Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám
H. Müller t A békesség titka Hogyan nyerhetünk békességet? Foglalkoztatott már téged is ez a kérdés? Lehetséges, hogy magas tisztségre és szép vagyonra már szert tettél, de a legjobb, az Istennel való békesség mégis hiányzik az életedből. Ez a békesség Isten ajándéka. Születésével senki sem hozza ezt magával. Még a legnemesebb és legönzetlenebb embernek sincs természetétől fogva békessége, és a legszelídebb lelkületüek tulajdonságához sem tartozik. A szív békessége nem egy átmeneti kellemes hangulat. A békesség azt jelenti: Krisztussal igazi közösségben élni. És ez nem a külső körülményektől függ. Az élet minden helyzetében, akár örömben, akár szenvedésben van részünk, tudhatjuk, hogy „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van“ (Róm 8, 28). Ha mindent az Úr kezéből veszünk, megtapasztalhatjuk, hogy Ő minden helyzetben felüdíti lelkünket. Egy példával szeretném ezt megvilágítani. Egy kb. 45 éves asszony feküdt a szobájában. Ágyára egy olvasópolcot szereltek, amelyen egy nyitott Biblia volt. A beteg szeméből a lélek mély békessége sugárzott. A kérdésre, hogy van-e sok fájdalma, ezt felelte: „Nincs. Bár teljesen béna vagyok, hálás a szívem, hogy nincsenek fájdalmaim. A nyelvemen és ajkamon kívül egyetlen tagomat sem tudom mozgatni. Tehetetlen vagyok, mint a csecsemő, még egy kiskanalat sem tudok kézben tartani. Úgy etetnek és itatnak, mint egy kisgyermeket. De Isten még sok jóval ajándékozott meg. Áldott jó férjem és türelmes gyermekeim vannak, akik kedvesek hozzám. Ha szobámba lépnek, megkérdezik: ,Mama, lapozzuk egy oldallal tovább a Bibliát?' De mindenek felett minden napra van békességem és belső felüdülésem. így jó dolgom van.“ Ez az asszony már 16 éve béna. Megjegyzésemre — „Ez azért nehéz" — így válaszolt: „Igen, különösen az első években volt az, amikor a harangok istentiszteletre hívtak. Ilyenkor könynyesek lettek szemeim, mert szívem Isten Igéje után vágyott. De aztán maga az Úr vigasztalt meg. Naponta felüdít az Ő Igéje által és mindig velem van." — A belső békesség menedék a mindennapi élet változásai között. Betegünk megtapasztalta: Ha lelkem az Úrba’ nyugodva pihen, bár távol a vész fenyeget, én boldogan egyre csak énekelem: Uram én szíveden pihenek! Miképpen nyerhetjük el a léleknek ezt a belső békességét? Csak Jézus adhatja ezt nekünk. „Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot" — mondta az Úr Jézus (Jn 16, 33). A Krisztussal való kapcsolat nélkül nem nyerhetjük el ezt a békességet. Hozzá kell mennünk minden nyomorúságunkkal, melyet a bűn okozott életünkben. Ő kéri: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én nyugodalmat adok nektek" (Mt 11,28). Senki nem süllyedt le annyira és senki nem tévedt olyan messzire, hogy ne jöhetne őhozzá. Mindenki lerakhatja bűneit nála, s akkor megtapasztaljuk: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden gonoszságtól. És Jézusnak, az Ö Fiának vére megtisztít minket minden bűntől“ (1 Jn 1, 9. 6). Kérhetjük Öt: „Bocsásd meg mindazt, amit nem találsz jónak az életemben és add nekem az igazi békességet." Ha így imádkozol a belső békességért, akkor bizonyosan meghallgatásra találsz és igazi kapcsolatba kerülsz Jézussal. Ahhoz, hogy Jézussal közösségben maradj, szükséges, hogy naponta olvasd Istennek Igéjét, a Bibliát. Az Úr azt mondja: „A beszédek, amelyeket én mondtam nektek, lélek és élet." Ezt megtapasztalod te is, ha naponta hittel olvasod az Ő Igéjét és imádságodban mindenről beszélsz vele. Akkor majd olyan dolgokat fedezel fel — 12 —
