Vetés és Aratás, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám

Pétert s kivonta bűntudatának jeges magányából és bevezette őt a vele való közösség éltető melegébe. Péter kint maradhatott volna a sötétségben, keservesen sírva, ha az Úr egy külön, szeretetteljes üzenetet nem küld neki:

.....mondjátok meg tanítványainak és

Péternek."

Ezt a Pétert illető üzenetet miattad

jegyezték fel, aki éppen úgy tudatában vagy bűnödnek, mint Péter volt. Ne engedd, hogy szereteted hiánya távol tartson az Úrtól, hanem nyisd meg szívedet az Ő szeretete előtt, mert az nem ismer távolságot. Ne utasítsd el kegyelmét azzal, hogy állandóan bűneidre emlékezel, hanem hallgass szerető hívására és Őrá emlékezzél.

Dr. P. Müller:

Véletlen? (II.)

Víz nélkül nincs élet

A tengerek kiterjedése földünkön 361 millió km2 és 1300 millió km3 víz van bennük. A szárazföld 149 millió km2. Párolgás által felhők keletkeznek, amelyekből eső, hó vagy jégeső hullik le. Az ember joggal beszél a vizek körforgásáról. Ha a földgolyó víztömege csak 10%-kal lenne nagyobb, akkor majdnem az egész szárazföld víz alatt lenne. A tengerszint kis felemelkedésénél is elmerülnének az alföldek, tehát éppen a régi kultúrák területei. A Nílus, az Eufrátesz és a Tigris völgyei nélkül az emberiség története egészen másképp alakult volna. A víz 4° C-nál a legsűrűbb. A jég könnyebb a víznél, ezért úsznak a jéghegyek a tengerben és csak hetedrészük van a vízszint fölött. Ha a víz alulról fölfelé fagyna be, akkor minden vízi állat elpusztulna, de a hideg vízben a felszínen keletkező jég elhárítja ezt a veszélyt. A megfagyásnál a vizek kiterjeszkedése a legkeményebb kőzetek hasadását és szétmállását eredményezi.

Megtörtént esemény

I. Napóleon idején az előkelő, szabadelvű francia Charneyt felségsértés gyanúja miatt bebörtönözték. A fogház kis udvarán naponként néhány órát szabadon tölthetett. Ott ráírta az egyik falra: „Minden véletlen.“

Egy idő múlva észrevette, hogy éppen e szavak alatt egy kis növény kúszott elő a kövek közül. A fogoly megcsodálta és naponként figyelte a kis növényt, amely lassanként pompás virággá fejlődött. Fölötte még mindig ott volt a falra írt megállapítás, és azt kérdezte a szabadgondolkodótól: „Honnan ered ez a kis virág? Hogyan találta meg a magja éppen ezt a kicsi földet a kövek között? Melyik művész alkotta a virág színét és formáját?“ A felvilágosodás szelleme nem tudott feleletet adni ezekre a kérdésekre. A növény csendes bizonysága által Charney egyre nagyobb tisztelettel nézett Istenre, a Teremtőre és foglalkozni kezdett a Bibliával. Mikor kiszabadult a börtönből, magával vitte ezt a kis növényt és üvegházában ápolta tovább.

Kételkedés, véletlen, hitbizonyosság

Ha tagadjuk a véletlent, azt még nem követi minden további nélkül az igen, amellyel egy személyes Teremtő munkájában hiszünk. Ez a hit kizárólag úgy jön létre, hogy Isten hívja az embert, és az ember igen-t mond erre a hívásra. Az igazi hitet nem jelenti sem az, hogy egy keresztyén közösséghez tartozom, sem az elődök öröksége, sem a keresztyén ismeret, amit meg lehet tanulni. Nem téveszthető össze valamiféle erkölcstannal, kegyes érzéssel vagy romantikus élménnyel sem. A keresztyén hit úgy jön létre, ha egész életemet minden fenntartás és korlátozás nélkül átadom Jézus Krisztusnak. Ez a hit vezet a vele való személyes kapcsolathoz, ami olyan mint a szőlőtő és szőlővessző kapcsolata, vagy mint a test összeköttetése a fejjel.

5