Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám

Jézus előtt sohasem volt közömbös, hogy mi folyik a templomokban, nem kö­zömbös, hogy mit csinálsz te magad a templomban. Mindig ítélete harsan és csattan, ha üzletkötés folyik, ha a lélek­ben várt hódolat és imádat helyett utála­tos anyagi ügyletek folynak. Mivel mi vagyunk mindig az Istennek élő templomai, imádság házává is kell lennünk és nem lehetünk latroknak bar­langjává. Jézus érkezése templomod rendbehozatalával kezdődik. Nincs ki­rálysága, ha nem tiszta az Ő bennünk épült temploma, önmagához, az egyet­len igazi Élő Templomhoz formál minket is. Akármennyi bűn van egy templomban, egyházban, gyülekezetben, ez nem erőt­­leníti meg az Istennek ottlévő Fiát, és ott is képes csodákat tenni, ha hittel men­nek hozzá. Ne nézd a kiábrándító körülményeket, hanem élj a Jézus által hozott jókkal. Jézus mindig gyönyörködik a gyermek­szívek hódolatában. — Vidd szíved hó­dolatát gyermeki lélekkel most is Eléje. Mi lehet gyászraméltóbb bűn, mint az, ha azok némítják el a gyermekek örömét és hangját Jézus előtt, akiknek maguk­nak kellene azt éleszteniök! Akiben élő hit van, az örül a másik szív hitbeli megnyilvánulásának. Jeruzsálem elöljárói haragudtak, mert szívük zárva volt Jézus előtt. A templomot nem zár­hatták be előtte, de szívüket igen. — örülj az örülőkkel! Ha bezárom szivemet Jézus előtt, az ol­vasott Igét sem értem és csak vétkezem az ellen (16. v.). Isten Igéjét csak az en­gedelmesek értik. Ök az igazán értelme­sek. Éjszaka — Jézus nélkül! Az egyedüllét különösen félelmes éjszaka, különösen félelmes ellenséges vidéken. Mily félel­mes lehet egyedül maradni a halál le­szálló éjében — engedetlenségeim miatt! Még mindig a kegyelem, megújuló ke­gyelem ideje van. Reggelre újra ott volt az este otthagyott Jeruzsálemben. De azután a város pusztán hagyatott. Az ellenkezésnek is eljönnek a lehetőségei, határai — és következik a kierőszakolt ítélet. Jézus útja ma felém — a kegyelem útja. Határidejét senkisem tudja. Milyen beteljesülés felé mégy? „Ma nem szól addig a kakas, amíg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem“ (Lk 22, 34). „. . . ma velem leszel a paradicsomban" (Lk 23, 43). .....mikor megöregszel, kinyújtod a te kezedet, és más övez fel téged és oda­visz, ahová nem akarod" (In 2/, 18). Jézusnak minden beszéde igaz. Igazvolt, amit előre megmondott Péter tagadása felől, Igaz volt, amit a lator hazaté­réséről mondott, és igaz volt, amit Pé­terről mondott, hogy milyen halállal dicsőíti majd meg Urát. így van a te életedben is. Olvasod az Igét naponta, s Urad érthetően, világo­san szól belőle hozzád. És amit mond, az teljesedésbe megy. Amikor szíved hi­degül, istenfélelmed lazul, az Úr jelzi előre már küszöbön lévő vereségeidet, szomorúan mondhatja neked: meg fogsz tagadni, megdöbbentő gyorsasággal és ismételten. — Amikor vétkeid felettébb megterhelnek és semmi más reményed nincsen, csak az az átszegezett kéz, csak Jézus közelsége, amikor csak any­­nyit esdekelsz, hogy emlékezzék meg rólad is — noha magad is mondod, hogy halálra való vagy és ami rajtad van, az „méltán“ —, akkor ér el hozzád irgal­mas vigasza, szent biztatása, lelked pedig minden nyomorúsága között is eb­be az egyetlen erős mentőkötélbe fo­gódzik és megmenekül. Aki pedig erős, becsületes engedelmes­séggel megy Jézus után s a Feltámadot­­tal való közössége betölti, annak meg­mondja, hogy mind élete, mind halála Is­ten dicsőítése lesz. Pálnak is megmond­— 5

Next

/
Thumbnails
Contents