Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 1. szám
és az enyémért is! Figyeld ezt az arckifejezést a kereszten. Szenvedést láthatsz rajta, de nem kétségbeesést. Amikor a farizeusok és a tömeg gúnyolták Jézust és nevetség tárgyává tették, csak megbocsátó tekintete volt: „Atyám! bocsásd meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Péter tapasztalta ezt, és az egyik gonosztevő is a kereszten — a megbocsátást az Isten arcán. És a bizonyosságot is: „Ma velem leszel a paradicsomban." De mindez oly hosszú időnek tűnik; kétezer év hosszú idő ahhoz, hogy Isten arcát Jézusban felismerjük. Van mód napjainkban arra, hogy láthassuk Isten arcát? Hála Istennek, van! Menjünk vissza a világ teremtéséhez. Kezdetben az volt Isten terve, hogy sohase mondhassa az ember, hogy nem tudja, milyen az Isten. Hiszen amikor Isten az embert teremtette, saját képmására és hasonlatosságára alkotta őt. Megváltotta és ma újra kegyelmébe fogadja Krisztus által, a Szentlélek erejével. Halála előtt tanítványaiért Jézus azért imádkozott, hogy legyünk megszentelve Isten Igéjének igazsága által. János evangéliuma 17. fejezetében Jézus ezt így erősítette meg: „Amiképpen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra; és én őérettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban. De nemcsak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek, amint te énbennem Atyám és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy eihigyje a világ, hogy te küldtél engem. És én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, őnékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk. Én őbennük, és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettei." Látod, Barátom? Az egyetlen út, hogy emberek ma megláthassák Isten arcát ebben a bűnös világban az, ha a keresztyének mindenütt visszatükrözik Jézus szeretetét; ha a szeretet, öröm és Krisztus könyörületességének könnyei fénylenek szemükből és él szívükben, és mindent átformál a Szentlélek ereje. Alázatosan és szentségtörés nélkül mondom: a szomszédod csak úgy láthatja meg Isten arcát, ahogyan te bizonyítod életeddel Isten szeretetét, megértését. Milyen hatalmas és csodálatos felelősség! „Félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdőtért, nézvén a hit fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra." Imádkozzál velem: Istenem, a világban, amelyben oly sok ember valóban nem is tudja, milyen az élő, igaz Isten, — segíts, hogy kinyilatkoztassam előttük Fiadnak, Jézus Krisztusnak szeretetét, szépségét és könyörületességét. Hallottam — olvastam Nagy dolog az ígéretekben bízni, de még nagyobb dolog a Megígértben reménykedni. Az ígéreteket félreértheted vagy helytelenül alkalmazhatod és abban a pillanatban, amikor egészen arra támaszkodsz, lehet, hogy teljesen összeroskadnak alattad. De még senkisem vallott szégyent, aki a Megígértben bízott. Miért imádkozom? Imádkozom: hogy a megfelelő emberek a megfelelő időben és a megfelelő módon lépjenek elő (Ján. 3,10); hogy helyénvaló gondolatok helyes sorrendben, a kellő időben kellő módon jussanak eszembe (Ján. 15,16); hogy lelkem legmélyebb vágya kellő időben és megfelelő módon teljesedjen be (Ján. 11, 22; És. 55,10—11). Az Ószövetség csupa várakozás arra, amit Isten tenni fog, odafordulás az Eljövendő felé. Az Újszövetség azokra pillant vissza, amiket Isten tett. Mondjátok el egymásnak: Isten minden tehertől megszabadított! Isten minden új napra új erőt adott! Isten hatalma csodálatos, nagy! Isten véghezviszi, amire te képtelen vagy! 9
