Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám
Ködben Vezettél már ködben autót? Mondhatom, borzasztó dolog ez. Az ember ilyenkor nem tudja, mit csináljon. Ha lassan vezet, könnyen megtörténhet, hogy hátulról beleszalad valaki, ha pedig túl gyorsan hajt, életveszélybe dönti önmagát és másokat is. Egyszóval — borzasztó! Az ember a kormányba kapaszkodva a ködbe irányítja a kocsit és csupán egy vágya van: „Bárcsak látnám az utat magam előtt száz méterre!“ Igen gyakran az a benyomásom, hogy mindannyian nagyon hasonlítunk a ködben hajtó autóvezetőre. Mindenki érzi, hogy korunk tele van alattomos veszélyekkel. Megfogyatkoztak az optimisták. Mindenki szívében ott él az aggodalom, hogy az egész világ valami óriási katasztrófa felé rohan. Az ember szeretné látni maga előtt az utat. Szeretné eloszlatni a ködöt a jövő elől. De a köd egyre sűrűsödik. Sokan egyszerűen nem bírják tovább ezt az állapotot, ezért jövendőmondókhoz fordulnak, csillagjóslással foglalkoznak. Igen, így van. Ez a sötét mesterség virágzik „modern“ világunkban. „Miért ne?" — kérdezed talán. „Hátha mégis van benne valami!“ — Nos, én óva intelek ettől, s szívesen megmondom azt is, hogy miért. A Bibliában ez áll: „Amely ember pedig az igézőkhöz és a jövendőmondókhoz fordul, kiirtom azt az ő népe közül“ (3 Móz 20, 6). Hogyhogy? Hát nem borzasztó, csak úgy tovább kocsikázni a ködben? A válaszom erre: az az elképzelés, hogy egész életünkben ködben járunk, csak azokra vonatkozik, akik nem számolnak Jézussal és az Ő mindenhatóságával. Határozottan tudom, hogy Valaki kezében tartja az életemet és az egész világ kormányát. Az ő számára nincsen köd. Most is énekeljük és hisszük is: „Égi Felség, erős kézzel országiásod fenntartod, S minden műved bölcsességgel mindörökké kormányzód!“ Kételkedsz? Azt gondolod, hogy az utóbbi években is tulajdonképpen nem volt valami csodálatos Isten vezetése? Úgy véled, hogy az embernek azért tudni kellene, hová akarja Isten az emberiséget és a világot vezetni? Hála Istennek, hogy tudjuk, hiszen ez egész világosan benne van a Bibliában. Isten a világot Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelére készíti elő. Mióta a Bibliát olvasom, nem homályos előttem a jövőm. Most már tudom, hogy (egész nagy vonalakban!) valahogy így fog alakulni: az emberek egyre tanácstalanabbak és erőszakosabbak lesznek. Végül megalakul az utolsó nagy, totális világbirodalom. És amikor majd kiderül, hogy a világ ezen az úton sem tudja magát megváltani — akkor, majd akkor jön vissza Jézus dicsőséggel. Azt gondolod talán, hogy ez fantázia? Majd elválik, kinek lesz igaza: neked, vagy Isten Igéjének. Csak menj tovább a ködben! Mi, hívők, ezalatt bátran énekeljük: „Jézus, szent neved sugárzik, fénye nő, ha jő az éj, Tündökölve mind halálig, míg a lélek útra kél. S végre majd a föld ha rendül, nap se lesz az ég felett, Mindörökre megdicsőül új Sionban szent neved!“ W. Busch •к * * Mikor eljön dicsőségében az Emberfia (Krisztus) s vele mind az angyalok, helyet foglal dicsőséges trónján és elébegyűlnek az összes nemzetek. Ő pedig elválasztja őket egymástól. — Aztán igy szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottad Vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot. — Azután így szól a balján állókhoz: Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre. Máté ev. 25. fejezetéből Nem azért küldte Isten az ő Fiát a világba, hogy elkárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassák a világ általa. Aki hisz őbenne, nem kárhozik el: aki pedig nem hisz, az már elkárhozott, mivel nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. János ev. 3. fej. 17—18. v. És várjátok az égből az ő Fiát, akit feltámasztott a halálból, Jézust, aki megszabadít minket az eljövendő haragtól. 1 Tesszalonika 1. fej. 10. v. — 4 —
