Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám

Életünk filmje Mindnyájan láttunk már fényképezőgép­be való filmtekercset. Exponált filmet is? De mit lehet azon látni? Semmit. Az ilyen film, előhívás nélkül, sötét és nem mutat semmit. De ha az előhívó­ba tesszük, látható lesz a felvétel. Életünk ilyen filmhez hasonlít. Sok dolgunk, cselekedetünk rejtve van, de Isten közelsége előhívja életünk film­jét, és ekkor megdöbbenünk, mikor napvilágra kerül bűneink sokasága. Amíg távol élünk Istentől, elviselhetetlen számunkra, hogy a Biblia folyton a bűnről beszél. De csak addig, míg Isten közelségébe nem jutunk! Ekkor megta­pasztaljuk azt, amire a 40. zsoltár írója is rádöbbent: „Utolértek bűneim!" Ez történt azoknál az embereknél is, akik egy házasságtörő nőt vonszoltak Jézus elé. Nagy felháborodással bevá­dolták az Úrnál: „Ezt az asszonyt a tör­vény értelmében meg kell kövezni. Te mit szólsz hozzá?" — „Igen — felelt Jé­zus —, ez így van megírva. De aki kö­­zületek még nem követett el bűnt, az vesse rá az első követ.“ Azután leha­jolt és a homokba írt. Amikor újra fel­nézett, az asszony egyedül állt előt­te. A többiek „lelkiismeretüktől vá­dolva“ elosontak. Jézus jelenlétében életük filmje az előhívóba került és ekkor meglátták valódi mivoltukat. Utolérték őket a bűneik. Gyorsan elosontak, mert attól tartottak, hogy az „előhívó“ még sok más szennyes képet is előhívhat az életükből. Minden embernek meg kell jelenni Isten színe előtt. Vagy e földi életben, vagy egykor majd ama utolsó napon. Egyszer majd mindnyájunk életének a filmjét előhívják. W. Busch Lopás alkonyatkor Egy hivő földműves házaspár áldásban és becsületben öregedett meg. Isten ek­kor az addig egészséges háziasszonyt hosszú és fájdalmas betegséggel látogatta meg. Betegágyán sokszor elveszítette türelmét és zúgolódva mondogatta férjének: — Sokáig nem bírom már ezt a állapo­tot. Úgy kívántam és kértem, hogy Isten vagy gyógyítson meg, vagy fejezze be életemet. De ez így minden emberi erőt felülmúl! Ekkor az öreg megfogta felesége kezét és így szólt: — Anya! Tudod, hogy alkonyatkor sok lopás történik? — Mit akarsz ezzel mondani? — Az élet alkonyára gondolok. Akkor a gonosz ellenség még sok lelket lophat, akikről azt hiszik, hogy örökké biztonságban vannak. A beteg megértette, mire gondolt a férje. A. B. 42. zsoltár ítéld meg igazamat Isten, fogd pártom a nem-szent nép ellenében: cseles és álnok ember ellen te légy a menedékem. Mert te vagy, Isten, az én erősségem: miérthogy elvetettél? Miért kell szomorúan járnom, mikor szorongat ellenségem? Világosságodat és hűségedet küldd el, vezérem az legyen, te szentséges hegyedre s csarnokaidba az vigyen. És bemegyek az Isten oltárához, Istenhez, ő ujjongó örömem. És dicsérlek tégedet citerával, Isten, én Istenem! Mért vagy én lelkem oly levert? Mért háborítasz engemet? Bízzál Istenben: áldani fogom még az én orcámnak megszabadítóját, az én Istenemet! — 3 —

Next

/
Thumbnails
Contents