Vetés és Aratás, 1979 (12. évfolyam, 2-4. szám)

1979 / 4. szám

gére, önfeláldozó szeretettel vitték em­berek Krisztus lelket-testet mentő, gyógyító szeretetét öt világrész népei közé. Hithősök és vértanúk, akik inkább vállalták a szenvedést, halált, semhogy Krisztust megtagadták volna, aki hű volt hozzájuk a földön és koronát készít ne­kik a mennyben. Ágoston, aki léha vi­lágfiból áldott szentéletü bizonyságte­vője lett Krisztusnak. Assisi Ferenc, aki vagyonát feláldozva, boldog szegény­ségben lett sokakat gazdagító. Luther és Kálvin, akiknek szívén és munkáján keresztül Krisztus üdvözítő kegyelme sugárzott embermilliók felé. Moody, az amerikai cipőkereskedő, kallódó gyere­kek, csavargók barátja, megmentője, aki „egyik kezét Amerikára, másikat Angliá­ra tette, s azok felálltak és elindultak a kereszt felé ..." Ha nemcsak a torzu­lásukat nézzük elfogultan, hanem a va­lódi Krisztus-hatásokat a történelemben, kétségtelen valóságként megláthatjuk Krisztust, amint végighalad a világ országútján, hatalommal, sugárzó fényességben! 3. Jézus Krisztus csodálatos életét a benne hívők személyes tapasztalatai hi­telesítik. Akiket valóban Ö ragadott meg, hívott el, szólított meg szívük mélyén, és megújította életüket. Akiket bűnökből, szenvedélyek rabságából, életuntságból, elkeseredésből Ó men­tett ki, átszegezett, kereszten kitárt kar­jaival. Akikhez Ő maga szól naponta, Igéjén át; akik a Jézus nevében mondott imádságokra csodálatos válaszokat kapnak; akik számára naponkénti való­ság, hogy Betlehem szülötte, az élő Megváltó velük jár, kezüket fogja, taná­csolja, feddi, segíti, cél felé vezeti, gaz­dag ajándékaival elhalmozza őket. Ma­gukban erőtlenek, akik Tőle kapnak erőt; magukban esendők, akiket Ő tart meg, hogy kísértéseik közt el ne bukja­nak. Emberek, akiknek Ö ad szenvedés, üldözés, nehéz körülmények között még­is csodálatos békességet. Emberek, akiket ö tölt meg annyi szeretettel, hogy azt még ellenségeiknek is tovább tud­ják adni, — és élő reménységgel, ami­kor úgy tűnik, számukra mindennek vé-Kit kerestek? Kit kerestek, ti királyok? A nagy Király földre szállott. Nincs trónusa, nincs lakása, egy istálló a szállása. De hatalma dicsősége kiterjed az egész földre. Rajta van az ég kenete, hatalma a szeretete. Kit kerestek vándor bölcsek? Nézzétek meg őt, a bölcset: Nem kiabál, nem kérkedik, szócsatától őrizkedik. De Igéje világosság, minden tette irgalmasság. Tud szeretni, vigasztalni, értünk élni, értünk halni. Kit kerestek, jámbor lelkek? Megváltótok megszületett. Nincs alakja, ékessége, keresztje a dicsősége. De pásztora minden népnek, orvosa a szenvedőknek. Ő az Isten hű sáfára, ö vigyáz az Úr házára. ge, és elborítja őket a sötétség. És ezek nem ábrándos álmodozók, hanem a va­lóság talaján állnak, hiszen Jézus Krisz­tus az út, a valóság és az élet. Igaza van a költőnek: „Ábrándozás az élet megrontója.“ De karácsony ünnepe nem ábrándvifág, hanem testetöltő, tényleges valóság, hiszen akkor az Ige: Isten minden szeretete, javunkat mun­káló akarata, áldott ígérete testté lett a betlehemi Gyermekben. Isten adja szívedbe, ajkadra a boldog vallomást: Karácsony éjszakáján való­ban Megváltó született, valóban értem született, valóban megváltott engem is, valóban velem jár, valóban övé vagyok, valóban befogad örök Országába. Kérüx 75

Next

/
Thumbnails
Contents