Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-19 / 38. szám
2. oldal. (38. szám) adhassunk kifejezést, hogy felséged a hadgyakorlatok alkalmából Veszprémvármegyéí legmagasabb megjelenésével kitüntetni kegyeskedett. Engedje meg felséged, hogy azon óhajunknak adhassak kifejezést, hogy érezze magát jól Veszprémvármegyében. Isten hozta felségedet, Isten éltesse felségedet, éljen a király! ő felsége a főispán beszédjére a szárnysegédjétől átvett iv-papirosról a következő választ olvasta fel: — Hagyományos hűségük biztosítását meleg köszönettel fogadom. Örülök, hogy a hadgyakorlatok alkalmat adtak nekem Veszprém városába jönni és a szívélyes fogadtatás után meg vagyok győződve, hogy a vármegye hű lakosai közt töltendő napok kellemes emlékezetemben fognak maradni. A király szavait viharos éljenzés követte. Ezután Szeglethy György polgármester Veszprém város nevében köszöntötte a királyt, a következő szavakkal : — Veszprém város ősi falai között a legtisztább öröm és hazafias lelkesedés ünnepel ma, mert a Gondviselés megengedte, hogy a város hű magyar népe felségedet, Szent Istvánnak, a város egyik alapítójának méltó utódját félszázad múltán ismét szinről-szinre láthatja és üdvözölheti. Boldog vagyok, hogy polgártársaim határtalan szeretetét és hű ragaszkodását tolmácsolhatom és legmélyebb alázatukat tehetem felséged lábaihoz azzal az imaszerü óhajtással, kisérje áldás és szerencse felségednek lépéseit népe és országa jólétének előmozdításában. Hű alattvalóinak boldogulása legyen legméltóbb jutalma felséged önzetlen fáradozásainak. Isten hozta felségedet, sokáig éljen a király ! (Percekig tartó viharos éljenzés.) A király újból egy iv papirost vett át szárnysegédétől, melyről a következőket olvasta fel: —- Köszönettel veszem hódolatuk és hűségük biztosítását, valamint azt a meleg üdvözletét, amellyel fogadnak Szívesen jöttem hosszú idő után ismét Veszprém városába és nagy örömömre fog szolgálni ez ősrégi város újabb fejlődéséről meggyőződni. Vigyék a város lakosainak ösz- szesen és egyenkint királyi üdvözletemet. Az üdvözlő beszéd után tartott cercle alkalmából ő felsége a következő kérdést intézte a főispánhoz: — Mennyi ideje főispánja a vármegyének? el törvényileg a kétfejii sas használatát. Az erre vonatkozó 1723-ik év 98-ik törvénycikk 2. §-a a következőképpen szól: „A tanács 0 császári királyi Felsége pecsétjét használja, sast mutató körfogattal, közepén pedig az ország címerével, mint ez a többi örökös országokban és tartományokban minden időben szokásban volt.“ Az osztrák kétfejű sas különben rajta van a magyar koronázási hitlevélen is. 1867-ben, mikor I. Ferenc József megkoronáztatásának programmját megállapították, felmerült az a kérdés, hogy az uj király milyen pecséttel pecsételje meg a koronázási hitlevelet. I Ferenc József volt ugyanis a Habsburg-Lotharingi házból származó királyok között az első uralkodó, aki magyar királlyá való koronáztatásakor már császár volt. V. Ferdinánd, I. Ferenc, síb., még csak főhercegek voltak, mikor magyar királlyá koronázták őket s csak később lettek császárokká. I. Ferenc József azonban már tizenkilenc év óta viselte az osztrák császári koronát s így a főhercegi pecsétet nem használhatta. Miután azonban úgy Deák, mint Andrássy el akartak kerülni, hogy a jövendőbeli király mint osztrák császár pecsételje meg a magvar koronázási hitlevelet, Deák Ferenc áttanulmányozta a legutóbbi hitleveleket. Hosszas tanul- manyozas után végre is arra a megállapodásra jutott, hogy I. Ferenc József nem pecsételheti meg mással a hitlevelet, mint már meglevő pecsétjével. így került aztán 1867. junius 8-án az osztrák sas a magyar koronázási hitlevélre. VESZPRÉMI ELLENŐR — Harmadik esztendeje, felség. — Milyen volt az idei termés? — Meglehetősen kedvezőtlen, felséges uram. — Milyenek a vármegyében az állapotok a rend tekintetében ? — Teljesen kielégítők, felség, — volt a főispán válasza. A polgármestertől azt kérdezte a király: — Halad-e Veszprém városa ? Igen jó híreket hallottam, hogy szép fejlődésnek indult a város. — Rövid idő óta meglehetős fejlődésnek indulunk, felség. — Igen szép, nagyon szép, — felelte a király. Ezután Koller Sándor, Veszprémvármegye alispánja, arra kérte ő felségét, engedje meg, hogy a vármegye bizottságának és a városi képviselőtestület, valamint az egyházaknak fejeit bemutathassa. Ennek megtörténte után Kránitz Kálmán fölszentelt püspököt. Köves János törvényszéki bírót, Szabadhegyi Kálmán földbirtokost, Langer pénzügyigazgatót, dr. Csete Antal városi tiszti főügyészt, Haidekker László