Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 2. szám
sa ősrégi. Már a Biblia első lapjain találkozunk velük. Emlékezzünk Kain és Ábel, az első testvérpár esetére. Mind a ketten istenhivők voltak, mint a kettő áldozatot mutatott be az Úrnak. De Kain, annak dacára, hogy vallásos ténykedést fejtett ki, testvérének gyilkosa lett. A bukott embernek ez az első, szörnyű tragédiája azt bizonyítja, hogy a megtéretlen lélek vallásossága nem vértez fel a gonosz indulat ellen és nem lehet a megújhodott szív jámborságának pótszere. Erre az igazságra utal az Úr Jézus nyomatékosan a tíz szűzről szóló példabeszédében. A Krisztus követésének kétféle módját ecseteli. Azokat, akiknek hitéletük lámpásában a jámborság olaja ég, eszesnek, másszóval következetesnek nevezi az Úr. A hitvallásnak a másik módját, mely az apostol szava szerint a kegyességnek a látszatát kelti csupán, de annak erejét megtagadja, esztelenségnek bélyegzi. Szívleljük meg a mennyei Mesternek ezt a komoly intelmét. Ne legyünk csak látszólag követői. A látszat romlásba dönt. Csak a teljes tanítványság vezet célhoz. Elvezet oda, ahol majd a mennyek Urának szava hangzik: „Jól van, jó és hű szolgám; hű voltál a kevesen, ezután sokat bízok rád; menj be a te uradnak örömébe!" Minden nap 18,30 (1969. ápr. 6-tól 18,00) órakor magyarnyelvű igehirdetés hallható a 41 méteres rövidhullámhosszon. A legjobb hajózási útvonal Az új Jeruzsálem felé haladó utasok idejében biztosítsanak helyet maguknak. Csak egy jármű indul. A hajó neve: Evangélium a kiinduló állomás: a világ városa a végállomás: Isten városa az indulás ideje: ma útiköltség: ingyenes a kapitány: Jézus Krisztus az őrség: az apostolok az utazás tengere: az idő utasok: megváltott bűnösök a világítótorony: Isten Igéje az iránytű: hit és szeretet a mentőkötél: az igazság a lobogó: Jézus vére a szél: a Szentlélek az ellátás: a kegyelem a horgony: a reménység. Az utasok mindazt, amire útközben szükségük van, ingyen kapják. A jármű még sohasem szenvedett hajótörést. A hajó viharban és szélcsendben egyaránt indul. Ha még nem biztosítottál magadnak helyet, igyekezzél mielőbb megtenni, mielőtt az utolsó indulásra megszólal a harang. Tudsz boldogan meghalni? „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk" (Zsolt.go,12). * Egy művész iszonyú képet festett: óriási számlapon halad az óramutató hóhérpallos formájában percről percre előre. Az egyes órák között levő térségben emberfejek emelkednek ki — ezek a mutatók előrehaladásával kérlelhetetlenül lebuknak. Minden percben meghal egy ember! Régen az emberek ebből gyakorlati következtetéseket vontak le. Keresték a „kegyelmes Istent", hogy boldogan haljanak meg. Ma alig vesz valaki fáradságot, hogy a boldog meghalás művészetét megtanulja. Ma mindenféle előkészítő folyik próbatételre, vizsgákra. Ezeken szívesen vesz részt mindenki, hogy az életben előrehaladjon. Ne inkább a halálra tegyen az ember előkészületeket, a legbizonyosabbra, ami érheti? Vajon nem szólít-e meg téged minden gyászjelentés, melyet az újságban olvasol, minden temető, amely mellett elhaladsz, ha vonaton, autón utazol? Nem gondolsz arra: „Mit tegyek, hogy üdvözüljek?" Ma mindnyájan azon fáradozunk, hogy lehetőleg könnyen és fájdalommentesen haljunk meg. Sokkal fontosabb azonban, hogy boldogan haljunk meg! Istenem, Krisztus véréért kérlek: legyen boldog a végem. IX
