Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-22 / 8. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. február 21. 2. oldal. (8. sz^m.fl egyébb hátralékot elintéznem, úgy hogy jelen­leg a rendes ügyvezetésben vagyok; a felter­jesztett uj segélykérvények száma 382 ; ezekre leérkezett már a vallás- és közokt. m. kir. mi­nisztériumból 119 utalvány-rendelet. Kilátásunk van azonban ujabbi tömeg­munkára. amennyiben a minisztérium az 1907. évi XXVII. t.-c. 8. §-a alapján elrendelte, hogy mindazoknak a tanítóknak, kiknél az eddigi il­letmény a 800 koronát meghaladja, tehát fize- téskiegészitő segélyt nem kaphattak, de illet­ményeik közt termény és föld jövedelmek van- | nak, — a javadalom újból jegyzőkönyvileg ér­tékeltessék olyképen, hogy a régebbi javadal­mazási jegyzőkönyvnek és a jelenlegi dijlevél- nek alapul vétele mellett uj javadalmazási jegyzőkönyv szerkesztessék; megjegyzendő, "hogy miután a tanítói fizetáskiegészitést eddig nem élvezett az idézett törvénycikk 8. §-a sze­rint nem a kataszteri tiszta jövödelem, hanem a haszonbér alapján állapítandó meg, — az esetleges iskolai ingatlan haszonélvezeti pénz­beli megállapításának alapjául az összes adók levonásával — a községben hasonló minőségű ingatlanért elérhető haszonbér szolgál, melyhez hozzáadandó a lakosok állal az ingatlan rheg- mivelése körül netaláni szolgálmányok pénzbeli értéke ; ugyancsak az utolsó öt évi állagának alapján állapítandó meg a tanító által élvezett termény-járandóságok pénzbeli értéke. Iskoláink jótevői voltak a veszprémi szé­kesegyházi káptalan, mely a veszprémi szegény r. kath. tanulók karácsonyi felruházására 1200 kor. értékű összeget fordított, továbbá a nagy­vázsonyi izr. hitközség, mely az ottani állami iskolának 71 könyvtárbeli kötetet és Schneider Dániel tanító, ki 91 dologi ásványgüjteményt ajándékozott. Kompendiózus sok munka volt a tanítók jelenlegi segélyeiről összeállított kimu­tatás a pénzügyigazgatóság számára és a múlt évi népoktatásügyi jelentés, melyet külön tár­gyalás végett nyújtottam be a T. Közigazga­tási Bizottságnak. Végre örömmel jelentem, hogy a vallás- és közokt. m. kir. minisztériumnak az ország­gyűlés elé terjesztett legutóbb érkezett jelentése 49. lapján a következők foglaltatnak : „Az ösz- szes vármegyék közt első helyen állott most is Veszprém 96-5 százalékkal, ahol tehát majd­nem az összes iskolakötelesek iskolába jártak.“ Nincs nap munka nélkül. (A Balatoni Szövetség újabb akciója.) Csodálatos az a buzgóság, lelkes munka, j melyet a Balatoni Szövetség nap-nap után lan- : kadatlanul kifejt, hogy a drága Magyar Ten­gert és vidékét felvirágoztassa. — Legújabban ! a vasárnapi munkaszünet, s a gyermek-nyara- ! lás tárgyában indította meg működését. Két felirattal számolunk be a Szövetség­nek ez irányban megkezdett akciójáról. Az első Kossuth Ferenchez szól következőképen : Nagyméltóságu KOSSUTH FERENC v. b. t. t. Urnák, m. kir. kereskedelemügyi Miniszter BUDAPEST. A Balatoni Szövetség folyó évi január 5-én tartott közgyűlése indítvány kapcsán foglalkozott Nagyméltóságod azon múlt év­ben kibocsátott nagybecsű rendeletével, mely- lyel a vasárnapi munkaszünetet a fürdőhe­lyekre vonatkozólag is érvényesíteni mél- tóztatott. Szövetségünk közgyűlése a kérdést be­ható megfontolás tárgyává téve, annak a fel­fogásának