Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
2. Az Ige az Istennél volt Az Ige (logosz) kilétéről még nem árul el semmit Jánosnak e második megállapítása, azt azonban egyértelműen közli, hogy az Ige Istennél volt, s ebből már érezzük, hogy Isten és az Ige között szoros kapcsolatot kell föltételeznünk. Az is agyunkba ötlik, hogy ez az Istennél létei bizonyára nem egy végleges »státusa« az Igének. Erre utal a »kezdetben« is. Minden időpontnak két arca van. Egyik a múltba, másik a jövőbe tekint. Képtelenek vagyunk elgondolni olyan időpontot, amely ne a múltból jönne és ne a jövő Hálaadó ének (Jel 11,17-18; 12,10b-12a) Mindenható Úristen, hálaadással áldunk téged: te vagy, te voltál és te eljössz. Mert átvetted a főhatalmat s az uralom a tiéd lett. Haragra gerjedtek a nemzetek, haragod ideje elérkezett, hogy ítéletre keljenek a holtak, hogy szolgáid megkapják a jutalmat, a próféták s a szentek, azok, akik félik neved, nagyok és kicsinyek. Eljött Istenünk megváltása, ereje és országa, felkent Királyának hatalma. Letaszították testvéreink vádlóját, azt, aki Istenünk előtt vádolta őket éjjel-nappal. Legyőzték őt a Bárány vére által, tanúságtétele szavával. Nem ragaszkodtak életükhöz a halálban, ujjongjatok ezért egek és akik benne laktok valahányan. Farkasfalvy Dénes fordítása felé tartana. Csupán két ilyen pontja van idő-történeti világunknak: a kezdő és a végpont. A kezdő pont (gondoljunk viszsza az egyenesen kijelölt szakaszra!) egyik arca a végtelen felé fordul (vissza), a másik az idő (időtörténeti világ) felé (előre). A végpont egyik arca az idő felé fordul (vissza), a másik a végtelen felé (előre). A »kezdetben« tehát egyrészt még az örökkévalóság, másrészt az idő. A teremtett világ végpontja pedig egyrészt még idő, másrészt már örökkévalóság. »Kezdetben« az Ige (ami a kezdet örökkévaló részét illeti) Istennél volt. Az Ige a teremtéskor »vált el« Istentől, s lett teremtőszóvá, Istentől kibocsátott teremtő Igévé. Ez történt a »kezdetben« idői oldalán. A kezdetben tehát Jézus Krisztus egyrészt még Istennél volt, másrészt már teremtett. 3. Az Ige Isten volt Ami a teremtettségen kívül esik (ami nem teremtmény), az Isten (Teremtő). A »kezdetben« már volt az Ige (a teremtés megkezdése előtt létezett), létének tehát nem teremtés az alapja, hanem valami más. Isten megnyilatkozásaiban Jézus mint »szeretett Fiú« szerepel. Jézus tipikus kifejezése az »én Atyám«. Ha az Ige Isten Fia, akkor maga sem lehet más, mint Isten. Mi sem természetesebb annál, hogy e »származás« kifejezésére a születés szót használja a Szentírás. Jn 3,16-ban az »egyszülött Fiúról van szó (monogenész). Jézus egyedülisége mellett az »egyedül szülésre« is utal ez a kifejezés. (Akik tudják, hogy a teremtett világon belül is milyen sokszínűség tapasztalható a szaporodást illetően - pedig halandó lényekről van szó -, azoknak nem jelent botránykövet a fenti kifejezés.) Megismerésünknek határai vannak. A hit útján azonban akkor is továbbléphetünk, amikor értelmünk megakad - gondoljunk Jézus válaszára, amit a bölcselkedésével elakadó Nikodémusnak adott! 4. Minden Őáltala lett Az imént szóltunk arról, hogy az Ige Teremtő, mert Isten Igéje. Az emberi szó 105
