Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-22 / 8. szám
1908. február 21. VESZPRÉMI ELLENŐR (8. szám.) 3. oldal. Targoncázás, tornázás, Korcsolyázás, lapdázás. Szánkázás és vadászás, Gyorspipálás zsákfutás ; Magas ugrás, hegymászás, Nyargalás, kenyérrágás. Disz- és verseny-akasztás, Ásás, mosás, megrugás, Evés, ivás és vívás, Ezen felül berugás. Borotválás, kapálás, Automobil gyorshajtás, Mindenféle ugrálás, Cigányos kerékhányás. Végül lövés, evezés, Biciklizés, verklizés, Verseny-tormareszelés. És a falra borshintés. Dr. Pipiske el volt ragadtva ezen Programm által, s kijelentette, hogy azt 5 ’b példányban kinyomatja és a klub összes tagjai közt, megbirálás végett szétosztja. A békeünnep. A múlt lapszámunkban jelzett békeünnep tehát az elmúlt hétfőn megtartatott a kath. kör helyiségeiben. Kitűnt, hogy az tulajdonképen nem is békeünnep volt, s nem is Rainprecht Antal által rendeztetett, hanem megyés püspök ur ő méltósága jóvoltából, kis hugocskája tiszteletére adott farsangi mulatság volt. E szerint a múlt lapszámunkban kilátásba helyezett momentumok el is maradtak. A mulatság kitünően sikerült, s azon valóban díszes társaság jelent meg. Incidens nélkül azonban ez a mulatság sem maradt, amennyiben a jelenvoltak közül néhányan hirtelen rosszul lettek, de hála a jelenvolt orvosoknak a földszinten levő patikának, a rosszul lettek hamarosan jól is lettek. Vannak kik azt állítják, hogy az illetők rosszallóiét a nagy mennyiségben és sok alakban feltálalt tavalyi nyulak és meszes tojások okozták. Viszont mások azt mondják, hogy az elhangzott toasztok és hangversenytől lettek az : illetők rosszul ! .... i Hát mi nem tudjuk. CSARNOK. Mutatványok Bársony Istvánnak a Budapesti Hírlapban is közzétett Apró feljegyzéseiből. * Ha pásztortüzet látok az éjszakában: tudom, hogy azt gyújtotta valaki. S ha az égboltozat milliónyi pásztortüzét látom: esküdjem meg, hogy azok maguktól lettek? ! . . . * Aki nem hisz Istent, miért káromolja azt, aki őszerinte nincsen ? Ha pedig hisz Istent: hogy meri káromolni ? % Egy fecske leszólt a magasból: — Jaj, de gyönyörű tájék ! A házi lúd gágogni kezdett az udvarban: — Nem igaz, — nem látom. — Jöjj magasabbra, minél magasabbra, minél magasabbra, akkor majd meglátod, — biztatta a fecske. A lúd feltötyögött a szemétdombra, minthogy magasabbra nem juthatott s onnan gá- gogta a szót: — Tedd bolonddá az öregapádat; — innen sem látok többet. * — Szabadgondolkodó vagyok! — hirdette valaki. — Mivel bizonyítja ? — kérdezték tőle. — Semmit sem hiszek többé, — válaszolta fennen. * Az ember két részből áll: férfiból és nőből. * A férfi akkor igazi, ha a nőből semmi sincsen benne. A nő akkor igazi, ha mindaz megvan benne, a mi a férfiból hiányzik. A férfi átlátszó. Látom, hogy mi van benne. A nő áttetsző.. Látom, hogy van benne valami, de nem tudom, hogy mi. A férfi elméjének a logika a legnagyobb ereje. A nő elméjének a logika a legnagyobb gyöngéje. * „Vasból vagyok !“ hirdeti a férfi. S magától csavarodik egy női ujj köré. * A férfi utat tör. A nő törj utón jár. * A férfi csak a célt látja s megállás nélkül siet feléje. A nő a villámvonatot is megállítaná, hogy útközben egy rózsát szakíthasson. * Kezdés és önállóság, gyors elhatározás és biztos ítélet, merész számítás és hidegvérű kockázat a férfi fegyvertára. A nő: egy legyezővel is diadalmaskodik. :fc A féfi számol. — A nő számit. % Ha azt mondom a nőnek : „ezt igy csináld“, — nincs az a férfi, akit ügyességben és megbizhatóságban le ne főzne. De ha azt mondom neki : „találd ki, hogyan csináld“, — százszor is újra kezdi. * — A férfi a zsarnok ; a nő a rabszolga, mondják a feministák. Furcsa, hogy mégis a férfi az, aki hajlong, alázatoskodik, alkalmazkodik, fogcsikorgatva engedelmeskedik ; tűr megalázást, félvállról vevést, mellőzést, fennhéjázást, kicsinylést, hol a principálistól, hol a kenyéradójától, hol a páciensétől, hol a kliensétől, hol az adósától, hol a hitelezőjétől, hol a protektorától, még az ellenségétől is, csakhogy megszerezhesse egy asz- szonynak, amire az az asszony azt mondja: szeretném. Ludmilla