Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)

1980 / 1. szám

végbe! Legyen ez számunkra a kien­­gesztelődés, megbocsátás, megbéké­lés áldott esztendeje. Levetendő az erkölcstelenség, kicsa­pongás — felöltendő a valóban szent, tiszta élet. „A pogányok erkölcsi érzé­sükben eltompulva, gátlástalanul min­denféle tisztátalan tevékenységre vete­medtek .. . Vessétek le a -régi embert, amely a megtévesztő kívánságoktól megromlott előbbi életmódja miatt; sze­mérmetlenség, kétértelműség nem illik hozzátok . . . Paráznának, tisztátalannak nincs öröksége Isten országában . . . öltsétek fel az új embert, aki szentség­ben teremtetett“ (19-24; 5, 3-5). Ne a korszellem, hanem Isten Szentlelke irányítson ezekben a dolgokban. Az új év a megújuló kegyelem erejével a tisztaság éve legyen életedben! Levetendő a tisztességtelen anyagias­ság, felöltendő az adakozókészség. „Aki lopni szokott, többé ne lopjon, ha­nem inkább dolgozzék és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködő­­nek. Nyerészkedés még szóba se kerül­jön közöttetek, ahogy ez szentekhez méltó; nyerészkedőnek, bálványimádó­nak nincs öröksége Isten országában“ (4,28; 5,3-5). Új életben járva, a pénz nem cél lesz számunkra, hanem esz­köz Urunk -hálás szolgálatára. Legyen az új év számodra a becsület, a jóked­vű adakozás éve! Levetendő a mocskos beszéd, felölten­dő az épülésre szolgáló szó. „Egyetlen rossz szó ki ne jöjjön a szátokon, ha­nem sokkal inkább -az, ami alkalmas az építésre, ahogy a szükség kívánja, -hogy áldást hozzon azokra,-akik hallják. Min­den kiabálás távol legyen tőletek“ (4, 29. 31). Káromkodás, szitok, trágár szó, rágalom, bántó, durva tréfa, kíméletlen vagy romboló megjegyzés el ne hagyja szánkat. Semmi olyan, -ami rombol, fer­tőz, botránkoztat, hanem csak ami épít, segít. Szólj az új évben kevesebbet, de mindig igazat, mindig hasznosat, mindig szeretetből! Ha valahol háborúban vegyi hadviselést alkalmaztak és valaki mérgező vegyi A magvető Isten Márk 4,14 Szállnak évezredek, s az Isten egyre vet, hibátlan életet Ige-magból, mert szeret vetni, megáldani, szeret szeretni. Vet az útfélre is, köves talajba is, meg a tövis-fölverte földbe, s termő szívekbe is. Bőven vet s többször is! A mag, a mag mind csíraképes. Ki hát a vétkes, ha sokszor semmi lesz az áldott Ige-mag? Jaj annak, akiben csírát nevel s kihal, aki adós marad a harminc-annyival! F. L. anyagtól fertőződött, annak azonnal, si­etve le kellett dobnia magáról fertőzött ruháját, meg kellett fü-rödnie, át kellett öltöznie. Ha Isten Igéje előttünk feltár­ta, hogy eddigi lelkületűnk, „régi ru­hánk“ nemcsak régi, de halálosan fertő­ző, ördög által fertőzött és kárhozato­­san veszélyes is — sürgősen vessük le! Egy lépést se tovább ebben a „ruhá­ban"! Ne mentegessük magunkat, ne akarjuk „szennyesünket“ tisztának fel­tüntetni, hiszen „mindnyájan olyanok lettünk, mint -a tisztátalanok, minden igazságunk olyan, mint a szennyes -ru­ha“ (Ézs 64,5). — Tisztuljon meg szí­vünk Jézus vérének tisztító fürdőjében és öltözzük fel az új embert. így valósul meg bennünk Isten teremtő gondolata; így áll helyre az Isten-képmás, amelyet eltorzított a bűn. Az új ember ősmintá­ja, példaképe pedig Jézus Krisztus, aki nemcsak példát mutat, hanem újjáte­remtő Leikével hozzá is segít, hogy az új évben — új életben járjunk. Kérüx 2

Next

/
Thumbnails
Contents