Vetés és Aratás, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 3. szám
3. A megtérő ember életében döntő változás megy végbe a Szentlélek által. „És megkapjátok a Szentlélek ajándékát.“ Ez merőben új életkezdést jelent a Lélek által. Az igazi megtérés mindig szakítás a bűnnel, felszámolás a régi élettel, odafordulás Isten felé és az új célok felé — 180 fokos fordulat! Mert Jézus vérében Isten bűnbocsánatot ad, de nem arra adja, hogy régi életünket változatlanul folytassuk tovább. Zákeus megtért lopásaiból, azokra bocsánatot kapott, de utána négyszeres jóvátételre szánta el magát. A házasságtörő asszonynak Jézus megbocsátott, de hozzáfűzte: „Eredj el és többé ne vétkezzél!“ S ennek a megtérésnek legékesebb példája maga Péter apostol, akinek legsúlyosabb vétke a gyávaság volt (Jézust megtagadta). A Szentlélek éppen őt változtatta át hősies, bátor hitvallóvá — nem véletlenül éppen őt az apostolok közül! —, aki ezrek előtt merte megvallani, hogy Isten Úrrá tette a megfeszített Jézust. Amiben leginkább vétkeztél, botlottál eddig, éppen abban lesz leginkább nyilvánvaló a te életedben is a változás, ha Isten Lelkének uralma alá kerülsz. Az új élethez hozzátartozik Isten Igéjének szorgalmas tanulmányozása és az Isten népével, Jézus tanítványaival való közösség. Akik Péter pünkösdi prédikációja nyomán megtértek és megkeresztelkedtek, „kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban“ (Csel 2, 42). Mert sok minden lehet az ember egyedül, de hivő keresztyén nem. Élő gyülekezetben történik a keresztyén élet. És az új élet útján segít, annak alakulását formálja Pál apostol előbbi felsorolásának a folytatása. A test cselekedeteivel ugyanis szembeállítja a „Lélek gyümölcsét". Ez már nem cselekedet, nem emberi teljesítmény, hanem a Szentlélek gyümölcse, amely a Lélek által terem az Istennek átadott élet fáján, ahogyan az édes-ízes barack, körte és meggy a fának nem „erényes“ cselekedete, hanem jó gyümölcse! „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türe-Ki nekem Jézus Krisztus Ki nekem Jézus Krisztus? Neki kellene válaszolnia, mert Ö jobban tudja nálam, mit is jelent valójában nekem ... Az a valaki Ö, aki ellen sokszor harcolok, akivel szembeszegülök, visszautasításokkal, sőt hirtelen pálfordulásokkal — és mégis szenvedélyesen védelmezem, és néha szeretem. Miért? Ő tudja egyedül! Legtöbbször észre sem veszem, de ő küzd bennem a sötétség, a kétségbeesés, a magányosság, a leghevesebb ellentmondások, a halálfélelem ellen — és végül is ő lesz az erősebb. . . . Alapjában véve ez nekem Jézus Krisztus: ez az „arcátlan" győzelem: az életé a halálon, a világosságé a sötétségben, minél kétségbeesettebb a helyzet, annál inkább! Orvostanhallgató, Párizs lem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás" (Gál 5, 22). A fa nem kérkedik gyümölcseivel, nem maga fogyasztja el azokat, hanem másokat üdít vele. Az Isten Szentlelkének hatása, uralma alá került ember alázatos lesz és szerény. Környezete fedezi fel rajta a változást: a nála addig nem tapasztalt békességet a harag, gyűlölködés és lobbanékonyság helyén, a mértékletességet és tiszta életet az eddigi kicsapongás, tobzódás helyett, örömöt az addigi rosszkedv, keserűség, kiábrándult cinizmus helyén, szeretetet és szívességet, jóságot az eddigi önzés helyett. És mindez — Istent dicsőíti! Mit tegyünk hát? Nyissunk kaput életünkben Isten Szentleikének, hogy bennünk munkálkodjék! S. J. Egy régi angol imádságból: Istenem, Teremtőm, adj nekem nyugalmat, hogy el tudjam hordozni azt, amin nem tudok változtatni; bátorságot, hogy változtassak azon, amit megváltoztathatok, és bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni! — 35 —
