Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 6. szám
nyékolta be“, vagyis nem József, a későbbi férje magja által lett várandós. József azonban, Isten utasítására, a már terhes Máriát mégis feleségül vette. így a nyilvánosság előtt József fiaként szerepelt, de mert valójában nem az ő magzata volt, közli a Biblia, hogy „Ő, mint gondolták, József fia volt". Ahhoz, hogy Jézus mint Messiás, mint Megváltó szerepelhessen, szükséges volt, hogy valóban Isten legyen. így a fogamzást Isten, a Szentlélek, hajtotta végre. Ahhoz azonban, hogy egyszersmind valóban ember is legyen, elkerülhetetlen volt, hogy asszonytól szülessen. A Biblia — a Messiásra vonatkozó — minden jövendölése, ígérete, arról szól, hogy Ő Júda törzséből, mégpedig Dávid „Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened“ (Zsolt 119, 11). Ez nagyon fontos kérdés, mert sokan olvassák Isten Igéjét, sőt hallgatják is, és mégsem épülnek belőle, mert az olvasott és hallgatott Igét vagy elfelejtve szabadjára engedik, nem törődnek vele, vagy rossz helyre raktározzák. Itt az írás rámutat arra, hová szánta az Úr azt, amikor vezetésül, tanításul adta, hogy irányítson a hitéletben. Az Úr Jézus már a magvető példázatában rávilágított arra, hogy az Ige isteni magva „útfélre, köves helyre eshet, madarak fölkapkodhatják“ (Mt 13). „Szívembe rejtettem a te beszédedet“, olvassuk a zsoltárban. De milyen sokan vannak, akik nem a szívükben, hanem csak a fejükben őrzik! Még idéznek is a Bibliából, de ez nem lelki épülésre, a hitben való növekedésre, hanem csak fitogtatásra szolgál és a hiúságukat legyezgeti. Mások olvassák az Igét, de nem a maguk szívébe rejtik, hanem mások számára tartogatják, hogy intsenek, dorgáljanak, oktassanak, ítélkezzenek, ők maguk pedig nem igen gyakorolják annak igazi tanítását — a szeretet pakirály nemzetségéből származik. Ennek megvalósítása csak úgy volt lehetséges, ha nemcsak József, aki a nyilvánosság felé az apa tisztségét viselte, Dávid király leszármazottja, hanem Jézus anyja, Mária is. A két nemzetségi táblázat különbsége tehát a következő: Máté az apa, József őseit sorolja fel, míg Lukács az anyáét, Máriáét. A két egymástól eltérő családi ág Dávidnál találkozik. A korábbi ősök azonosak. Még megemlítendő, hogy a két táblázat egyike sem közli az összes ősök nevét. Ezért találunk az Ábrahám és Dávid közötti időben is eltéréseket. Az ószövetségi táblázatok azonban az újszövetségi táblázatokban hiányzó neveket is tartalmazzák. Hevesi Ödön rancsát. Ezekről írja Pál apostol: „Kik mindenkor tanítanak, de az igazság ismeretére soha el nem jutnak.“ A fej az értelem, a szív az érzelmek helye. Az Úr Jézus a tiszta szívüeket mondja boldogoknak és nekik szól ígérete, hogy ők az Istent meglátják. Te hová rejted Isten Igéjét, amikor olvasod vagy hallgatod? Csak ha az Úr iránti szeretettel megtelt szívedbe rejted, és az ujjong az élő Isten felé (Zsolt 84, 3), lesz ez az áldásoknak olyan forrása, amely megóv a kísértések és az élet harcai között a bűntől. A bűnt csak ekkor tudod annyira meggyűlölni, hogy még a gondolata is távoltart mindattól, ami Isten Lelkét megszomoríthatná és megzavarhatná az Úrral való áldásos, igaz hitben és szeretetben gyümölcsöző kapcsolatot. Legyen a szívünkben elrejtett mag az a tőke, mely mindenkor áldással kamatozik az Úr dicsőségére. Ne engedjük, hogy az elhintett magot, melyet a Szentlélek vet el, bármi is megakadályozza, hogy szívünkben megteremje a „harminc-, hatvan- vagy százannyi“ gyümölcsöt. L. J. — 5 — Hová rejtjük az Úr beszédét?
