Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 2. szám
Az éter hullámain át . . . Lant Emil: Vallásosság vagy jámborság? „Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik vették lámpásukat és kimentek a vőlegény elé. öt pedig közülük balga volt és öt eszes. Mert mikor a balgák vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat; az eszesek pedig lámpásukkal együtt olajat is vittek edényeikben" (Máté 25, 1—4). Az Ür Jézusnak ez a példabeszéde a helyes megértés céljából egy kis magyarázatra szorul. Palesztina vidékén részben még ma is dívó egyik lakodalmi népszokásról van szó. A menyegzői lakoma naplemente után vette kezdetét. A menyasszony ilyenkor már új otthonában tartózkodott, ahol a násznéppel együtt a vőlegényre várt. A vőlegény érkezése az őt kísérő barátai örömrivalgásából már messziről hallatszott. Ekkor a lakodalmas ház nőtagjai lámpásokkal és fáklyákkal elébe siettek, hogy menyasszonyához kísérjék. Erre a mozzanatra utal az Úr Jézus példabeszédében. Tíz leányzóról tesz említést, akik a vőlegényre vártak, ötnek közülük olajjal megtöltött lámpása volt, ezeket eszesnek nevezi az Úr. A másik ötnek nem volt olaja a lámpásban és ezért esztelennek mondja őket. Ügyanis ezen hanyagságuk folytán lekésték a vőlegény érkezését és emiatt kint rekedtek a lakodalmas házból. Kikhez intézte az Úr ezt a tanítását? Nem a nagy tömeghez, mint máskor, és nem az ellenségeskedő farizeusokhoz, jóllehet azokhoz is volt szava. Ezt a beszédét az övéihez, vagyis a tágabb értelemben vett tanítványokhoz intézte az Úr, azokhoz, akik hittek benne és többé-kevésbé követték őt. Ez akkor történt, kétezer évvel ezelőtt. És kiknek szól — ennyi idő múltán — ez a példabeszéd ma? Nem a közömbösöknek és istentagadóknak, hanem azoknak, akik a Krisztus ügyéért síkra szállnak és ha kell, áldozatot is hoznak érte. Azoknak szól tehát, akik templomba járnak, Bibliát olvasnak és imakönyvet forgatnak. Annál megdöbbentőbb a példázat során az Úr Jézusnak az a megállapítása, hogy a tíz leány közül csak öten vehettek részt a lakodalmi ünnepségen, a másik öt lemaradt, kint rekedt. Mint a legtöbb példabeszéd az evangéliumokban, ez a példabeszéd is allegorikus, vagyis képletesen értendő. Az értelme ez lehet: A leányzók a Krisztus követőit jelképezik. A lámpás a szokásból gyakorolt vallásosságot jelképezi, és az olaj, a lámpának ez a nélkülözhetetlen tartozéka, a szív őszinte jámborságát jelenti. Vegyük ezt a két fogalmat, a jámborságot és a vallásosságot egy kissé közelebbről szemügyre. Ahogy a lámpa és világító anyaga, az olaj együvé tartoznak, de nem ugyanaz,— a jámborság és a vallásosság is, jóllehet fogalmilag közel állnak egymáshoz, nem azonosak egymással. Mi a vallásosság? A vallásosság sok esetben nem egyéb, mint valamely egyház hitelvéhez és szervezetéhez való ragaszkodás. A vallásos ember tevékeny tagja lehet egyházának. Kötelezettségeinek pontosan eleget tesz és a lelkigyakorlatokat buzgón elvégzi. Törekszik jót cselekedni és ennek fejében jutalomra tart igényt. Némely ember vallásossága egy biztosítási kötvényhez hasonlít. A házát tűz ellen, az egészségét betegség ellen, a teste épségét baleset ellen és a lelkét az örök kárhozat ellen biztosítja. Ezért vallásos. A vallásos élet szabályait meg lehet tanulni, a vallásos embert azzá lehet nevelni. Mi ezzel szemben a jámborság? A jámborságot nem lehet megtanulni. A jámborságra nem lehet sem születni, sem nevelődni. A jámborságra újjászületni kell az Isten Szentlelke által. A jámborság, Istennek ez a kegyelmi ajándéka, a hivő szív lüktető ereje és a hitéletnek világító fénye. A lámpásról és világító anyagáról, az olajról szól a példabeszéd, és mi ezt a vallásosságra és jámborságra értelmeztük. Hogyan aránylik ez a kettő egymáshoz? A vallásosság a hitélet árnyképe, a jámborság annak valósága. A vallásosság egy elvi álláspont, a jámborság egy személyes tapasztalat gyümölcse. A vallásosság az ember ügybuzgóságából ered, a jámborság az isteni kegyelem kútforrásából fakad. A vallásos ember az igazhitűsége révén remél mennybe jutni, a jámbor szív reménysége a Megváltó Krisztus érdeme. A vallásosság szereti a díszes öltözéket, a jámborság az alázat köntösét viseli. Ha a vallásosság kileng, fanatizmus lesz. A jámborságot a türelmesség jellemzi. A vallásosság az ember elméjében honol, a jámborság az ember szívében lakozik. Az elme vallásossága mitsem ér, ha nem párosul a szív jámborságával. Olaj nélkül még az aranyból vert lámpás sem terjeszt fényt, — jámborság nélkül még a legbuzgóbb vallásosság is hasztalan. A hitet valló embereknek ez a kétféle tipu-10