Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám

tatjuk meg vele, hogy valóban milyen messze vagyunk a szentségtől. Bűnt köve­tünk el, mikor azáltal akarunk jobb színben feltűnni, hogy a másikat rosszabbnak tűntet­jük fel magunknál. Az bizonyos, hogy a részegséget el kell ítél­nünk, de ez nem szolgáltathat a keresztyén­nek okot vagy alkalmat arra, hogy magát fel­sőbbrendűnek képzelje. Minden embert min­denütt szeretnünk kell, még ellenségeinket is. A szeretetünk jellegét azzal bizonyítjuk be, hogy őszintén úgy cselekszünk, ahogy szeretnénk, hogy velünk cselekedjenek. A részeg ember esetében azzal mutatjuk meg keresztyén szeretetünket, hogy a helyébe képzeljük magunkat. Akkor azután azt kér­dezzük, hogyan szeretnénk, hogy velünk bán­janak, ha minket kötözött volna meg az alko­hol. Bizonyára nem szeretnénk, ha fennhé­jázó keresztyének kigúnyolnának, hanem azt kívánnánk, hogy értsenek meg és sajnálja­nak. Ha valaki alkoholba fojtja bánatát, ezzel azt nyilvánítja ki, hogy nem képes megbir­kózni azokkal a félelmekkel és aggodalmak­kal, melyek életét veszélyeztetik. Bátorítás­ra van szüksége, nem elvetésre. (folytatása köv.) Bibliai szimbólum Böjt = lemondás a testi gyönyörűségekről, gyász A böjtről gyakran olvashatunk a Szentirás­­ban, éspedig mind igenlő, mind tagadó érte­lemben. Ezért gyakran olvashatjuk, hogy Isten nem hajtotta végre fenyegető ítéletét, ha a nép az igaz bűnbánat jeleként böjtölt és gyászolt (Jónás 3, 5 és más h.). Dávid (2Sám 12, 16; Zsolt 35, 13; 69, 11; 109, 24), Dániel (9, 3) és még sokan mások keresték sírással és böjtöléssel nagy nyo­morúságukban a maguk és népük bűne miatt Isten kegyelmes arcát (vö. Jiiel 2, 12. 15). Anna prófétaasszony böjtllés és imádság közepette szolgált Isten t mplomában éjjel és nappal (Lk 2, 37). Pá és munkatársai szintén böjtöltek (Csel 14 23; 2 Kor 6, 5; 11, 27), sőt maga az Úr is negyven nap és negyven éjjel böjtölt a | psztában (Mt 4, V- . Az Úr jelenléte legtöbbet ír fényt és örö­möt, távolléte viszont éjsz; kát és gyászt je­lent. így érthetjük Jézus s avait Márk 2, 19 —20-ban: „Vajon böjtölf st-e a násznép, amíg velük van a vőlegé y? Ameddig ve­lük van a vőlegény, nem böjtölhetnek. De jönnek majd napok, amik r elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böj ölni fognak azon a napon." Mint minden jelképes cse ekedetből, úgy a böjtből is vallásos szokás és látványossá­got csinált az ember. Ez rt mondja az Úr Mt 6, 16-ban; „Mikor pedi | böjtöltök, ne le­gyetek olyan komor ábrázitúak, mint a kép­mutatók, mert ezek eltorzí ják arcukat, hogy az emberek lássák az c böjtölésüket. Bi­zony mondom nektek: elv< ték jutalmukat." Lk 18, 9—14-ben mondja < I Jézus a vámsze­dő ismert történetét, aki i legigazul a böjtö­lő, tizedet megadó farizeus ;al szemben. „Mikor böjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat" — mondja Isten Jer 14, 12- ben, és Ézs 58, 2-12-ben az Úr szembeál­lítja a hazug, képmutató böjtölést, amely csupán jutalomra váró teljesítmény, azzal a böjtöléssel, amelyben kedvét találja. Ez az Istennek tetsző böjtölés azonban semmikép­pen nem a lélek önsanyargatása, nem is a szélben ingó nádszálhoz hasonló fejlógatás, még kevésbé a zsákba és hamuba való öl­­tözés, hanem inkább valami pozitív dolog. A következő nyolc pontból áll: 1. Kiszabadulás a gonoszság tőréből. 2. Megoldani az iga csomóját. 3. Szabadon bocsátani a nyomorgatottakat. 4. Letörni minden igát. 5. Megtörni a kenyeret az éhezőnek. 6. Befogadni az üldözött nyomorultat. 7. Felöltöztetni a mezítelent. 8. Közösséget vállalni minden testben élő­vel. Ha ezeket a pontokat egymás után meg­nézzük, megértjük, miért szólít fel az Úr, hogy böjtöléskor kenjük meg fejünket (Mt 6, 17). És ha Isten tőlünk, földi tehetetlen embergyermekeitől ilyen nagylelkű csele­kedeteket kér, mennyivel inkább betölti és véghezviszi majd ezt a nyolc böjti feladatot az egész teremtett világban a maga ki­mondhatatlan dicsőségében ő, aki Jézus Krisztusban betöltője minden rendelésnek és ígéretnek. Aki egyszer az Atya szívébe beleláthatott és Szendéikének csak egy leheletét érezhet­te, az tudja, hogy a mi nagy és szabadító Istenünk valamennyi teremtményének legtit­kosabb vágyát is minden emberi mérték fe­lett teljesíti és betölti. — 14 —

Next

/
Thumbnails
Contents