Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám
szent valóság? — És micsoda erő rejlik e békességben! Magad átéltem: olyan helyzetben, amelyben az életem sem volt biztonságban, felkavart, nyugtalan tömegben, feszült izgalmak közepette — csendesen, hittel, bizalommal ott tudtam az életemet az én szerető mennyei Atyám kezében. Nem kellett félnem, békességem volt. Csak benne található ez a békesség. És ez a békesség meglepte a többieket, érthetetlen volt és keresték az okát. Jézus Krisztus a forrása a békességnek, csak benne található. Testvérem, teljességgel érthetetlen, hogyha ez a békesség nem tölti be szívedet! Hogyha vallód, hogy Isten gyermeke vagy, hogyha bizonyos vagy a bűnök bocsánata felől, hogyha tudod, hogy örök életed van, akkor kell, hogy legyen békességed is. Békesség — minden órában és minden helyzetben, minden körülmények között. Nincs kifogás és nem magyarázható ki, hogyha nincs. Jézus az Ő békességét adta nekünk. Csak az engedetlenség ronthatja meg ezt a békességet. Jöjj hát hamar hozzá, váltsd át engedetlenségedet, kételkedésedet engedelmességre. Áradjon szívedbe a béke — és tégy ezáltal is bizonyságot arról, hogy az övé vagy, és hogy „Jó az Úr mindazokhoz, akik benne bíznak“. Isten áldjon meg és töltsön be az Ö békességével! És őrizzen meg az ő békessége — amely minden értelmet felülmúl — végig az úton, amíg haza nem érkezel Őhozzá a fénybe. Ungár Aladár Hogy nyerhetsz áldást? A hivő ember, ha olvassa az Igét, ha hallgatja, ha imádkozik, mindig áldásra vágyik. Honnan van az, hogy sok esetben mégis elmarad a kívánt áldás? Nem minden áldás a te számodra van. Vannak, akik mindig a mások áldásait szeretnék a maguk számára. Olyan helyzetben szeretnének lenni, mint amilyenben mások vannak. Pedig áldást csak abban az irányban találhatunk, amerre rendeltetésünk van. Ha Isten akaratát cselekesszük, mienk Isten áldása. Az áldás nem egyszer ítéletből áll. Az áldások hegycsúcsaira az alázatosság völgyén át visz az út. Tehát ha áldást akarsz, mélyebbre kell menned. Hajolj mélyebbre az Úr keze alatt. A hivő ember fokról fokra jut áldásokhoz. Az Úr Jézus osztja ki az áldásokat. Mindenkinek annyit ad és úgy adja, ahogyan az javunkra szolgál. Talán szeretnél érzékenységedtől szabad lenni, az Úr pedig gőgös, büszke szívedtől akar megszabadítani, mert ez érzékenységed forrása. Talán hideg, fásult szívedre panaszkodsz, ugyanakkor Isten fukarságod miatt szomorkodik, amely elhidegülésedet és közönyödet okozza. Oroszlánerőért könyörögsz, hogy győzni tudj, Isten pedig báránnyá akar tenni, hogy legyőzetés által légy győzedelmes. Ne írd elő Istennek, hogy hogyan áldjon meg. Gyönyörködj benne, és megadja, amire szíved vágyik. Ne akarj egyszerre beleugorni az áldások tengerébe, járj lépésről lépésre Uraddal, és minden áldás tied lesz. Minél hűségesebb vagy, annál több áldásban részesülsz. Ha az áldás elmarad vagy hiányzik, az az oka, hogy a nyert áldásokkal nem sáfárkodtál hűségesen. Ne várj milliókat, míg a filléreken sem voltál hűséges. Ne várj mélyebb igehirdetéseket, míg az Ige megvalósításában csak a felszínen mozogsz. Az isteni áldás nem más, mint szolgálatra felkészítés, hogy mások részére áldássá légy. Az áldás kötelez. Minden egyes alkalommal, amikor áldásért könyörögsz, szent szolgálatra kötelezed el magad. Az áldásnyerés csak hit által lehetsélatra felkészítés, hogy mások részére az áldások piacára. Az igazi hit sasszárnyakon száll és amikor fölemelkedik a magasba, sohasem töpreng azon, hogyan jut át a túlsó partra, ahol dús áldás várja. Az igazán hűséges hivőt Isten megáldja. V. S. — 11
