Vetés és Aratás, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 1. szám

ÉN VAGYOK AZ AJTÓ Egyedül csak az Úr Jézus üdvözíthet. Ö mondja: „Én vagyok az ajtó. Aki az ajtón keresztül jön be, üdvöt nyer és ki­bejár és zöld legelőt talál“ Jn 10, 9. Ve­gyünk szemügyre minden egyes szót: „Én vagyok az ajtó“. Az „én“ személyes névmás az Úr Jé­zusra mutat. Ha ö ezt mondja: „Én va­gyok az ajtó“, ezzel minden mást kizár. Egy egyház, gyülekezet, szertartás sem lehet ajtó. Az igehirdető megmutathatja hallgatóinak az ajtót, de nem ő az ajtó. Semmiféle jócselekedet sem lehet az ajtó. Csak maga az Úr Jézus az ajtó. Senki sem jöhet az Atyához, csak általa (Jn 14, 6). Nincsen másban üdvösség, csak az Ö nevében (Csel 4, 12). Figyelemre méltó a „vagyok“ szó. Urunk nem azt mondta: „Én voltam az ajtó“, mintha csak a múltra volna ez ér­vényes. Nem is ezt mondta: „Én leszek majd az ajtó“, mintha csak a jövőre len­ne ez igaz. Az Úr Jézus ezt mondta: „Én vagyok az ajtó“. Ő az ajtó a jelenben — éppen most! Most hív: „Jertek ide hoz­zám mind!" Ma van a kegyelem ideje, ma van az üdvösség napja! (2 Kor 6, 2). Vegyük figyelembe a határozott „az“ névelőt is. Az Úr Jézus nem azt mondja: „Én vagyok egy ajtó“, mintha több ajtó is lenne. Sok út vezet Budapestre, de nem minden út visz az égbe. Az Úr Jézus nem sok ajtó közül egy, ha­nem ő az egyetlen ajtó. Igéje mondja: Én vagyok az Isten, és nincsen több! (Ézs 45, 22). Senkit sem láttak, csak Jézust egyedül (Mt 17, 8). Az „ajtó“ szó megkapó egyszerűségé­ben. Mindenki tudja: mi az ajtó és mire való; hogy bejáratot jelent és bemene­telre szolgál. Az Úr Jézus teszi lehetővé számunkra, hogy üdvre jussunk, hogy égi béke, isteni élet és dicsőség részese legyünk. Az Úr Jézus az egyetlen, aki al­kalmas arra, hogy ajtónk legyen. Meg­halt bűneinkért, hogy az Istenhez ve­zessen minket (1 Pét 3, 18). Drága vérét ontotta, hogy bűnbocsánatot nyerjünk (Ef 1, 7). Föitámadt a halálból: az el­hunytak zsengéje lett (1 Kor 15, 20). Egyedül ő méltó rá, csak ő mondhatja: „Én vagyok az ajtó, ha valaki rajtam ke­resztül jön be, üdvözül.“ Figyeljük csak meg: milyen egyszerű az isteni üdvösség útja! Nem a törvény, sem jó viselkedés, sem pénz által, egye­dül csak az Úr Jézuson át vezet! A „va­laki“ szó férfit, nőt gyermeket — fiút, leányt egyaránt jelent, bárki legyen, aki az Úr Jézus által jön Istenhez, övé a tel­jes üdv. Az ajtó tárva-nyitva áll. Mindenkihez szól a meghívás: „Jertek ide hozzám mindnyájan!“ (Mt 11, 28). Kész vagy-e az ajtón belépni? Mihelyt belépsz, a nagy Pásztor nyájában juhai­­val együtt ki-bejárhatsz és zöld lege­lőt találsz. Az Úr Jézus Krisztus új teremtéssé tesz. Kegyelme szívedet magasztalással tölti meg. Ne feledd: egy ajtó van, csak egyetlen­egy, de az ajtónak két oldala — belseje, meg külseje is — van, vajon te melyik oldalán vagy? V. S. Igazságot akarsz nyerni a Krisztusban? Először Krisztust kell a magadénak el­fogadnod. Ez nem mehet végbe anélkül, hogy részese ne légy megszentelésé­nek. Őt darabokra tépni nem lehet, aján­dékozza a kettőt, az egyiket nem adja a másik nélkül. Nem igazulunk meg a cse­lekedetek nélkül, de a cselekedetek ál­tal sem, mert a Krisztusban való része­sedés a megszentelést éppúgy magá­ban foglalja, mint az igazságot. Kálvin vetés és aratás — evangéliumi folyóirat Kiadja az Evangéliumi Iratmisszió, Hopfauer Str. 44, D-7000 Stuttgart 80. Telefon Stuttgart 73 29 26. A lap kéthavonta jelenik meg (D.V.). A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn és mindenkinek költségmentesen megküldjük aki azt kéri, vagy akinek a címét megküldik. Bankszámlánk száma: 93/35 983 Deutsche Bank AG, Stuttgart-80 (BLZ 600 700 70). Druck: St.-Johannis-Druckerei, 763 Lahr 12, Postfach 5. 14433/1976

Next

/
Thumbnails
Contents