Vetés és Aratás, 1978 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1978 / 3. szám

A fiúság bizonyítékai .Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai“ (Róma 8,14). Megszámlálhatatlan Miatyánk hangzik el naponta, és megszámlálhatatlan em­ber ejti ki naponta Isten nevét így: Atyám! Fenti Igénk azonban világosan mutatja, hogy nem mindenki Isten gyer­meke, aki öt atyjának szólítja, hanem csak azok, akiket engedelmességben vezethet. Tanuljunk meg azért most ebből néhány komoly leckét: 1. Isten az övéi életé­ben saját kezében tartja a vezetést. 2. Isten az övéit nehéz úton vezeti. 3. Isten az Ő gyermekeit mind hazavi­szi. Isten kezében Minden hivő ember, aki útja végére ért, azzal a vallomással zárta az utat, hogy megköszönte Istennek azt a fé­lelmes és sokszor kemény kézzel gya­korolt kegyelmet, amellyel mindvégig megtartotta a vezetést. Amikor a Krisztusban vetett hit valóban uralomra jut szívünkben, ennek mindig az a következménye, hogy bűnös füg­getlenségünk megszűnik. Isten elre­­keszti a mi görbe utainkat, és vezetni kezd az egyetlen úton, amely Krisztus maga. Többé nem tehetünk magunktól egyetlen lépést sem. Ebben a nagy te­hetetlenségben van a mi roppant erőnk. A hitben engedelmes ember, amíg en­gedelmesen jár Jézus útján, a szónak helyes értelmezése szerint semmiért sem felelős. A mi felelősségünk csak annyi — és ez minden erőnket igényli —, hogy engedelmesen menjünk ezen az úton Isten vezetése szerint. Ez a vezetés: biztos, folytonos, hűséges és erős. Biztos vezetés A Bibliát olvasva látjuk Krisztust, hall­juk a jó Pásztor hangját. Isten beszél velünk, Krisztus bennünk van. Amikor pedig a saját szívünk makacssága, tes­tünk gonosz indulatai a maguk zavaros hangjával akadályozzák az Istennek tiszta beszédét, imádkozva várunk, míg végül már csak az Ö hangja zeng. Hall­juk, értjük és megyünk. Minél inkább megtörik a test ereje, mi­nél készebb a szív az engedelmesség­re, annál tisztábban hallod Urad sza­vát. Dávid annyira tudott Istenre figyel­ni, és szíve annyira kész volt az en­gedelmességre, hogy életének roppant zavarai között is, ha egyszer szólott hozzá az Úr, kétszer hallotta ugyanazt (Zsolt 62,12). Folytonos vezetés Isten vezet az öröm idején és vezet a szomorúság sötét völgyeiben. Vezet a győzelem után és vezet a vereség­ből a szabadulás útjára. Életemből nem a gyermekkort vállalja csupán, nem­csak az erő időszakát, az élet delét. Megőszülésünkig Ö a mi Istenünk, s ha atyánk és anyánk elhagynának is, Ö vezet és támogat minket. Isten ta­nácsára mindig számíthatsz, rád áradó erejére, biztos vezetésére. Isten nem szeszélyes szeretettel szeret, hanem örökkévaló szeretettel (Jer 31,3), és a szeretet megmutatkozik állandó veze­tésében is. Jtja elveszítetted Istened vezetését, mint eltévedt gyermek kiálts a sötétben Atyád után. Fiúságod joga ez, és atyai kötelessége szerint maghallja a mélyből szavadat (Zsolt 40,2-3). Hűséges vezetés Isten kitart mellettünk, sokszor balga kis bíbelődéseinket is eltűrve, amikor porszemeket siratunk, ahelyett hogy a menny gyémántjai után sietnénk. Milyen hűséges volt a házasságtörő Dávidhoz is! És milyen hűséges volt negyven éven át a pusztában vándorló néphezl Nem lehet pontosan megszámolni, hányféle gonoszsággal szomorította 37

Next

/
Thumbnails
Contents