszlopokon és gyertyatartókon gránátalmákat látott. Hogy jól megérthessük a fenti idézeteket, újra csak botanikai kirándulásra indulunk, s megismerkedünk a gránátalmafával. A gránátalmafa hazája ugyanott van, ahol a fügefáé, vagyis a Földközi-tengertől kezdve a Himalájáig terjedő hatalmas szubtrópusi övezetben. Törzsének maximális magassága eléri a 8 métert, de leggyakrabban csak 3-4 m magas, bokorszerű alakban tenyészik, mint a fügefa. A talajviszonyok tekintetében igénytelen, mint a fügefa, de fény- és hőigénye ugyanolyan, mint a fügefáé. Virága kellemes világospiros, ágai gumiszerüen rugalmasak, törhetetlenek. Gyümölcse - a gránátalma — külsejére nézve nemigen vonzó, piros vagy lila szinú, négy oldalról kissé lapított gömb. Leve, a benne levő gyógyerők következtében rendkívül értékes gyógyszer: skorbut, cukorbetegség, gyomor- és bélbetegségek, az izom- és idegrendszer általános elgyengülése, C-vitaminhiányból eredő betegségek és gyötrő lázak ellen. A gránátalma leve szomjúságot olt, étvágyat gerjeszt, emésztési folyamatot serkent és elmezavarokat szüntet. A Szentírás is úgy említi, mint királyi asztalok üdítő italát: »Én megitatnálak gránátalma borral« (Én 8,2). Nem csoda, ha a gránátalmát naponta élvező kaukázusi és közép-ázsiai népek között lépten-nyomon találkozhat az ember 120-130 éves, lóháton nyargalászó ifjú aggastyánokkal! A gránátalmának van egy jellegzetessége: magvainak a sokasága. Egy jól fejlett példányban 1200 szem is található. Ezért került a főpap palástjára, valamint a templom falaira, a termékeny igeszolgálat s az isteni áldások jelképeként. Ahol megjelenik a »gránátalma«, azaz az Ige szolgája, ott ezrével kezd hullani a szívekbe az isteni kijelentések, áldások magva, és ömlik a hallgató leikébe a »gyógyital«, - az Evangélium. Minden igeszolgálati együttléten csendes gyógy folyamat zajlik a hallgatók lelkében. Az »istentisztelet« szó görög 125
