Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)

1980 / 1. szám

volt Démás életében a kelő nap, amikor már Pállal együtt dolgozhatott, de azu­tán az engedetlenség, az alku, Saulnál a saját dicsőség keresése — éjszaká­ba fullasztotta a szépen indult, áldott hajnalt. Imádkozzál azokért a testvérekért, akik­ben láttad felkelni az igazi Napot, akiken már egyszer elömlött a fény, és örültek, hogy Isten kihozta őket az éjszakából az Ő csodálatos világosságára, hogy hir­dessék hatalmas dolgait. „Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve“ (Zsolt 107,10). Olyan sokan kérdik Jobbal: „Melyik út vezet a világosság lakóhelyéhez?" (Jób 38,19). „Ha el akarja rejteni arcát, ki lát­hatja meg?" (Jób 34,29). Azért imádkoz­zál a sötétben ülőkért, hogy a nép, amely sötétben van, lásson nagy vilá­gosságot (Mt 4,16), de imádkozzál nagyon azokért, akik elvesztették a már kapott világosságot, és hajnalból éj­szakába kerültek. Gyakran nem tudod, mit is kellene tenned, azt mondod: mi lehet ma a feladatom? Ilyenkor gondolj ezekre a hajnalukatvesztett volt testvé­rekre és imádkozzál értük. Isten az ő áldott Fiában minket is vi­lágosságul rendelt a föld végső határá­ig (Ézs 49,6); légy mások számára a vi­lágosság eszköze, egyengesd mások hajnalának útját. Ha valaki szomorúan tárja eléd tönkre­ment életét, és az elveszített hajnalt fájlalja, mondjad neki: „Aki sötétségben jár és nem ragyog rá fény, bízzon az Úr nevében, és támaszkodjon Istenére!“ (Ézs 50,10). Mondd el, hogy egy ember végigjárta az utat a jeruzsálemi ítélőháztól a Golgo­táig teljes sötétségben, de ott, a ke­reszten, egyszer csak felragyogott neki is a fény a középső keresztről, és bol­dogan bizonyosodott meg a legigazabb ajakról, hogy még aznap ott lesz az Úr­ral az örök fényben. „Amit Jézus irgal­ma megtett a latorral, megteszi ma is, mindenkivel, aki így kiált: — Emlékez­zél meg rólam! Ha az Úr neked növekvő fényt adott a drága hajnal után, járj a világosságban és vessed el a sötétségnek minden cse­lekedetét, mert azok megölik benned a fényt, elveszik a hajnalt is. Az igazak világossága olyan, mint a haj­nal világossága, amely egyre jobban fénylik, mennél tovább halad —a teljes délig. Ezt ígérte az Úr. Bízzál ebben és törekedjél erre. Z. J. ÉNEKELJÜNK AZ ÚRNAK ÚJ ÉNEKET! и - ta - mon Biz - ton fag - ja ke - zem. el ve szett, I - má dóm - szent ne - vét. Ha életem majd véget ér, Nem rémít a halál, Beváltja szent ígéretét, Ott is mellettem áll. A nagy folyó túloldalán, Vár rám angyalsereg. Megláthatom dicső hazám És Öt, ki úgy szeret. 21 Dallam: Csillád J S7övea: Csillád J. Iu - dóm, hogy van mar Je - zu - som. m Tu - rlnm. hnnv ér - tpm szén - ve - dett Es van min - dig No­- lem. ve - zet a rol — ai ad - ta é - te - tét. Ke - rés - ni jött, mi

Next

/
Thumbnails
Contents