kisasszony harminc év óta — vár. Amikor a szabadszcrclem eszméje föllendült, szűzi keblére csapott. — Merjen valaki engem ezután nem szeretni ! * Egy feministát operálni kellett. Minthogy maga is nő volt, orvosnőt hivtak hozzá. — Nem, — riadozott a beteg, — nem engedem, hogy vágj! . . . még el találsz ájulni! Egy asszonyt a rendőrségre vittek és ott kihallgatták : — Hány gyermeke van ? — Nem tudom. — Hol vannak ? — Nem tudom. — Ki az édesapjuk? — Nem tudom . . . Ez a nő a szaoadszerelem apostola volt. * „Bészélni ezüst, hallgatni arany“; — miért, hogy a legtöbb nő az ezüstöt választja ? * — En mindent elmondok neked, édes uram, — áradozott egy érzelmes nőcske, — amit látok, amit hallok, amit teszek . . . — Beérném azzal is, amit gondolsz, — felelt a ravasz férj. % Egy asszony mondta ostoba uráról: — Okos ember ő, csak' néha titkolja. * Egy sebész igy ijesztgette a feleségét: — Vigyázz, mert én a vesékbe látok. — Igen, — szólt, az asszony ajkbigy- gyesztve, — de csak azokba, amiket kioperálsz. * Egy emberismerőtő! jellemző adatokat kértek valakiről. Csak ennyit mondott: — Festi a szakállát. * A városi gyerek először nyaralt falun. A mikor látta, hogy estefelé a csorda nagy port verve tart haza, lelkendezve futott az apjához: — Apukám, apukám, jönnek a nyulak ! Egy vadász látta, hogy a hajtásban feléje tart a róka, s izgatottan leste, mikor lőheti le. Egyszer csak a szomszédja odadurrant s a róka fölfordul. Dühösen sandít arra a lefűzött cimbora. — Bántotta magát az a róka ? — kérdezte oly hangon, mintha az állatvédő egyesület elnöke lett volna. HÍREK. — Személyi hír. Kövess János kir. táblabiró egészségi okokból Cirk- venicára utazott, s több hétig ott fog tartózkodni. — Kitüntetés. A hivatalos lap február 19-iki száma közölte, hogy a király Harmos Zoltán volt pápai adóhivatali pénztárosnak saját kérelmére történt nyugdíjazása alkalmából, 40 évi hü és buzgó szolgálatáért a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Az érdemkeresztet Langer Alajos veszprémi pénzügyigazgató csütörtökön személyesen adta át Harmosnak, kinek tiszteletére aznap diszbanketíet rendeztek számos tisztelői. Itt megjegyezzük, hogy a kitüntetés nem az eddigi gyakorlat szerint történt, ameny- nyiben a Vili. rangosztályból 40 évi szolgálat után nyugdíjazott tisztviselők a Ferenc József-rendet szokták megkapni s a koronás érdemkeresztet a IX. rangosztálybeliek. Harmos pedig a Vili. rangosztályból ment nyugdíjba. — Özv. Sági Gyuláné szül. Óvári Erzsébet temetése. A váratlanul jobb, létre szenderült fiatal úrasszony temetése vasárnap délután 4 órakor ment végbe. Mint előrelátható volt, a temetésen óriási néptömeg jelent meg. Felületes becslés szerint is több mint háromezer! Városunk előkelőségén kívül megjelentek a helybeli társaskörök küldöttségei, több megyei község kiküldöttjei. Ott volt Tar- ezer Imre honvéd alezredes s a helybeli honvéd tisztikar számos tagja. A megboldogult ravatalára sok gyönyörű koszorút helyeztek a rokonok és jóbarátok, így Óvári Ferenc dr. és Óvári Kálmán méternél hosszabb s aranyrojítal ellátott fehér moireé szalagos, felirásnéíküli koszorút. Az egyik piros szegfű, gyöngyvirág és sárga tearózsából, a másik pálmalevél, piros tearózsa, gyöngyvirág és fehér szegfűből. .Mindegyik koszorúban két gyönyörű bokréta bekötve. Volt egy remek koszorú, csupa datura virágból. Koszorúkat küldtek: a Kukorelly, Ibos, Cséry, Ferenczi, Udvardy, Kőszeghy, Ke- rényi-családok stb. A temetési szertartást Ádám Iván kanonok és két káplán végezték. A boldogult hült tetemét az alsóvárosi sirkertben levő családi sírboltban helyezték nyugalomra. A boldogult két bájos gyermeket, egy 8 éves fiút és egy 12 éves leánykát hagyott árván. — Kinevezés. Arányi Józsefet, a pápai adóhivatal egyik nagyszorgalmu tisztjét a pénzügyminiszter adóellenőrré nevezte ki. — Esküvő. Marton Sándor nemes- pécselyi földbirtokos f. hó 18-án tartotta esküvőjét cséri Cséry Margit urleánnyal. — Dr. Óvári Ferenc orsz. képviselő párbajáról multheti lapszámunkban közölt értesülésünket közvetlen laj punk zártakor kaptuk s igy abba némi