Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1980 / 2. szám
SZELLEMI BOTANIKA A pálmafa Latin neve: Phoenix dactylifera Héber neve: Támár „Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libanoni cédrus. Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Magas korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: Igaz az Úr, kősziklám Ő, akiben nincs álnokság!" (Zsolt 92,13-16). Oly pompásak a virágzó almáskertek, a hófehér virágtengerben úszó akácosok, a cseresznyefák és ezekhez hasonlók. Miért nem ezekhez hasonlítja az Ige az igaz embert? Miért hasonlítja őt a virágzó pálmafához? A botanikusok szerint a pálmák viszik el a „pálmát" a fák virágzásának világversenyén. A pálmafák virágzata a legcsodálatosabb a földön méreteire, illatára és termésére nézve. Hogy erről meggyőződhessünk, a pálmafák 3200 tagból álló családjának legalább két tagjával szoros ismeretséget kötünk. A Csendes-óceán szigetvilágában otthonos a „Korifa umbraculifera" nevű pálma, amely Ceylon szigetén kívül Jáván, Borneón, Celebeszen és egyéb trópusi szigeten tenyészik. Ez a pálmafa nem a törzsének, sem leveleinek, hanem a virágzatának méreteivel ejt bennünket ámulatba. Koronája fölött emelkedik a magasba egyetlenegy kúp alakú virágzata, hasonló az orgonavirághoz, amelynek a magassága eléri a 14 métert, átmérője a 12 métert, s e hatalmas virágrendszer 200 ezer virágegységből áll. Azon felül, hogy szemünk ekkora szépségben gyönyörködik, egész lényünket a 200 ezer forrásból ömlő illattenger öleli körül. S ha történetesen nem egy fa alatt állunk, hanem ezer fából álló pálmaliget közepében időzünk, nehezen tudnánk szóhoz jutni és elmondani valakinek, hogy mit is gondolunk és hogy érezzük magunkat. Ezt akarja elmondani az Ige az „igaz"-ról, a virágzó pálma nyelvén. A hivő ember Jézus golgotái halálának és hulló vérének legszebb virága, gyümölcse; Isten házának és tornácainak plántája, dísze. A 92. zsoltár 16. verse tárja fel előttünk megcáfolhatatlanu! azt a kedves titkot, hogy a hivő ember — mint a pálma — az Úr dicsőségének, igazságának és üdvözítő kegyelmének a hirdetője, akin keresztül „ismeretének illatát terjeszti.. . mindenütt“ (2Kor 2,14). A Szahara sivatagját, valamint a déljúdeai, Szíriái és arábiai sivatagokat joggal nevezhetjük a datolyapálma igazi hazájának. Ez a pálma ugyanis ott díszük legjobban, ahol az évi csapadék mennyisége nem éri el a 150 millimétert, állandóan felhőtlen az ég, s az év folyamán legalább négy hónapon át a középhőmérséklet meghaladja a 30 C'-ot. A sivatag kellős közepén perzselő a nap, izzó a homok egy fűszál nélkül. De egy forrás mellett oázis látható, amelyet fenséges datolyapálmák öveznek. Az oázis egyik lakója ezt mondja el nekünk a datolyapálmáról: „A datolyapálma! — ez a mi tápláló anyánk, a menedékünk, az életünk. Házacskám falait a pálma törzséből, fedelét a pálma leveleiből építettem. Szükséges dolgainkat: szőnyegeket, matracokat, köteleket, zsákokat és táskákat a pálmalevél rostjaiból készítjük. A fiatal levélhajtásokból és virágbimbókból feleségem ízletes salátákat készít. Az egészen fiatal pálmafácskák törzsének a szíve mandulaízű csemegét ad gyermekeinknek. Az őrölt, száraz datolyából árpadara és tevetej hozzáadásával feleségem kenyeret süt, pörkölt magvaiból kávét főz. Egy-egy pálmától évente kb. 270 liter tápláló, édes tejet és kb. 250 kg datolyaszilvát kaphatunk. A datolya vegyi összetétele: 70 % cukor, 2,5 % zsír és 3 % fehérje, tehát tápértéke igen magas. A pálmatejböl ételeket és üdítő italokat készítünk. Egy hónap leforgása alatt feleségem mindennap más és más ételt készíthet családunk számára egy és ugyanazon pálmafának az ajándékaiból. A pálma naptárként is szolgál nekünk a kietlen sivatagban. Örökzöld koronája 50-70 darab 3-4 méter hosszú levélből áll. Havonta azonban matematikai pontossággal leejt magáról egy elöregedett levelet, hogy helyébe újat növesszen. Ezeknek a leveleknek a segítségével pontosan meg tudjuk állapítani az általunk leélt hónapok és évek számát. Nem ok nélkül hívjuk mi, arabok, a datolyapálmát a Sivatag királynőjének, aki lábát a vízben, csodálatos fejét pedig a napsugarak tüzében mossa. Nemcsak fölfelé növekedik 30-40 méter magasságig, hanem lefelé is ugyanakkora mélységig, ahol az élővíz kiapadhatatlan erei csörgedeznek. Ezért nem fél a sivatag pokoli hevétől és 38
