Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám

Madame de Guyon: A lélek bensőséges imája (3) Isten jelenléte Isten lelki csemegéknél és áldásoknál töb­bet tartogat számodra. Ha hitben hűséges maradsz hozzá, bámulattal tapasztalod majd, hogy Isten fokról fokra mind jobban betölti egész valódat, sőt az ő jelenlétének állandóan tudatában leszel és ez éppen olyan természetessé válik számodra, mint a belső ima. Mindkettő gyakorlat által jön létre. Csendes, boldog nyugalom hat majd át. Hallgatsz Isten előtt és ő elkezdi szerete­­tét szívedbe önteni és ezzel kibeszélhetetlen üdvösség állapota kezdődik. Erről most nem szabad sokat mondanom. Aki ezt tapasz­talja, felismeri, mily szegényesek a földi szavak az üdvösség ecsetelésére. Ügyelned kell azonban arra, hogy az „én" cselekedetei és erőlködései megszűnjenek. „Csendesed­jetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!" (Zsolt. 46, IX). Általában azonban úgy el van telve az ember saját magával, hogy azt hiszi, nem történik semmi, ha ab­bahagyja. Nem tudja, hogy Isten működése akkor nyilvánul meg, ha a teremtmény kikapcsolódik. Mielőtt a nap felkel, a csil­lagok tisztán láthatók, de minél inkább erősödik a világosság, annál inkább elhal­ványulnak. Jóllehet van világosságuk, de a ragyogóbb világosságban eltűnik fényük. Látszólag tétlenség áll tehát be, amely azonban nem a restség és erőtlenség követ­kezménye. A hallgatag embernek kétféle oka lehet a hallgatásra. Az egyik hallgat azért, mert nincs mit mondjon, a másik pedig azért hallgat, mert a benne lakozó teljesség kifejezésére nem talál szavakat, így vannak azok, akikben a túláradó ke­gyelem birtokba vette az életüket. Mennyire szükséges tehát az elcsendesedés Isten előtt! Nézd a gyermeket anyja kebelén. Eleinte mozog az ajka, ahogy a tejet szívja, folytatás a 2. oldalról hanghoz hasonló hangot ad. Ezért is nép­szerű a zenekedvelők között. De ki tud­ja azt, hogy milyen fát lehet a xilofon­hoz és húrjához felhasználni úgy, hogy az élvezetes hangot adjon? Csak teljé­dé ha a tej megindult, csak nyel és nyel nagyokat. De ha maga is akarna cselekedni és megnyitná a száját, a tej kiömlene és nem tudna tovább inni. Tanulj tőle. ön­magadból kilépve Isten szívére kell bíznod magadat. Mozgasd szeretetednek ajkait, de ha az isteni kegyelem teje árad, nincs más tennivalód, mint azt hódolatteljes csendben magadévá tenni napról napra. Másként nem nyerhetsz valódi áldást. A kegyelem a lelket az isteni szeretet csend­jébe kell vezesse, ki kell jönni az emberi én-nek sokféleségéből. Nézzük tovább a gyermeket. Mennél béké­sebben issza tejét, annál jobban fejlődik. Szelíden anyja karjaiba dől s édesen al­szik. Ez történik, ha a lélek a békés csend­ben isteni táplálékot vesz magához. Csen­desen szendereg, nyugszik. így növekszik a mindnagyobb tökéletesség felé, minden erőlködés, kényszer és mesterkedés nélkül. A mi bensőnk nem erődítmény, amit erő­szakkal kell bevenni, hanem a békesség birodalma, amit a szeretet hódít meg. Mennél egyszerűbbek és gyermekibbek vagyunk, annál jobban telik kedve ben­nünk. Ó, bárha kísérletet tennél! Hamarosan ész­­revennéd, hogy mindazt, amit mondottam, felülmúlja a valóság. Csak a félelem tart téged vissza attól, hogy magadat szerető karjaiba vessed, amelyek a kereszten oly szélesen tárulnak ki feléd. Miért félsz? Azt hiszed, károdra lesz, ha teljesen kiszol­gáltatod magad Istennek? Nem fogsz csalat­kozni, hacsak nem abban, hogy sokkal töb­bet fog neked adni, mint amit sejthettél. Aki még önmagától vár valamit, az téved, annak szól a szemrehányás: „Nagy útadón megfáradtál és mégsem mondtad: mind hasztalan" (Ézs. 57,10). sert száraz fát. Mert sem élő, sem nyers fa nem ad hangot. A xilofon néma marad­na. Csak meghalt és teljesen kiszáradt fát lehet felhasználni erre a célra. A réginek meg kell halnia, el kell múlnia és akkor új lesz minden! Tóth Sándor 3

Next

/
Thumbnails
Contents