Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 3. szám

5 a józanság Lelke szeretni, az az Istentől született és az Ő Leikéből kapott (1 Jn 4, 13). Itt ter­mészetesen a teljes szeretetre gon­dolunk, amelyben nincs félelem, amely­ben bizalommal tekintünk az ítélet nap­ja felé. Ez a szeretet a Lélek gyümöl­cse. A szeretetlen és gyakran hideg világnak pedig erre a szeretetre van szüksége. Egyedülálló, vigasztalan, meg­csalt, csalódott és megkeseredett em­berek vágyódnak azután, hogy megért­sék, vigasztalják és szeressék őket. Ez a szeretet azonban csak azoknál ta­lálható, akik a Lélek uralma alatt áll­nak. .. .és a józanság Lelkét kaptuk Ez a fogalom a különféle fordításokban igen eltérően jelenik meg. Egyszer: megfontoltság. Egyik töredékben: az egészséges értelem. Máshol: önuralom, önfegyelem, fegyelmezettség stb. Ezek a fogalmak két gondolatot ébresztenek bennünk: hogyan hat ránk a külső vi­lág, és hogyan viszonozza azt a lelkünk. Hogyan hat ránk a külső világ? Meg tud vakítani minket annak csillogása? Tud minket úgy befolyásolni, hogy Is­ten Igéje meggyengül bennünk? Pál így ír a 2 Kor 4, 4-ben: „A világ istene meg tudja vakítani a hitetlenek elmé­jét." Ezt igazolja a nagy lelki sötétség a hitetlen világban. A világiak egyoldalú életszemléletet alakítanak ki magukban, amely csak a testiekre irányul. Távol állnak attól, hogy először „Isten orszá­gát és annak igazságát“ keressék. Ép­pen ezért figyelmeztet Péter apostol: „Legyetek józanok, mert az ördög, a ti ellenségetek, mint ordító oroszlán jár széjjel...“ (1 Pét 5, 8). Erre a józanságra minden időben szük­ségünk van. A hivő embernek egészsé­ges látásra van szüksége a világban, ahonnan Isten nem akar kiemelni min­ket, hanem csupán a gonosztól őriz meg. Boldog az, aki a világot az örökkévaló­ság szemszögéből, nem szélsőségekbe merülve szemléli. Ebből a szempontból nézve a bigott beállítottság csakolyan veszélyes, mint a túlzott rajongás. János apostol ezt írja: „Aki Istentől van . . . az az igazság és nem a tévelygés lelkét veszi“ (1 Ján 4, 6). Kérjük Istent, hogy az igazság felismerésére, egészséges beállítottságra vezessen minket. Máskü­lönben nekünk is azt mondja az Úr, mint a meggondolatlan apostoloknak: Nem tudjátok, minémü lélek lakozik bennetek. Istennek nincs szüksége bizsu-keresz­tyénekre A világnak ma nem névleges keresztyé­nekre, hanem Isten valódi gyermekeire van szüksége. A bizsu nagyon divatos­sá vált. Olyan ékszer ez, amely nem nemes fémből vagy drágakőből készült, csak utánzata a nemesnek, a valódinak. Sajnos a lelki élet területén sok ilyen utánzatot találunk. A kegyesség látsza­tát megtaláljuk, de hiányzik az erő. A keresztyének kevés erővel rendelkez­nek a győzelmes élethez. Szeretet is található, de sokszor személyválogató az és tele van képmutatással. Nem a Lélek gyümölcse. A képzettség nagyfo­kú. A tudomány sohasem állt ilyen ma­gas fokon. Hiányzik azonban a józan lel­ki megfontoltság, amely boldog, kie­gyensúlyozott életre segít a Jézus Krisz­tusban. Ne vásároljunk bizsut! Menjünk ahhoz, aki a legnemesebb, legdrágább kincseit adja nekünk, aki által egyszer örökség szerint megnyerhetünk mindent. Kérjük istentől az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak Lelkét. Kérjük a legszen­tebb kenetet: az igazságnak ama Lel­két, akit ez a világ nem fogadhat be. Ne­künk azonban adja. Azoknak, akik kérik tőle. vi folytatás a 6. oldalról Mester, hogy nehezünkre esik vele együtt lenni. Szívesebben lennénk más­sal együtt. A Mester tudja, látja életünk érdes és összeférhetetlen pontjait s ezt akarja levésni rólunk. Ha a Mester épít, akkor formál is engem. — 9 —

Next

/
Thumbnails
Contents