Vetés és Aratás, 1972 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám
Egészséges törekedés Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Kol 3, 2 Amikor Jézus igéje hatalmasan elárad egy ember felett, sötétségből gyönyörű és félelmes világosságra jut. Ez az ember életének igazán döntő eseménye. Semmi más nem mérhető hozzá. Ilyenkor azt is meglátja az ember a rááradt világosságban, hogy egész eddigi életében, annak minden vélt becsületessége és értékei mellett csak a szemetet kergette és a hulladékok előtt hajlongott. Megnyílik számára az igazi értékek világa — az odafennvalókkal kezd törődni. Törekedése mennyei irányt vesz. Szomorú, hogy ennyi szépség után mégis sok testvérünk útja újra eltér Jézus útjától és Démás nyomdokain halad tovább, aki a jelenvaló világhoz ragaszkodott. De azok, akik megmaradnak az úton, újabb kísértésbe esnek és erről kell most néhány intő, testvéri szót mondani. Akik megtérésük után komoly szolgálatba állanak, pótolni akarják életük elveszett esztendeit és egészen a szolgálatnak élnek. Közben az Úr újra megszólítja őket, most már a hivő embernek szóló értelmezéssel, ugyanezzel az igével: „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.“ Mert becsületes buzgóságunk is eszközzé válhat végtelenül ravasz és gonosz ellenségünk kezében. Hogyan? Úgy, hogy minden időnket, erőnket a szolgálat köti le és közben a Jézusban való áldott, benső életünk tönkremegy. Megtérésünk idején sem azt jelenti a fenti Ige, hogy ne végezzük földi dolgainkat, hanem azt, hogy azok ne legyenek a földi életünk középpontja. A lelkiszolgálatban sem azt jelenti, hogy ne végezzük a szolgálatot, hanem hogy ez a lelkiszolgálat semmiképpen se töltse be a Jézusban való életünknek a helyét. Még a lelkiszolgálat is „földiekkel" való törődés a Jézusnak bennem folyó és megőrzött, növekedő életéhez mérten. A hivő testvérek dolgai, terhei, közös és egyéni szolgálataink mind-mind mégis földiek, ha Jézusnak bennünk folyó életéhez, annak értékéhez mérjük. Jézus maga mondja János evangéliumában, hogy Ő a mennyből szállott alá és ugyanakkor mégis a mennyben van. Egyszerre van a földön és a mennyben is. így van Jézus élete, noha Ö az Atya jobbján van, mégis bennünk is. Álljunk most meg és engedjük Isten szelíd tekintetét vizsgálón végigvonulni életünk erőforrásain és törekvésein. Valóban az-e egész életemnek célja, hogy az egyetlen odafennvalót, Jézust nyerjem meg mindinkább magamnak? Ha a Jézusban való életem egészséges, beszédem, gondolkodásom, magatartásom krisztusi bélyeget hordoz — Jézus jó illata jár velem. Akkor országának földi dolgaival való törődésem és ott végzett munkám is egészséges lesz. — Értékes lelki munkában álló emberek mentek tönkre, mert miközben szolgálataik hatalmas sikereket mutattak fel, azalatt Krisztusban való életük egészen tönkrement és már nem a Jézus iránti szeretetből töltekeztek fel az Igéből, hanem csak a szolgálatok tempójának fenntartásáért. Végül odajutottak, hogy a hatalmas felépítmény alatt tönkrement a fundamentum és a kő, amelyet magasra emeltek mások előtt s amelyen ők maguk állani látszottak, reájuk esett és ők is arra, s így Jézus ítéletes szavai kétszeresen beteltek rajtuk. Isten nem tűri, hogy Jézusban való életünk elsőbbségét bármi is veszélyeztesse; akkor bukik az egész ember. Tedd ezt az első helyre, legyen ez a te egészséges törekedésed! Z. J. Vajon te tudsz-e szenvedni — panasz nélkül, félreértetni — magyarázkodás nélkül, várakozni — indulatoskodás nélkül, adni — nem várva semmit, mellőzést szenvedni — sértődöttség nélkül, szeretni — miközben téged nem szeretnek, ügyedet egyedül az Úrra bízni, jutalmat egyedül tőle várni? (Máté 20, 22). 5
