Vetés és Aratás, 1972 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám
Az értékekről és az értékelésről Bunyan János (1628—1688) írta a „Zarándok útja“ című könyvet, az egész angol irodalom egyik legnagyobb sikerű művét, melyet minden kultúrnyelvre lefordítottak. Ebben szó van egy emberről, aki csak lefelé tud nézni és meggörnyedten, nagy fáradsággal mindenféle szemetet kapar össze egy gereblyével. Feje felett Isten egyik küldötte mennyei koronát tart, amit a gereblyéjéért kínál neki cserébe. Az ember azonban nem néz föl és megállás nélkül halmozza össze a földi lim-lomot. — így vázol Bunyan hű képet azokról az emberekről, akiknek a látókörébe nem fér bele más, csak a földi, tehát múlandó dolgok. Ezek az emberek nem méltatják figyelemre a sokkal magasabb értékeket, amelyek Isten örökkévalóságából valók és egyedül alkalmasak arra, hogy odavezessenek. Egy üzem tulajdonosának négy munkása volt, akiknek egyik ünnep alkalmából ajándékot készített. Mind a négyen választhattak 50 márka és egy díszes Biblia között. Az első azt mondta, hogy a Biblia valóban szép, de már ismeri és elvette az 50 márkát. A második megjegyezte, hogy pénzre van szüksége és az 50 márkát választotta. A harmadik kijelentette, túl gyenge a szeme, hogysem a könyvet elolvashatná s ezzel ő is zsebreváqta az 50 márkát. Ezután jött a negyedik munkás, a legfiatalabb. A főnök már arra gondolt, hogy ő is ugyanúgy választ majd, mint a többiek. De ő azt mondta: Anyám már régen szeretett volna egy ilyen szép Bibliát, ezért szívesen élek az ajánlatával és hazaviszek egyet. — Nagyon helyes, mondta az üzemvezető, de ügyeljen a benne levő könyvjelzőre is. A fiatalember egy kicsit lapozgatott a Bibliában és hamarosan egy százmárkást talált a lapok között. A másik három munkás savanyú arcot vágott. A főnök azonban ezekkel a szavakkal bocsátotta el őket: Maguk választottak, de rosszul értékeltek. Aki a pénzre néz, a végén mindig csalódik. Nekünk állandóan értékítéletet kell mondanunk, döntéseket kell hoznunk; választanunk kell, hogyan töltjük el sza-Az új év küszöbén Hogy elszalad év év után! A múltba visszanézek; Nem emlékezés ez csupán, Több annál, amit érzek. Amint a múlt előttem áll, Úgy áll ott a jövendő, Óév, újév határánál Találkozik a kettő. Mindenbe, ami van s mi volt, Isten kegyelme lépett. Ez egyben minden összeforrt, Amit hozott az élet. Ha nap sütött, vihar ha dúlt, Jó volt vagy rossz a részem, Isten kegyelme rám borult És befödött egészen. El nem fogyott kegyelme még, Ezt súgja szívem is csak, S ezt tudni énnekem elég, Többet miért kutassak? öröm vagy bú, élet, halál Isten kezébe téve — Boldog, kit óév így talál, S az új évbe így lép be. Vargha Gyulámé bad estéinket, milyen ruhát veszünk fel, milyen könyveket kezdünk el olvasni. Legközelebbi szabadságomon mi értékesebb nekem: egy külföldi utazás vagy csendesen, a Bibliával tölteni a szünidőmet? A kis döntéseken kívül van még a nagy, különösen nyomatékos elhatároznivaló: milyen végső cél felé kormányozzam az életemet? így van az értékeknek rangfokozata: Az anyagiakhoz számíthatók: a lakás, a bútor, a fehérnemű, az edény, a ruházat, a pénz és az ékszer. Eszmei értékeknek tartjuk: a hivatásra való iskolai kiképzést bizonyítványokkal és oklevelekkel, az egészséget, a barátságot, a jókedvet, a rendszeretetet, stb. Legfontosabbak a szellemi értékek: a hit- és üdvbizonyosság, a bűneink bocsánata, az imameg,hallgatások, a keresztyén reménység, a gonosz megkötözöttségek legyőzése, hivő keresztyénekkel való közösség, az önmegtagadás, a szolgálatra és a segítésre való készség. (Folyt, köv.) 3
