Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1980 / 1. szám
FIATALOK LEVELEZNEK a Bibliáról Kedves Dani! Nem tudom, hogyan érzed magad a Teológián, de nekem most mindenesetre jól jön, hogy van egy teológus barátom. Mert nem is olyan egyszerű eligazodni. . . Tegnap írta nekem Imre: „A Biblia Isten szava, az élő Isten üzenete. Olvasd és fogadd nyitott szívvel, amit általa Isten mond.“ Persze ezt hirdeti az egyház, erre hivatkozik minden prédikáció. Viszont kezembe került Zenon Kosidowski lengyel szerzőnek „Bibliai történetek“ című könyve (Budapest 1968). Ezt írja a bevezetésben: „A múlt század derekáig a bibliakutatás teológusok számára fenntartott, az egyház által biztosított sérthetetlenségbe burkolódzott. A Biblia szövegének kritikus szemmel való vizsgálata, akár a nyelvtudomány, akár a történelem szemszögéből, hosszú ideig szentségtörésnek számított. A múlt század második felében fordulat állt be a Biblia értelmezésében is. A problémákat végre valóban tudósok kezdték vizsgálni. A Biblia szövegének tudományos elemzésével foglalkozó szakemberek új tudományágat teremtettek, megalkották a bibliakritikát, mely a szöveg hitelességének megállapításával, másolók és fordítók tévedéseinek felderítésével foglalkozik. Megállapították, hogy az Ószövetség: történelmi utalások, népi legendák, törvények, szertartási szabályok, regék és mondák gyűjteménye, amelyek más-más korból és különféle társadalmi rétegekből származnak. A pontos nyelvtudományos módszerek logikája végül is megtörte a dogmatikusok ellenállását, s még a katolikus egyház is engedményekre kényszerült. A bibliatudomány koronája a történeti kritika." Ez a könyv hivatkozik régészeti kutatásokra, egyiptomi hieroglifák és ékírásos jelek megfejtésére, melyek során megismertük az ókori világ rég elfelejtett népeit, sokat tudunk meg kultúrájukról, vallásukról és szokásaikról. A „Biblia világa" című rádiósorozatot tartalmazó könyvben (Budapest 1972) olvastam: „Mai felfogásunk szerint a Biblia az ókori Kelet kultúrájának szerves része, s együtt kell tanulmányozni az egyiptomi, mezopotámiai, hettita, kánaáni és délarábiai adatokkal, leletekkel. A Bibliát világi könyvnek tekintjük. Ez a becses kultúr-történeti emlékünk egy szinten áll a Védákkal, az Evesztával, az Iliásszal, az Odüsszeiával, s vallási formába öltözött részletei az elmúlt korok népeinek életét tükrözik, és magába olvasztott valóban megtörtént, történelmileg is igazolható eseményeket." A Biblia azzal kezdődik, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. A tudomány mai ismeretei szerint viszont az az általánosan elfogadott vélemény, hogy földünk négy és fél milliárd évvel ezelőtt keletkezett meteorikus por felhalmozódásából és tömörüléséből, s az őslégkör volt a külső burka. Mi hát a Biblia, minek tekintsük ezek után? Isteni vagy emberi műnek? Mit kezdjünk vele, hogyan értelmezzük? Érdeklődve várom véleményedet. üdvözöl Zoli * Kedves Zolikám! Köszönöm leveledet. Kérdéseidet egészen természetesnek tartom. Egy mai fiatalnak ezekkel a kérdésekkel tényleg szembe kell néznie. Az általad említett két könyvet én is olvastam. Azóta megjelent a magyar rádió újabb művelődéstörténeti sorozata: Beszélgetések a Bibliáról (Budapest 1978) és a Bibliai kislexikon is (Budapest 1978). Hadd idézzek belőlük a Bibliát pozitiven értékelő mondatokat is: „E felismerések birtokában kezdtük más szemmel nézni a Bibliát. Azt tapasztaltuk, hogy a Biblia a világirodalom egyik leghatalmasabb remekműve. Kivételes erejű realista mű, amelyben valóságos élet lüktet. Sorai hiteles, igazi élettel telítettek. Szinte alig hihető, hogy az oly életteljes színekkel megrajzolt elbeszélések oly távoli múltban keletkeztek és azóta őrződtek meg mind a mai napig“ — írja Kosidowski. Dr. Komoróczy Géza írja a „Biblia világa'ban: „Történelmietlennek bizonyult az a tétel, hogy a Biblia minden kulturális értéke Babilonból származik. Izráel sohasem volt Babilon kulturális gyarmata, önálló kultúrája volt. Van példa arra is, hogy a Biblia az egyetlen forrás: egy-egy eseményről csak a Biblia tesz említést, az ókori Kelet többi szöveg-emléke nem.“ Ezek szerint az egyháztól, hittől távol álló körökben is általában elismerik, hogy a Biblia az emberiség kimagasló történelmi, irodalmi és művelődéstörténeti emléke. A különféle régészeti kutatások a Bibliában 22
