Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám
A Szentlélek-nélküli keresztyének félúton megállt hívők, akik a célba sohasem jutnak be, akiknek jó úgy is, amint vannak. Nem is igényük az előbbrejutás, a mély lelkiség, csak látszat. Valamit elérnek, valamit mutat az életük — ez a kegyesség látszata. Az ilyen emberek előbb vagy utóbb elszakadnak, érzéki emberekké válnak. Aki ugyanis nem halad mindig feljebb vagy előre, az menthetetlenül lemarad. A sátán mindent megtesz ezért. Hálás vagyok a józanság leikéért, mely nem enged túlzásokba merülni, önmagát csalja meg minden ember, amikor hamis lelki élményeket vár. Az első idők keresztyéneméi sohasem láttunk ilyent eltorzult formában. Csak Istennek különös kegyelme őrizheti meg szívünket. Júdás apostol drága tanácsot ad az utolsó idők eme nehéz kísértései ellen, amely keresztyén hitéletünknek négy drága pillére: a hit, remény, szeretet és az imádság. Azt írja tovább levelében (20. v.): „Épüljetek a ti szentséges hitetekben. „Pál szavaival : „Ne legyünk többé kiskorúak, akiket idestova hány-vet, űz-hajt a tanításnak akármi szele", hanem álljunk szilárdan meggyőződésünkben, belegyökerezve a Krisztusba és állandóan fejlődve, hogy eljussunk mindnyájan a Krisztusban érett férfiúságra (Ef 4, 13—14). Péter úgy mondja ezt: „Mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá" — templommá az Orbán. Másik tanácsa: lélekben imádkozzatok, vagyis buzgón, szent vággyal és odaadással. Az imádság ne legyen csak szajkó módra elhadart vagy írott imádságok felolvasása, hanem falatmozgató, a Szentlélek erejére támaszkodó imádság, melynek jutalma kéréseink meghallgatása. Következő tanács: maradjatok meg Isten szeretetében. Ugyanezt ajánlja János apostol is. A szeretet életünket építő drága munkájáról olvasunk János egész levelében. És végül Júdás arra a reményre hívja fel a figyelmet, amely reménység nem szégyenül meg sohasem. Igaz, hogy csúfolódók támadtak a múltban is, támadnak a jövőben is, de ti „tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amely nektek Jézus Krisztus megjelenésekor adatik" (1. Pét. 1,13). Ennek a reménységnek az alapja az átadott, a Szentlélek vezetése alatt álló élet. Éesznek csúfolódók — mindig is voltak. Ez azonban nem akadályozhat meg minket szent hitünkben. Ne álljunk meg! Még egy kevés idő és a vég minket igazol. A Krisztus nagy napja Isten népének hatalmas győzelme lesz, a teljes megváltásnak a napja, Isten országának, Jézus Krisztus királyságának mennyei folytatása. Utolsó idők keresztyénéi, az a veszély fenyeget minket, hogy szemeinket erről a célról levesszük. Ahelyett, hogy uralkodnánk Krisztussal a bűnök, a testiség, a világ felett, nem vesszük észre, hogy milyen észrevétlenül hatalmasodnak el azok életünk felett és az erőből, a Szentlélekből csak a látszat, az ámítás, a csalás van meg. Vigyázzunk szentséges hitünkre! Vigyázzunk, nehogy az a nap tolvajmódra lepjen meg minket. Ma még vár az Űr türelemmel, mert meg akar menteni mindenkit, aki felfigyel szavára, de egy napon késő lesz. Ezer esztendő egy nappá zsugorodik össze Isten előtt — és Isten nem csúfoltatik meg. Aki amit vet, azt aratja! Vagy örök életet, vagy örök halált! Kelj fel és kövesd őt! Istennek szüksége van reád. Szüksége van a képességeidre, a befolyásodra. Szeretné mindazt, amit neki adhatsz — de leginkább téged magadat szeretne. Akarsz engedelmeskedni? Kelj fel és kövesd őt! Vállald a feladatot, amelyet reád akar bízni! Hallgass a szavára, amint megszólal benned. Állj eléje és mondj igent vagy nemet. Nézz a szemébe! öleld át a keresztet és hozd meg az áldozatot, amit tőled kíván! Mondd neki: Uram, itt vagyok, követlek! 3