Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 5. szám

A Szentlélek-nélküli keresztyének fél­úton megállt hívők, akik a célba sohasem jutnak be, akiknek jó úgy is, amint van­nak. Nem is igényük az előbbrejutás, a mély lelkiség, csak látszat. Valamit elér­nek, valamit mutat az életük — ez a kegyesség látszata. Az ilyen emberek előbb vagy utóbb elszakadnak, érzéki em­berekké válnak. Aki ugyanis nem halad mindig feljebb vagy előre, az menthetet­lenül lemarad. A sátán mindent megtesz ezért. Hálás vagyok a józanság leikéért, mely nem enged túlzásokba merülni, önmagát csalja meg minden ember, amikor hamis lelki élményeket vár. Az első idők keresz­tyéneméi sohasem láttunk ilyent eltor­zult formában. Csak Istennek különös ke­gyelme őrizheti meg szívünket. Júdás apostol drága tanácsot ad az utolsó idők eme nehéz kísértései ellen, amely keresz­tyén hitéletünknek négy drága pillére: a hit, remény, szeretet és az imádság. Azt írja tovább levelében (20. v.): „Épüljetek a ti szentséges hitetekben. „Pál szavai­val : „Ne legyünk többé kiskorúak, akiket idestova hány-vet, űz-hajt a tanításnak akármi szele", hanem álljunk szilárdan meggyőződésünkben, belegyökerezve a Krisztusba és állandóan fejlődve, hogy eljussunk mindnyájan a Krisztusban érett férfiúságra (Ef 4, 13—14). Péter úgy mondja ezt: „Mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá" — templommá az Or­bán. Másik tanácsa: lélekben imádkozzatok, vagyis buzgón, szent vággyal és odaadás­sal. Az imádság ne legyen csak szajkó módra elhadart vagy írott imádságok fel­olvasása, hanem falatmozgató, a Szent­lélek erejére támaszkodó imádság, mely­nek jutalma kéréseink meghallgatása. Következő tanács: maradjatok meg Isten szeretetében. Ugyanezt ajánlja János a­­postol is. A szeretet életünket építő drága munkájáról olvasunk János egész levelé­ben. És végül Júdás arra a reményre hívja fel a figyelmet, amely reménység nem szégyenül meg sohasem. Igaz, hogy csú­folódók támadtak a múltban is, támadnak a jövőben is, de ti „tökéletesen re­ménykedjetek abban a kegyelemben, amely nektek Jézus Krisztus megjelené­sekor adatik" (1. Pét. 1,13). Ennek a reménységnek az alapja az átadott, a Szentlélek vezetése alatt álló élet. Éesznek csúfolódók — mindig is voltak. Ez azonban nem akadályozhat meg min­ket szent hitünkben. Ne álljunk meg! Még egy kevés idő és a vég minket igazol. A Krisztus nagy napja Isten népének hatalmas győzelme lesz, a teljes meg­váltásnak a napja, Isten országának, Jé­zus Krisztus királyságának mennyei foly­tatása. Utolsó idők keresztyénéi, az a veszély fenyeget minket, hogy szemeinket erről a célról levesszük. Ahelyett, hogy uralkod­nánk Krisztussal a bűnök, a testiség, a világ felett, nem vesszük észre, hogy mi­lyen észrevétlenül hatalmasodnak el azok életünk felett és az erőből, a Szentlé­­lekből csak a látszat, az ámítás, a csa­lás van meg. Vigyázzunk szentséges hi­tünkre! Vigyázzunk, nehogy az a nap tol­vajmódra lepjen meg minket. Ma még vár az Űr türelemmel, mert meg akar menteni mindenkit, aki felfigyel szavára, de egy napon késő lesz. Ezer esztendő egy nappá zsugorodik össze Isten előtt — és Isten nem csúfoltatik meg. Aki amit vet, azt aratja! Vagy örök életet, vagy örök halált! Kelj fel és kövesd őt! Istennek szüksége van reád. Szüksége van a képességeidre, a befolyásodra. Sze­retné mindazt, amit neki adhatsz — de leginkább téged magadat szeretne. Akarsz engedelmeskedni? Kelj fel és kö­vesd őt! Vállald a feladatot, amelyet reád akar bízni! Hallgass a szavára, amint megszólal ben­ned. Állj eléje és mondj igent vagy ne­met. Nézz a szemébe! öleld át a ke­resztet és hozd meg az áldozatot, amit tőled kíván! Mondd neki: Uram, itt vagyok, követlek! 3

Next

/
Thumbnails
Contents