Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám
Egyedül szogálsz? „Én azonban és az én házam, az Úrnak szolgálunk!“ (Józs24, 15). Józsué mondta ezt, aki Izraelt Kánaánba hozta, arra a földre, melyet az Úr nekik ajándékozott. De ez a nép pogányokkal volt körülvéve, akik bálványimádásra akarták csábítani őket. Józsué halála előtt a nagy népgyűlés elé állt és döntésre szólította fel őket: „Vagy atyáitok Istenének, az élő Istennek szolgáltok, vagy a bálványoknak, amelyek nem élnek és nem tehetnek semmit!" Józsué volt az első, aki döntött és bizonyságot tett a nép előtt: „Én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk!“ Ő dönt először és magával vonja a családját. Te megtaláltad az Úr Jézust és személyes Megváltódnak vallód, örömöd és életed tartalma lett. „Az Úrnak akarok szolgálni!" — eddig a te Igéd is ez, de a folytatás — a házad népe még nem akar. Ez a te szomorúságod és mélységes szenvedésed. Egyedül állsz Jézus Krisztusba vetett hitedben. Talán nem is beszélhetsz családi körödben Megváltódról, s ez fáj, ha arra gondolsz, hogy hozzátartozóid lelke elvész. Mit tegyek? — kérdezed. A legfontosabb az, hogy hozzátartozóidnak az Úrban való erő és öröm állandó bizonysága légy. Kell, hogy lássák rajtad, mire képes a Megváltó, hogy ők is megkívánják ezt az életet. Az élet minden szónál többet mond és sokkal hatásosabb annál, amit mondasz. Még halálod után is szólsz hozzájuk azáltal, amit rájuk az életed gyakorolt. De életfolytatásodhoz imádságnak is kell járulnia, melynek annyi ígérete van. Hozzátartozóidért való imádságod olyan, mint a szál, amely őket a te Uradhoz, Istenedhez vonja. Imádságodban Jézus Krisztussal dolgozol együtt, aki a tieidet még jobban szereti, mint te és imáidat összekapcsolja az ő imádságaival és úgy viszi az Atya elé. Emlékezz arra, mit mondott Isten embere Augustinus anyjának: „Az olyan fiú, akiért ennyit imádkoztak, nem veszhet el.“ — Az Úr készíthet olyan alkalmakat is, hogy szólhatsz néhány szót arról, mit jelent neked Jézus. A bizonyságnak egy szava többet nyom a latban, mint sok intő szó. Hiszed, hogy az Úr a kemény szíveket meglágyíthatja? Ő így szól ma hozzád „Ha hiszel, meglátod majd az Úr dicsőségét" (Jn 11, 40). G.W.T. Add tovább Aki valóban meglátta, hogy mit tett Isten érte, az elmondja másoknak is. Nem tarthatja titokban, hogy kitől kapta, kinek köszönheti mindezt. Vannak keresztyének, akik a lottónyertesekhez hasonlók, ötös találatuk van, de nem mondják meg senkinek. Vajon miért? Hogy ne kelljen másoknak is adni belőle. Mi, akik Istentől kegyelmet nyertünk, ne titkoljuk ezt el, hanem hirdessük annak nevét, aki meggyógyított és bűnbocsánatot adott. Ha lelkileg szegények vagyunk, annak mindig lelki háttere van. Mikor Isten Jézus Krisztus által megmentett minket, nemcsak egy kis korsó vízzel ajándékozott meg bennünket, amit beviszünk sátorunkba és magunk fogyasztjuk el az egészet. Áldjuk az Istent, hogy Ő élő víznek gazdag folyamait árasztotta ránk, melyből állandóan meríthetünk és másoknak is juttathatunk belőle. Csak az kaphat, aki adni kész. Az ilyen embernek újra és újra szüksége van Istenre, ezért kezét nyitva tartja feléje és ezzel dicsőíti Őt. Ha kezünket a zsebünkben tartjuk, nem vehetünk el semmit. Az emberek szóróján halhatnak körülöttünk, ha nem teszünk bizonyságot Megváltónkról, aki olyan gazdagon megajándékozott minket. — 4 —
