Vetés és Aratás, 1979 (12. évfolyam, 2-4. szám)

1979 / 4. szám

a kérdések valahol mindnyájunk szíve mélyén? Isten Igéje bizonyossá tesz minket arra nézve, hogy a hivő keresztyén ember nem hangulatra, költészetre, hit-regére építi hitét, hanem a tények, a valóság talaján áll. 1. Jézus Krisztus születése, földi élete hiteles történeti tényekre épül. Az ese­mények legalaposabb krónikása volt Lu­kács, az antiochiai származású orvos és történetíró. A mesék időmeghatározása: „Egyszer volt, hol nem volt“ és „Túl az Óperenciás-tengeren ..Lukács azon­ban tényeket rögzít, térben-időben. Au­gusztus császár rendeletet adott ki a bi­rodalom összeírására, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. És felment Jó­zsef is a galileai Názáretből a júdeai Bet­lehembe, Dávid házába, mert Dávid há­zából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt. Látszik, hogy Lukács valóban „eleitől kezdve mindennek pontosan utánajárt“. F. F. Bruce, manchesteri görög-római kultúrtörténész egyetemi tanár az Evan­géliumok történeti hitelességét illetően megállapítja: „Sokkal több okunk van az Újszövetség történeti okmányait hite­lesnek tekinteni, mint a görög-római mű­velődés számos ősi kéziratait, üdvössé­günk evangéliumában a történelem és az isteni kinyilatkoztatás egybefonódik.“ S. Frederic Kenyon, az ősi kéziratok területén ma legnagyobb tekintély így nyilatkozik: „Az újszövetségi könyvek történeti hitelességét, tartalmának igaz voltát véglegesen megállapítottnak te­kinthetjük.“ Nem légvárat épít, hanem szilárd Kősziklán áll, aki hisz az evangé­liumban, az evangélium Krisztusában. Értelmünk számára szokatlan tüne­mények a karácsony kísérőjelenségei, de ezek Isten cselekvései, és Őt nem mérhetjük emberi mértékkel. Ahogyan egy giliszta nem tudja felfogni a sasnak a röptét, mint az övénél sokkal maga­sabb életformát —, de azért a sas mégis valóban magasra szárnyal. Aki a világot teremtette és abban bizonyos tör­vényszerűségeket hozott létre, kivételes alkalmakkor változtathat is ezeken a tör­vényszerűségeken, hiszen Ő maga azoknak fölötte áll. Szűztől születés a Szentlélek által — angyaloknak, mint Is­ten követeinek megjelenése — csillag­jel az égen: megannyi kísérő csoda, hogy még jobban előtérbe állítsa a cso­dák csodáját, a legnagyobb csodát: hogy Isten emberré lett! „Ajándék érkezett, fogadd, — fény harmatozza arcodat — csillag derítse lelkedet: Valaki eljött, mert szeret!“ 2. Jézus Krisztus élő hatását, megvál­tó hatalmát a történelem folyamán két évezred tényei bizonyítják. Első tanítványai pünkösd után az Ő ne­vében hatalommal szóltak, és emberek ezrei lettek tanítványaivá, zsidók és po­­gányok. S létrejött a két ellenséges nemzetségből a harmadik: Krisztus Tes­te, az egyház, a szeretet életközössége. S ahol a Krisztussal való közösséget komolyan, mélyen átélték és uralmát el­fogadták, ott falak omlottak le rabszol­gák és gazdáik között, szeretetintéz­­mények létesültek a rászorulók segítsé-A gyermek Farkas üvöltött kinn az éjben, s nagyon, nagyon rég, sok-sok éve eljött a GYERMEK Betlehemben, mezítelen, mint bármely ember. Fektették szalmás jászolágyba, de csillag volt a koronája, csillag a hűvös, messzi égen. Ö meg testének börtönében oly egyszerű, oly parányi! Nem isteni és nem királyi. És mégis: eljöttek királyok, a pásztorok is rátaláltak, mert hittek égi, szent jelekben. Oly egyszerű s oly érthetetlen! Feküdt a GYERMEK csendben, mintha nem érdekelte volna mirha, tömjén, arany, a bámuló nép, s nem értve semmi földi szót még, de sejtve már a gúnyt, keresztet, megremegett és sírni kezdett. 74

Next

/
Thumbnails
Contents