Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám

AZ ÉTER HULLÁMAIN AT... A Monte Carlo-i rádió magyar nyelvű igehirdetéseket sugároz 5, 30 órakor a 31 m-es (9760 MHz) rövidhullámon hétfőn, csütörtökön, szombaton; 10, 25 órakor a 31 m-es (9675 MHz) rövidhullámon mindennap; 18, 15 órakor a 49 m-es (6220 MHz) rövidhullámon mindennap; 21,00 órakor a 205 m (1466 kHz) középhullámon hétfőn, szerdán, pénteken; és 23, 30 órakor ugyanitt a hónap minden 2. szerdáján EUROCLUB ifjúsági program. Isten békessége Az én békességemet adom nektek" (Jn 14, 27). Az Úr Jézus üzenete ez: Ö az ő békes­ségét adja nekünk. Az Istennel való megbékélés elrendezi a múltat: minden bűnömet megbocsátotta, lelkiismerete­met megtisztította, a bűnterhet levette a vállaimról, szabad lettem, boldog és örvendező. S mivel Istennel megbékél­tem, békességre jutottam embertársaim­mal is. Mit jelent hát akkor Jézus sza­va, hogyha folytatólag így szól: „Az én békességemet adom nektek“? Az Ő békessége Isten békessége. Ez a békesség megőriz. Erre a békességre naponta szükségem van. Annyi minden történik egy napon, olyan sok váratlan dolog, amire nem számítottam. Milyen könnyen kihozhat valami a békességből, megzavarhat, nyugtalaníthat, kétségbe­­ejthet vagy megrendíthet. Isten békes­sége megőrzi a szívemet és gondolatai­mat a Krisztus Jézusban. Ha rámtör a kísértés, ha tulajdon átkos természe­tem megzavar, ha félek saját magamtól — minden helyzetben, minden körülmé­nyek között szükségem van Isten bé­kességére. Az élet nagyon nyugtalan, kavargó, hul­lámzó. Szilárd pont nincs. Nyugvópont nincs. Minden halad előre, nincs megál­lás. Minden változik, alakul, fejlődik vagy satnyul, hanyatlik. Ebben az ál­landó fel-le mozgó állapotban a lélek nyugalomra vágyik. Sokan a zenében keresik ezt a megnyugvást. Mások csak azért, hogy felejtsenek vagy kikapcso­lódjanak, a szórakozásokba vetik magu­kat. De ez mind nem képes békességet adni. A szív valami magasabb után vá­gyódik, nem talál kielégülést a múlandó dolgok között. Békesség csak Jézus Krisztusban van. Előre megjelentette Isten a próféta által: hogy békességünk lehessen, a büntetés Őrajta volt. Mint egy mélységes folyam, olyan tiszta és mély az a békesség, amelyet Ő ad nekünk. Nem lehet ezt semmivel sem összehasonlítani. Betölt, elcsendesít, felold, kielégít, elmélyít, be­fedez. Úgy árad el a szívben, hogy nem marad utána hiányérzet. Ez az, erre van szükségem! — mondod, ha beléd árad. Ez a béke, amit Ő ad tanítványainak, fe­lülmúl minden értelmet. Nem magyaráz­ható meg, nem lehet leírni, az ember csak beszél róla, megpróbál ízelítőt adni belőle, de hogy mi ez a békesség, azt igazán csak az tudja, aki maga át­éli és megérzi, aki átengedi magát Is­tennek, hogy Ö töltse be szívét ezzel a békességgel. Jöjjetek és ízleljétek meg, hogy jó az Úr, mondja a zsoltár­író. Valóban, jöjj és ízleld meg magad ezt a békességet! Hatalmas, toronymagas hullámokat kor­bácsol a vihar a tengeren. De a mély­ben csend és nyugalom van. Velünk is így van sokszor. Vihar támad, magasra csapnak a hullámok, azzal fenyegetnek, hogy mindent elsöpörnek — az idegek felkorbácsolódtak — és mégis, a szíved mélyén felfoghatatlan, valóságos zavar­talan békesség van. Csendes vagy, nem leszel nyugtalan, nem kell kapkodnod, Isten békessége még ebben a hely­zetben is megőriz! Volt már ilyen él­ményed? Tudod, hogy ez milyen drága, 10 —

Next

/
Thumbnails
Contents