Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám

KÖNYVISMERTETÉS Anton Schutte A JÓKEDVŰ CSALÁD Az ismert német evangélista könyvében jórészt a saját családjában lejátszódott derűs történeteket mondja el. Keresztyén szülők igyekeznek gyermekeiket a hit útjára vezetni, velük a Szentírást megszerettetni és őket a mindennapi élet konfliktusain a krisztusi szeretet jegyében átsegíteni. Bizonyára sok gyermek­nek, de még szülőnek is segítséget jelenthet ez a könyv a harmonikus családi élet kialakításában. Részletet közlünk a rajzokkal illusztrált füzetből: Bumm! — zuhant az iskolatáska a sarokba. Jancsi épp most érkezett haza. „Nem tudod a táskádat rendesen lerakni?“ — kérdezte Édesanya. „De — morogta Jancsi —, máris teszem!“ Elgondolkozva nézett Édesanya Jancsi után, amikor iskolatáskáját ismét felvette és az őt illető helyre tette. „Mondd csak, Jancsi — kérdezte aztán —, tulajdonképpen mi baj volt ott az utcasarkon? Az ablakból úgy láttam, hogy vitatkoztatok.“ „Ó — mondta Jancsi —, már megint arról volt szó, hogy szabad-e a leckét a másikéról le­írni, szabad-e torkoskodni és szükség­ből hazudni. Tudod, az egész osztály azt mondja ránk, hogy nekünk semmit sem szabad; hogy mi vagyunk a kegyesek, a mulyák.“ „És mi a te véleményed erről?" — kér­dezte Édesanya. „Anyu, te jól tudod, hogy semmi olyat nem akarok tenni, ami Isten parancsai ellen van. Nagyon szeretnék a Megváltónak emgedelmes­­kedni. Ezért imádkozom minden este. De mulya sem szeretnék lenni, olyan, aki...“ Csend volt a szobában, és Erika nagy szemekkel nézett Jancsira, mintha soha ilyen levertnek nem látta volna. Édes­anya leült a székre és kezét Jancsi vállára tette. „Mondd csak, Jancsi — kezdte lassan —, mi könnyebb: min­dent úgy csinálni, ahogy a gúnyolódok akarják, vagy nemet mondani ott, ahol valami Isten törvényeibe ütközik?" „Velük együtt csinálni — mondta Jancsi —, ez a legegyszerűbb. Akkor valamennyien egyetértenek. De az ember akkor többé nem boldog.“ „Látod, Jancsi. Alapjában véve azok a mulyák, akik mindent együtt csinálnak a többiekkel, akik mindig a nagy tömeggel futnak. De aki Istennek akar engedelmeskedni, annak más utat kell járnia, mint sokan mások. Amikor az Úr Jézus a földön élt, egy hegyen beszélt egyszer, és sok-sok ember hallgatta Öt. Ezrek voltak, akik tulajdon szájából hallották, hogy mi a fontos. Ez a Máté 5. rész 11. versében áll. Az Úr Jézus itt ezt mondta: „Bol­dogok vagytok, ha szidalmaznak és há­borgatnak titeket és minden gonosz ha­zugságot mondanak ellenetek éné­rettem. örüljetek és vigasztalódjatok, mert a ti jutalmatok bőséges lesz a mennyekben.“ „Igen, Édesanyám, tudom, ez a Hegyi Beszédből van. Könyv nélkül tudom, de olyan nehéz. A legszívesebben jobbról­­balról lekennék egyet ezeknek a fickóknak.“ „Nos, hogy valakinek lekenjünk egyet, ahhoz mindenesetre nincs szükségünk az Úr Jézusra. Ezt magától is megteheti az ember. De még azt is mondta az Úr Jézus, hogy ellenségeinket szeressük.“ Ekkor Erika hirtelen belekottyantott a beszélgetésbe: „Én nem találom helyes­nek, hogy az Úr Jézus ezt mondta. Csak legalább ne lenne benne a Bibliában! Én csak a barátnőimet szeretem igazán, a többiek .. .? — phú . . .!“ Édesanya karját Erika köré fonta és ezt mondta: „Tudod gyermekem, ellensé­geinket szeretni talán a legnehezebb dolog a mennybe vezető úton. De ebben mutatkozik meg igazán, hogy az Úr Jézus valóban bennünk él-e, vagy nem.“ A 76 oldalas 15x21 cm méretű füzet önköltségi ára DM 2,— vagy US$1,— — 14

Next

/
Thumbnails
Contents