Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1980 / 1. szám
Miért hiszed azt, amit hiszel? Mindenki hisz valamiben, de nem mindenki képes megmondani, miért hisz benne. Mi keresztyének azt valljuk, hogy számunkra a legmagasabb autoritás, a legnagyobb tekintély Isten — a Bibliában megnyilatkozó, Jézus Krisztusban testet öltött és Szentlelke által ma bennünk munkálkodó Isten. Valljuk, hogy Isten teremtette a világot, benne az embert. Az ember bűnbe esett, és megváltásra van szüksége. És Jézus Krisztus eljött, hogy megváltónkká legyen. Meghalt a kereszten, feltámadott és eljön újból ítéletre. Ezek hitünk alapvető vonásai. De miért hisszük és valljuk ezeket? Minden hivő keresztyénnek világos választ kell tudni adni erre a kérdésre. Ha egy mondatban kell megválaszolnunk a feltett kérdést, azt mondhatjuk: azért hisszük ezeket, mert Isten a Szentírásban, a Bibliában kijelentette. Hitünk alapja tehát a Szentírás kinyilatkoztatása. Honnan tudjuk azonban, hogy a Biblia megbízható? A válasz: mert a Biblia Istentől ihletett könyv és csak a valóságot tárja elénk. Ez a magyarázat bővebb megvilágítást igényel, ezért időzzünk ennél a témánál egy kicsit. Ahhoz, hogy egy könyv igaz legyen, szükséges-e az, hogy ihletett, tehát inspirált is legyen? Természetesen nem feltétlenül. Például egy matematikai könyv állításai enélkül is igazak lehetnek. A Bibliánál azonban más a helyzet. Ahhoz, hogy kijelentéseit igaznak tartsuk, feltétlenül szükséges, hogy inspirált voltáról bizonyosak legyünk. De minek alapján hiszem, hogy a Biblia Isten szava? A kérdés nem új, sőt mi több, a Bibliában olvasható legelső kérdés is erre irányul. Nevezetesen Édenben a kígyó teszi így fel a kérdést: „csakugyan azt mondotta az Isten?“ Ma a kérdésre a következő válaszokat ismerjük: 1. Hiszem, hogy a Biblia Isten Igéje, mert az egyház ezt tanítja. 2. A nagy tekintélyű X. Y. mondotta, ezért elhiszem. 3. Néhányan azt vallják, hogy be tudják bizonyítani (a probléma ott van, hogy bizonyításuk csak azok számára meggyőző, akik egyébként is hisznek a Biblia szavában). 4. Egyes misztikusok azt állítják, hogy maga Isten jelentette ki nekik. 5. Kálvin szerint a Biblia autoritásának kérdésében az ember nem lehet döntőbíró, mert a bűneset következtében az emberi értelem megromlott. Ha az emberi értelem képviselőit, egyetemi professzorokat, tudósokat megkérdeznénk a Biblia autoritása felől, legtöbbjük nyilvánvalóan azt válaszolná, hogy a Biblia nem tekinthető tévedhetetlen könyvnek, nem Isten szava. Ha tehát az emberi tudást, az értelmet, annak képviselőit ültetjük a tekintély trónjára, akkor kérdésünkre nemleges választ kapunk. A Biblia szerint ennek a jelenségnek a magyarázata abban rejlik, hogy a természetes ember nem fogadhatja be Isten Szellemének dolgait. Soha nem fog a természetes ember megegyezni az Igével, mivel Istennek Igéje elítéli őt. Soha nem lehet a bűnös ember objektív, tárgyilagos, mert vagy ő ítéli el a Bibliát, vagy a Biblia ítéli meg őt. Nem lehet ebben a kérdésben semlegesnek maradni. ösvényemnek világossága a Te Igéd. Zsoltár 119, 105 Ha fáradt vagyok, üdítő nyughelyem, Ha sötét vesz körül, szava égi mécsem, Ha éhes vagyok, éltető kenyerem. Ha ellen szorongat, fegyvertáram nekem. Ha beteg vagyok, égi patikám. Ha egyedül állok, barát vár benne rám! Amikor hitünk alapjait vizsgáljuk és az autoritás kérdésére keresünk választ, le kell szögeznünk, hogy az nem nyugodhat sem a mindenkori egyház dogmatikus kijelentésének elfogadásán, sem pedig a mindenkor változó emberi értelem kijelentésein. Okos érvelések soha nem nyújthatnak elegendő alapot hitünkhöz, mert azok egy esetleges még okosabb érvelés hatására összedőlhet-3