Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám

nyelvre »terápia« szóval is fordítható, ami viszont »gyógykezelést« jelent, mégpedig belgyógyászatot. Az Ige szolgája tehát nem csupán »szónok«, hanem belgyógyász is. Orvosi oklevéllel nem rendelkezik ugyan, de bírja a Szent Szellemnek e szolgálathoz szükséges kegyelmi ajándékait.

A főpap palástját nemcsak gránátalmák, hanem aranycsengők is díszítették. Isten úgy rendelkezett, hogy ahány gránátalma, annyi aranycsengettyú is legyen a palást alsó peremén.

Igen! — erről az aranycsengettyúről nem szabad megfeledkeznünk. Nélküle a papi szolgálat igén hiányos. — Ez az aranycsengettyű a hallható szolgálat eszköze: a Szent Szellem által megtisztított és ihletett emberi nyelv. Ez a nyelv az élet bármilyen körülményei között kellemesen, tisztán, szelíden cseng. Sosem üvölt riasztó, vérfagyasztó szirénaként. A gránátalmák és aranycsengők »együttműködése« a papi paláston arra int bennünket, hogy kezünklábunk cselekedetei legyenek mindig összhangban nyelvünk beszédeivel.

Az aranycsengettyükkel kapcsolatosan még néhány szót kell mondanunk az aranyról. Mindenki ismeri az aranyat és

tudja róla, hogy ez a legszebb, legnemesebb fém az ember számára. Igazi drágakincs. Ezzel mérik, fejezik ki nemcsak magánemberek, részvénytársaságok, de még hatalmas birodalmak vagyoni helyzetét, gazdagságát is. Aranyból készíti az ember évezredek óta legszebb, legbecsesebb ékszereit, dísztárgyait. Ebből szőtte a vagyont érő fejedelmi, királyi palástokat, napjainkban pedig ezt a nemesfémet alkalmazza leggyakrabban a fogtechnika és a sebészet. A ma embere nemcsak arany fogakat visel a szájüregében, hanem csontvázának hiányzó részeit is sok esetben aranyból készített protézissel pótolja. Az aranyra nem tud hatni a »rossz« környezet. Belső összetételét nem változtathatja meg sem sav, sem lúg, sem víz, sem tűz, sem az oxigén. Az arany minden körülmények között megőrzi kellemesen ragyogó sárga fényét.

A Szentírás az Úr Jézust is így írja le, mint egy csodás, izzó fényben ragyogó aranyszobrot (Én 5,11-15; Jel 1,15; Ez 10. rész). Az Úr Jézus a változhatatlanság, az abszolút hűség szimbóluma, üdvösségünk örök Kősziklája. Őbelőle árad a szeretet gyógyító melege, ereje.

Virágh Ádám

Erich Sauer

A JERUZSÁLEMI TEMPLOMTÉREN (2)

Tüzet látok. Az 586-os esztendő szerencsétlen hónapjában vagyunk: augusztus eleje van. Nabukodonozor jön. Tűz és kard Jeruzsálem körül. A templomtér egyetlen lángtenger, üszkös romokban hever a salamoni templom. Megkezdődik a babiloni fogság.

*

Csaknem hetven évvel később serény építőmunkások sürögnek: Zorobábel

és Jósua emberei. Néhány éves (536 —521) halasztás után ismét folytatódik az újjáépítés. „A kő, amelyet az építők megvetettek, szegeletkövé lett.“ Megjelenik Aggeus és Zakariás, lelkesítve, tüzelve, reményt keltve (521). Előttem van Zakariás éjjeli látomásának képe (1—6 fejezet).

Nagy ünnepélyességgel szentelik fel Zorobábel templomát próféták, zsoltárköltők, papok, főpapok és Zorobábel, Jézus Dávid-i elődje jelenlétében, aki a nép világi vezére (Ezsd 5, 2; 6, 16 —18; Zsolt 118; Zak 4, 9), pontosan hetven esztendővel a salamoni templom lerombolása után (586—516; Neh 6, 15). Jeremiás jövendölése betű szerint beteljesedett (Jer 25, 11—12).

A kép. ismét változik. Mélyen megalázzák a templomot: az égőáldozati oltáron felállítanak egy kis oltárt, rajta pedig az olümposzi Zeusz szobrát. De nem elég a szent hely ilymódon való meggyalázása: Antiochus IV. Epiphanes, a pogány szír király; a Jahve-hit fa126