Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám
Walter Meichsner: Krisztussal feltámadva célhoz értünk Egy előadás kivonata „Ennélfogva, ha feltámadtatok Krisztussal, az odafennvalókat keressétek, ahol Krisztus van és az Isten jobbján ül. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok és a ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben. Mikor a Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor majd ti is megjelentek ővele együtt dicsőségben" (Kol. 3,1—4). Különös nyelv az, amellyel a Bibliában találkozunk. A Biblia nyelve tulajdonképpen anyanyelvűnk, tartalma mégis idegen az ember előtt. De ez nem a nyelvezetén múlik. Mi attól, aki a Bibliát adta, teljesen elidegenedtünk, de ezt nem látjuk. Azt mondjuk: „A gondolatok, amelyek a Bibliában vannak, nem modernek. A Bibliát már kétezer évvel ezelőtt lezárták s minthogy ma a technika korszakában élünk, egészen más nyelvezetet és egészen más gondolatokat kívánunk". Kedves barátaim, a Biblia nem gondolatokat közöl velünk, hanem tényeket szólaltat meg. Azt mondja egyik helyen: „Volt idő, amikor a gondolatok akaratát cselekedtük." Ezzel azt mondja: „Most nem gondolatokat nyújtok nektek, hanem eseményeket és a belőlük adódó következményeket." Azon van tehát a hangsúly, hogy a Bibliát, ill. az abban közölt tények valóságát elismerjük és azt, hogy az olyan komoly következményekkel történt, mint ahogy meg van írva. Ha valaki csak vallásos érdeklődéssel olvassa a Bibliát, mert egy szép verset keres benne, eltéveszti a Biblia lényegét, mert az hallatlan eseményekről szól. Ezek annyira hallatlanok, hogy az ember az első pillanatban el sem tudja hinni. Ezért az emberek azt mondják: „No, igen, ez mind legenda és mese." De a Biblia emberei, akik bizonyságot tettek e tényekről, az életüket áldozták érte. Valaki kész lehet meghalni egy tanért vagy egy eszményért, de hogy valaki azért volna hajlandó meghalni, mert valamiről, amiről tudja, hogy nem történt meg, azt állította, hogy megtörtént, ez egyszerűen lehetetlen. A Biblia emberei a valóban megtörtént eseményekről tettek bizonyságot nekünk és ezekért készek voltak meghalni. Mégis, miért hisz olyan kevés ember a Biblia igazságaiban? Igazán hinni azt jelenti: biztosan számolni azzal, hogy az valóban megtörtént. Miért elégszik meg az ember elsajátított gondolatokkal és bibliai tanokkal? Embertársunk becsületszavában bízunk. Hol vannak ma azok az emberek, akik ha a Biblia Istenétől valamit kérnek, adott szavában bíznak? Csak igen kevés ember van, aki a Biblia igazságát komolyan hiszi. Az Úr Jézus, akiről főképpen szó van a Bibliában, azt mondta egy alkalommal: „Mindazáltal az embernek Fia mikor eljön, avagy talál-e hitet e földön?" Vallásosságot talál eleget, de hitet talál-e majd? Olyan embert, aki szívében a láthatatlan Istenben rendíthetetlenül bízik, akkor is, ha ég és föld elmúlik. Hol vannak ezek az emberek? Ha a Szentírás nyelvezete különösen és érthetetlenül hangzik, nem is kérdezik: „Mit jelent ez?" Az ember nem is gondolkodik ezen, a Szentírást csak egy jámbor könyvnek tartja. Arról szó sincs, hogy tartalmát komolyan vegye. Kol. 3, X—4. verseiben olyan szavakat olvasunk, amelyeknél meg kellene kérdezni, hogy nem mond-e ez ellent mindennek, amit 1 Evangéliumi folyóirat 3. évfolyam 4. szám
