Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 5. szám

Miért aggodalmaskodsz? Filippi 4, 6-ban arra buzdít Pál apostol, hogy semmi felől ne aggódjunk. A gö­rögben a felszólító mód azt fejezi ki, hogy egy cselekvés szűnjék meg, mely már folyamatban van. így a fordítás a következőképpen hangzik: „Szűnjetek meg akár csak egy dolog miatt is szün­telenül aggodalmaskodni." Ugyanezt a görög szót találjuk Mt 6, 25-ben, ahol úgy van fordítva: „Ne aggodalmaskod­jatok.“ Görögben ugyanezt a dolgot fe­jezi ki: „Szűnjetek meg szüntelenül ag­godalmaskodni.“ Itt az Úr felismeri a megváltás nélküli emberi szív szokásos magatartását az élet problémáival és nehézségeivel szemben. Isten azt pa­rancsolja nekünk, hogy szűnjünk meg akárcsak egy dolog miatt is állandóan aggodalmaskodni. Ha aggodalmasko­dunk, bűnt követünk el: nem bízunk Is­tenben. Nem kapunk választ imáinkra, ha aggodalmaskodunk, mert nem bízunk Benne. De ez a parancs, hogy ne aggód­junk, megalapozott. Van egy ok, amiért nem kell aggodalmaskodni. 1 Pét 5, 7- ben azt olvassuk: „Minden gondotokat Őreá vessétek, mert neki gondja van reátok.“ A „gond" szó ugyanebből a görög szóból származik. Úgy szól nekünk a parancsolat, hogy minden aggodalmaskodásunkat Öreá vessük. A „vetni“ szót nem a rendes „dobni“ görög szó, hanem az akarat ha­tározott cselekedetét jelenti, mely által rábízzuk és neki átadjuk aggodalmasko­dásunkat. Ez azt jelenti, hogy megszűn­tünk a dolog felett aggodalmaskodni. Engedjük, hogy Isten vegye magára a boldogulásunkért való felelősséget, az ö előre elgondolása szerint, ő éppen ezt akarja tenni. Azt akarja, hogy bíz­zuk rá minden aggodalmaskodásunkat, mindazt a dolgot, ami aggasztana min­ket. A „gondot visel“ és „aggodalmas­kodik“ szó nem ugyanaz a görögben. Az eredeti azt jelenti: a te boldogulásod az ő gondja. Ő üdvözít téged és bevisz az ö családjába: magára vette a fele­lősséget, hogy boldogulásodról gon­doskodjék. Ha ez igaz, akkor miért ag­godalmaskodsz? Egy korai görög kéziratban fel van je­gyezve egy Titedios Amerimnos nevű ember. Az első név tulajdonnév. A má­sodik név az „aggodalmaskodni“ szóból származik és a görög alfa betű van el­csatolva, úgyhogy ezáltal az ellenkező­jét jelenti annak, amit eredetileg jelen­tett. Úgy vélik, hogy ez a férfi egy po­gány görög volt, aki állandóan aggodal­maskodott, de megtérése után meg­szűnt aggodalmaskodni. Ezért úgy ne­vezték: Titedios, a férfi, aki soha nem aggodalmaskodik. Leírhatjuk-e mi a ne­vünket ezzel a jelzővel: „aki soha nem aggodalmaskodik"? Vele együtt A Jézusban hivők lénye világosság, aminthogy Ő is világosság. Akikhez szólt, később bizonyságot tettek róla: Láttuk az Ő dicsőségét! De ez nem je­lent mindent. Amikor Jézus ezt mondta — én vagyok a világosság —, akkor a jövőről beszélt: Sötét előttetek a jövő? Nem, a jövő világosság, mert a jövő én vagyok. Sötéten nehezedik rátok sorso­tok? Nem, a ti sorsotok világosság, mert a sorsotok én vagyok. Sötétséget támaszt bennetek a bűn? Nem, a ti lel­kiismeretetek tiszta és szabad, mert a lelkiismeretetek szabadsága én vagyok. Közeledő katasztrófától féltek? Minden dolgok végétől? Minden dolognak a vé­ge világosság, mert a cél én vagyok. Vajon miért is felejtettük el mi keresz­tyének, hogy Jézus a jövőről beszél? Miért kínlódunk és gyötrődünk annyit a mai nap és a tegnap értelmén? Miért tapogatódzunk gondjaink és reménysé­günk lámpácskájával korlátozott jövőnk­­be, hiszen Jézus azt mondja: Én vagyok a világosság! Miért meredünk a sötét­ségbe? Nem nyújt nekünk Jézus szabad betekintést a szétáradó fényességbe? Én vagyok a világ világossága, mondja, és vele együtt mi is azok vagyunk és azok leszünk. J. Zink — 9 —

Next

/
Thumbnails
Contents