Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám
négy evangéliumhoz, amit a Szentírásból ismerünk. Az igazi „ötödik evangélium" az, amiről az apostol így vall: Az én evangéliumom — hogy Isten bünbocsánatot és örök életet adott Krisztus által a benne hívőknek. Ezt Pál úgy hirdette, mint sajátját, mint olyat, ami az ő legbenső, legszemélyesebb tapasztalásából fakadt fel. „Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek ereje az, minden hívőnek üdvösségére; jaj nekem, ha nem hirdetem ezt az evangéliumot! Jézus Krisztus azért jött a világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik közül első vagyok én!“ Pál ezt az evangéliumot nem könyvekből olvasta, nem emberektől tanulta, nem elmélet, divat, világnézeti vagy szellemi áramlat volt számára, hanem Isten drága ajándéka, amit felülről, közvetlenül az Úr Jézustól vett. Pálnál az ötödik evangélium az egy, örök evangélium, úgy amint azt ő egészen a magáévá tette és teljesen tovább adta. Hogyan állunk mi az ötödik evangéliummal? Az evangélium szent történet arról, hogyan váltotta meg Isten a világot. A te evangéliumod: történet arról, hogyan váltott meg Isten téged. Elbeszélése annak, hol, mikor volt döntő találkozásod neked Jézussal. Százharminc évvel ezelőtt egy fiatalember önmaga elől futott a magányba, az öngyilkosság módjait latolgatta. A hirtelen támadt vihar elől egy kis falusi templomba menekült. Bement mint elveszett ember, kijött mint megmentett ember. Odabent bizonyságtételt hallott erről az Igéről: „Térjetek énhozzám, hogy megtartassatok, földnek minden határai!" (Ézs 45, 22). Ebből a fiatalemberből lett a XIX. század legnagyobb igehirdetője. íme, egy lap az ő ötödik evangéliumából. — Minden ember el tudja mondani, mikor adta oda szívét és kezét házastársának. Van-e valami mondanivalód arról, hogyan találkoztál Jézus Krisztussal s hogyan adtad magad neki, akivel mélyebb és boldogabb szövetséget köt a lélek, mint vőlegény a menyasszonnyal? Isten azt akarja, hogy neked is legyen ilyen „ötödik evangéliumod". Ez az ötödik evangélium olyan egyéni, olyan személyes dolog, amilyen csak egy van a világon, mert benne vagy egészen, személyiséged páratlan vonásával, ismételhetetlen eredetiségével. Ugyanakkor állandóan ismétlődő vonásai vannak: mindig csak Krisztus, mindig újra bűnbánat, hit, irgalom. Nincsenek többé szégyenletes titkaink, mert bűneinkről vallást tudunk tenni; de vallást tudunk tenni arról is, hogy meghallgattatásra talált az a kérésünk: „Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten" — s mert Jézus a szívünket vérével megtisztította. Ismerjük Jézus szavának áldott titkát: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők az Istent meglátják." S így készülünk reménykedve, nem rettegve „arra a napra". Halálból életre! Hallom, Jézus, éltető, szent szavadat: drága Igéd énnekem is hitet ad. Látom, Jézus, tövistépte homlokod, hulló véred bűntől engem megmosott. Vallom hittel: az a sírbolt üres már, győztél, Jézus! Porbaomlott a halál. Örök élet ajándéka az enyém, boldog, új út, halálon túl is remény. Ajkam nyílik hálás, boldog énekre: Általmentem » halálból az életre! S. 1. Az emberi élet egy törékeny cserépedény, de felfoghatja és hordozhatja az élet isteni oldalát: JÉZUST. Ravasz László t — 5