adott kifejezést, hogy bár szüksé­gesnek tartja a vasárnapi munkaszünet mi­nél szélesebb keretben való kiterjesztését, hazai fürdő fejlesztésünk ügyét tekintve, mégis kívánatos lenne, hogy Nagyméltóságod hi- ; vatkozott nagybecsű rendeletét hatályon kívül helyezni kegyeskedjék. A Balaton kincseinek feltárására vonat­kozó tevékenység órási arányokat kezd ölteni. Mindent meg kell tennünk azért, mik a fej- j lődésnek kedveznek és minden akadályt el- háritarunk, mik a fejlődést hátráltatják. Nemcsak azon okból, mert a Balatont köröskörül szinmagyar nép lakja, mely nép­nek megerősítése legfőbb állami feladat, ha­nem azért is, hogy visszatartsuk azokat a milliókat hazánkban, melyek évenkint fürdő­zés címén a külföldet gazdagítják. A vasárnapi munkaszünet különösen a Balaton fürdőéletét, sok tekintetben megbé­nítja, a fővároshoz való közelségénél fogva vasárnapokon aránytalanul nagy az egy-két.i napra menő fürdővendégek száma. Az üzleti életnek a munkaszünettel való megbénítása az érkező vendégek ellátását illetőleg már tavaly is sok zavarra adott okot. Az emlék­tárgyakkal való kereskedés forgalmát, igy a mi háziipari akciónk sikerét is szintén nagy­ban csökkentette. Tekintettel a fejlődés ezen és egyéb fontos követelményeire, teljes tisztelettel arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy junius 15-től szeptember 15-ig a Balaton fürdőhelyeire és az azokkal kapcsolatos községekre nézve a . vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendel­kezést hatályon kívül helyezni méltóztassék. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszte­letünk őszinte nyilvánítását. Budapest, 1908. évi január hó 31-én. Cséplő Ernő Dr. Óvári Ferenc \ titkár. orsz. képv., alelnök. A gyermekeknek a Balaton melletti nyara­lása érdekében pedig az állami gye'rmekmen- helyek, szünidei fürdő convictusok és a buda­pesti szünidei gyermektelep vezetőségéhez kö­vetkező átiratot intézték: A Balatoni Szövetség folyó -évi január 5-én tartott közgyűlésében Torday Ferenc dr. főorvos ur előterjesztése kapcsán foglalkozott azzal, hogy a Balaton mellett való tartózko­dás a gyermek-világra nézve mily fontos szükséglet. A nagyvárosi, heteges külsejű, gyönge szervezetű gyermek itt alig pár heti tartózkodás után megpirosodnak, életkedvük, vidorságuk meglepően nő. A Balaton homokja és gyógyító erővel ható áldott vize szinte átalakítja a gyermek egész valóját: s élet­erővel, frisseséggel tölti meg őket. A gyer­mekorvosok egyöntetűen állapodtak meg már is abban, hogy az egész országban nincs jobb gyermeknyaralóhely a Balatonnál. Ézen, a köztudatba már átment, s leg­illetékesebb helyről jövő felfogásra támasz­kodva, de a saját tapasztalataink alapján is, továbbá közgyűlésünk határozata folytán arra kérjük a T. Élnökséget, a gondozásába vett gyermekek érdekében odahatni szíveskedjék, hogy már ez év nyarán valamennyi gyá­moltja a Balatonhoz küldessék. Emellett az áldott nagy viz mellett gyűjtsenek magukba erőt, egészséget és vidámságot, hogy a rájuk váró kicsiny feladatokat megerőltetés nélkül tudják megoldani. Hazafias tisztelettel : Budapesten, 1908. évi január hó 31-én. Cséplő Ernő Dr. Óvári Ferenc titkár. orsz. képv., alelnök. A Balatoni Szövetség ezen újabb akciója ismét csak fokozhatja bennünk a reményt és meggyőződést, hogy mihamarább eljövend