Vetés és Aratás, 1968 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1968 / 4. szám
Izgalmas „strip-tease" Ha az ember a kezébe vesz egy nagyvárosi lapot — mondjuk egy frankfurti újságot —, akkor legalább két tucatnyi olyan hirdetést talál, amely „izgalmas", „szenzációs", „érzékcsiklandoztató" strip-tease mutatványt ígér. A hirdetés csábít, rábeszél, ígér. Nem tudom, menynyi látogatója van az ilyen „mutatványoknak". Egy táncosnő — de nem ritkán ketten, hárman vagy egy egész csoport — „szórakoztatja", helyesebben szólva felizgatja a nagyobbrészt férfiakból álló közönséget. Ugye nem kell ismertetnem a „mutatványt"? Szemérmetlen vétkezés folyik. Tánc és zeneszó mellett egyik ruhadarab a másik után hull le. Az egésznek célja átlátszó: felizgatni az érzékiséget, a szemek és a test kívánságát kielégíteni. Szemérmetlen, lelkiismeretlen játék folyik. A Biblia is beszél „vetkőzésről", de egészen más értelemben. A Kolossébeliekhez írt levélben pl. az apostol arra hivatkozik, hogy „levetettétek az ó-embert cselekedeteivel együtt és felöltöttétek az új embert". Előzőleg pedig egyenesen felhívja őket: „vessétek el magatoktól a haragot, indulatosságot, gonoszságot, káromlást és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymásnak" (Kol. 3, 8—10). Ha az ember meggondolja, megszívlelendő tanácsok ezek. A lista még kiegészíthető tetszés szerint és szükség szerint. Milyen jó dolog lenne, hogyha levetkőzhetnénk a lustaságot, az önzést, az anyagiasságot, mások megszólását és minden egyéb rossz tulajdonságunkat. Milyen sokszor kellett szégyenkeznünk ezek miatt! Mikor mások jelenlétében előtört egy-egy rossz tulajdonság, lelepleződtünk és ott álltunk mezítelenül mások szeme előtt! De nem elég ezeket levetkőzni, fel is kell öltözködni! Milyen más a „levetkőzés" a Biblia világosságában! Soha nincs szó csak a negatívumról. A negatívum mellett ott van a pozitívum, a levetkőzés mellett a felöltözés. Isten nem akarja, hogy „mezítelenül" szaladgáljunk. Ékes öltözetet szánt nekünk: könyörületes szívet, jóságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést, egymás elhordozását és a kölcsönös megbocsátást (Kol. 3,12—15). Különös dolog, de hogyha valaki ezeket felölti, egy idő múltán mindezek a kiváló jó dolgok átmennek a vérébe, második természetévé válnak, ő maga ilyenné lesz. Szabad folyást engedek, kedves olvasó a fantáziádnak. Gondolj mindarra, amit jó lenne neked levetkőzni. Nem „mutatvány" ez, hanem életszükséglet. Állítom, hogy a levetkőzés és a felöltözés nélkül mindig csak szégyenkezni kell vég nélkül. Vetkőzz le! Öltözz fel! Krisztus élete bennem Krisztusban lenni — megváltott élet. Krisztusnak élni, aki benned él, — ez a megszentelt élet. Ha Krisztusban vagy, ez alkalmassá tesz a menny számára. Ha Krisztusért élsz, aki benned él, ez alkalmassá tesz a földi életre. Ha Krisztusban vagy, ez kihat jövendő sorsodra. Ha Krisztusnak élsz, aki benned él, ez kihat életed rendeltetésére. Az egyik a mennyet teszi otthonoddá, a másik a világot teszi Krisztus munkaterületévé. 13