Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 4. szám

önmagadban, melyek fájdalmasak. De ha újra és újra az Úrra nézel, meg­tapasztalod, hogy Ő mindig azt adja Igéjéből, amire szükséged van. Minél inkább Jézus uralkodik életedben, an­nál bizonyosabban vallód: ö az én bé­kességem. A Jézussal való békesség egyúttal az Istennel való békesség is, és az isteni békesség által tapasztalod meg azt, amit az apostol így fejez ki: „Megigazítunk tehát hitből, és békes­ségünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Általa a hitben menete­lünk is van ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk és dicsekedünk is az­zal a reménységgel, hogy részesedünk az Isten dicsőségében" (Róm. 5, 1—2). A béke messze tőled, szíved örömte­­len. A lépted is oly fáradt, szemed de fénytelen. — Csak Jézus ad nyugalmat, midőn a harc kemény. Megfáradott szí­veknek Ő éltető remény. — Sok vérező sebéből üdv árad, isteni. Ki Öt be nem fogadta, a jót nem ismeri. — Te küsz­­ködöl magad csak, ha bűn szívedre tör. S bukásod és kudarcod úgy szégyenít, gyötör. — Mi az igaz? tűnődői s a két­kedés epeszt. Jézus az út, igazság s az élet, Őt keresd! Ó, hogyha hinni mernél, ragyogna rád csoda. Többé te nem keresnél más életet soha! Bíró - vezér - király „Az Úr a mi bíránk, az Úr a mi vezé­rünk, az Úr a mi királyunk, Ő tart meg minket. “ Ézs 33, 22 Isten az Ó gyermekei számára ma is ez a három hatalmas mennyei erő. Bíró. A bíró hivatása, joga az igazság­szolgáltatás. Ha az Úr a mi bíránk, ak­kor Ö szolgáltat nekünk igazságot. Isten ezt az igazságszolgáltatást két irány­ban gyakorolja. Gyermekeit is megítéli. Gondolataink, cselekedeteink előtte vannak, életünk nyitott könyv. Hogy ál­lunk meg az ítélet előtt, amikor majd az ő törvénye alá kerül életünk? „Mert Isten beszéde élő és ható; élesebb min­den kétélű kardnál és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és velőknek megoszlásáig és megítéli a szív gon­dolatait és szándékait" (Zsid 4, 12). Szörnyű dolog bűneinkkel így eléje menni, mert „rettenetes az élő Isten­nek kezébe esni" (Zsid. 10, 31). Ebből fakad a halálfélelem, mely reszket az eljövendő és biztos tárgyalástól. Az Ú­­Jézus vére az egyetlen, ami elfedezheti vétkeinket. Ez az egyetlen biztos pont, ahol védve vagyunk a bíró kemény, de igazságos ítélete elől. Csak ezt elfogad­va várhatjuk boldog békességgel a tárgyalás nagy napját. „Isten igaz bíró“ (Zsolt 7, 12) és ítél ellenségeink felett is. Akik megszomo­­rítanak, üldöznek, félrelöknek, egyszer szintén megállnak Isten ítélőszéke előtt. Éppen ezért mi ne ítéljünk, ne­künk csak az a kötelességünk, hogy Mesterünk példája és tanítása szerint imádkozzunk értük. Mi emberek köny­­nyen tévedhetünk, ezért bízzuk reá a dolgokat, aki mindig helyesen ítél és ítélete megfellebbezhetetlen igazság. Ő a vezérünk is. Állandó harcban élünk. „Nem test és vér ellen van nekünk tusa­kodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a gonoszság lelkei ellen, amelyek a magasságban vannak“ (Ef 6, 12). Harcban vagyunk magunkkal és a világgal, és ha győzni akarunk, a Lé­lek fegyvereivel felfegyverkezve csakis az Úr vezérlete alatt fejezhetjük be győzelemmel a hitnek nemes harcát. Nem a magunk elgondolása és sokszor balga nézete, nem világi tanács, hanem Ö vezet minket bölcsességgel és hata­lommal a legravaszabb ellenséggel szemben is. Csak kövessük engedel­mesen parancsait! És végül az Úr a mi királyunk. A király uralkodik. Sok szenvedést, bánatot, lel­­kiismeretfurdalást okoz, ha nem enged­jük, hogy Ő uralkodjék felettünk, ha­nem indulatainkat szabadon engedjük, és azoknak engedelmeskedünk. Ha va­lóban királyunk az Úr, akkor neki kell szolgálni és hódolni. Kinek szolgálunk és kinek engedelmeskedünk? Magunk­nak, a bűnnek vagy a királyok Királyá­nak, az Úr Jézusnak? „Ő tart meg min­ket.“ Boldog, aki ennek a tudatában él és biztosan halad az élet útján. L. J. — 13 —

Next

/
Thumbnails
Contents