az idő, midőn a Balaton és vidéke egy valódi földi paradicsom lesz. ™ Veszprém, Halpiac. = WELLNER öyULA fogász ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan, minden cél­nak megfelelnek. Kívánatra egy miífog néhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illesztetik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek. Veszprém, Halpiac Borsszemek. mint ahogyan a halálbamenőket szokás néze­getni. De háborús időben ez nem olyan nagy dolog, mint békében. Érdeklődtem a sorsuk iránt s fogyatékos bosnyák tudásom és egy szerb baka segítségével kikérdezgettem azt, — aki közti lök legjobban volt öltözve, — amit egyébként nehéz volt kitalálni. — Hogy hívnak? — Ibro (Ibrahim) Ozmanbegovics. — Szép neved van. Mikor ettél utoljára? — He! Ez olyan keleti indulatszó, amit tele to­rokkal mondanak ki s körülbelül annyit jelent, „mi közöd hozzá.“ — Hát ettél-e ma valamit ? — Jók. — Hát tegnap ? — jók! — Hát tegnapelőtt ?-- He! . . . Valami keveset. — Hát nem féltek, hogy éhen vesztek? Miért nem kértek enni ? — Minek? Allah és Szerajevó közel van. Mashallah ! Azzal tovább csibukoztak. Gondoltam egyet. Volt még egy kis ke­nyerem és kétszersültem (ezt puskatussal kel­lett eltörni) s amit abból nélkülözhettem, szó nélkül elosztogattam köztük. — A bakák az ajtóban helytelenítették ezt a cselekedetet: — Kell is azoknak már enni! — Jobb ha éhen vesznek Szerajevóig . . .' a szegény párák. — Cöak legalább volna még szilva. — Ha én ülnék az ő helyén, © meg az enyimen volna, levágná a nyakamat, nem hogy enni adna! Meg igy, meg úgy. Azután szétmentünk, de szemmel tartottam a foglyokat. Kis vártáivá láttam ám, hogy hol az egyik, hol a másik katona turkál a tarisznyájában. Volt, aki háromszor is megforgatta kezében a maga száraz kenyerét s ezután jó darabot ka- nyaritott belőle. Azt gondoltam, ezek ma bizonyosan lako- mázni akarnak. Csak akkor értettem meg iga­zán a dolgot, amikor észrevettem, hogy egyik a másikról mit sem tudva, odasompolyognak a foglyokhoz és beadogatják nekik a kenyerüket. (Eszükbe sem volt, hogy még egyszer az újságba is kiírom őket.) Hát hiszen kis eset volt ez az egész; de van benne tanulság. Például már az is. hogy még a legkemé­nyebb szívben is ott van a könyörületesség, valahol mélyen. És hogy azt onnan csak jó példával lehet kipiszkálni. A veszprémi sportélet megújhodása. Miután a veszprémi athletikai klub, meg­alakulása óta mai napig sem adott életjelt ma­gáról, kiváncsiak voltunk megtudni, hogy vall­jon mi is az oka ennek a titokzatos csendnek és állandóvá vált téli álomnak. Elküldtük tehát sport-munkatársunkat dr. Pipiske Izorhoz, a gyors futászat tudorához, aki az athletikai klubban előkelő állást foglal el, de be nem tölt, s kérdést intéztettünk hozzá. Dr. Pipiske nagy előzékenységgel fogadta munkatársunkat, s a legnagyobb őszinteséggel megvallotta a klub-élet szünetelésének okát, azt t. i., hogy még nem készült el a Sport-prog- ramm! Egyben fel is kérte munkatársunkat, hogy segédkezzék ily programul elkészítésén. Munkatársunk rögtön meg is felelt a kí­vánalomnak, s a következő programmot aján­lotta dr. Pipiskének: PROGRAMM. Csónakázás, gombozás, Márványozás, csigázás, Lesz majd versenyfogluuás, Hozzá még disz-gyorsnyuzás. Talicskázás, hintálás, Csúszkálás, szabaduszás,

Next

/
Thumbnails
Contents