püspöki főszámvevőt, Schreiner János káptalani jószág- igazgatót és Kerényi Andor főszolgabírót mutatta be az alispán a királynak. Langer pénziigyigazgatóhoz a következő kérdést intézte ő felsége: — Mennyi ideje van Veszprémben ? — Harmadik esztendeje, felség. — Honnét jött ide ? — Beszterczéről, felség. — Akkor jó messziről jött. Dr. Csete városi tiszti ügyésztől, aki disz- magyarban állott ott, kérdezte a király : — Ön háztulajdonos? — Igen, felség. Kerényi főszolgabírótól kérdezte, hogy hány járás van Veszprémmegyében ? Miután a főbíró késett a válasszal, az alispán adta meg a királynak a választ, hogy öt járás. Ezután a király a főhercegek, valamint a többi katonai főméltóságok kíséretében a királysátor túlsó oldalára ment, hol a Szeglethy Sarolta rövid üdvözlő beszéd kíséretében átnyújtotta a királynak a veszprémi hölgyek bokrétáját.'Ö felsége mosolyogva kérdezte : „Ugyebár a veszprémi hölgyek nevében jöttek.“ S megelégedéssel szemlélte a pompás vmágbokrétát. A főudvarmesieri hivatal a figyelemért egy brilliánsokkal kirakott, koronával és ő felsége ; nevének kezdőbetűivel d :szitett arany karperecét juttatott el Szeglethy Saroltához. Ezután a király és kísérete kocsikra szállt s megtartotta bevonulását. A vasúttól kezdve az j egész útvonalon, a Kossuth Lajos-utcán, a Szabadság-téren, a Rákóczi-téren, mindenütt ezer és ezer ember hullámzott. S amellett a legimpozánsabb rend nyilvánult meg mindenütt, bár ember ember hátán tolongott, akik mindenütt viharos éljenzéssel fogadták a legelső magyar embert. A királyt láthatólag kellemesen érintette a szívélyes fogadtatás, friss s egészséges színben fogadta a közönség hódolatát. A városi diadalkapu előtt, a Szabadi-utca torkolatánál az izraelita elemi és polgári iskolák növendék lánykái fehérbe öltözötten álltak sorfalat. A Rákóczi-téren az angolkisasszonyok és irgalmas nővérek fehérbe öltözött leánynövendékei bájos sorfala üdvözölte a királyt, mig a várban a kath. főgimnázium tanulói álltak sorfalat. A püspöki rezidenciában. A püspöki rezidencia nagy csarnokában az uralkodó fogadására Hornig Károly báró püspök és Vajda Ödön zirczi apát vezetésével a székeskáptalan valamennyi tagja egybegyült. A rezidencia előtt délután négy órakor a 101. szánni gyalogezred részéről kettős díszőrséget állítottak fel. Midőn ő felsége kocsija az épület előtt megjelent, a papság élénk éljenzéssel fogadta. Hornig Károly báró püspök üdvözlő szavakat intézett ő felségéhez, a melyekben ^gköszönte a nagy kitüntetést, a melyben püspöki rezidenciája részesül. Ő felsége köszönetét mondott néhány szóban a fogadtatásért és megjegyezte, hogy hosszabb idő előtt mar volt egyszer Veszprémben. „ Több mint félszáz éve — jegyezte meg Hornig^ báró püspök. O felsége ezután Vajda Ödön zirczi apáthoz fordult: — Úgy hallom beteg volt. Jobban van már? — Teljesen meggyógyultam már — felelte a zirczi apát. Azután az uralkodó Fejérváry József dr.- hoz, a káptalan legidősebb tagjához fordult. Az agg kanonok hordszékében hozatta magát a csarnokba, hogy résztvehessen a király fogadásán. Ő felsége az agg egyházférfiu hogyléte iránt tudakozódott. Miután az összes káptalani tagokat bemutatták, a király lakosztályába vonult vissza, ahol nyomban Ferenc Ferdinánd királyi herceg, trónörökös látogatását fogadta, a ki jelentést tett neki. A trónörökös azután rövid ideig értekezett Hötzendorfi Conraddal a vezérkar főnökével, majd automobilon Hajnráskérre ment. Pont hat órakor 70 terítékű udvari ebéd volt, melyen Hornig báró püspök, Hunkár főispán, Koller alispán, Szeglethy polgármester, Kránitz félsz, püspök, Palotay nagyprépost, Jánosi cimz. püspök és Kauzli kanonok is részt vettek. Az ebéd körülbelül egy óra hosz- száig tartott. Este a várost fényesen kivilágították, a Szalay dombon pedig tűzijáték volt. Késő estig sűrűén hullámzott a nép a főutcákon, s csak 11 után csendesedett le a város. Szerdán reggel 9 órakor ő felsége és kísérete Hajináskérre és a hadgyakorlatok színhelyére mentek. Mindenütt, amerre a király a városon elhaladt-, lelkes éljenzésben részesítette a nagy tömegekben várakozó közönség. A király délután 3 órakor érkezett vissza Veszprémbe, s négy órakor udvari ebéd volt, melyre a katonai méltóságokon kívül, Kövess János tábla- biró, Szabó László belügyminiszteri tanácsos és Juraszek János kir. ügyész is hivatalosak voltak. Csütörtökön Ö felsége szintén 9 órakor ment ki a gyakorlatok szinterére. Az idő délelőtt elkomorodott. Az ég bebotult, s hideg szél süvöltött a Bakony felől. Ép ezért a király már déli fél 1 órakor hazatért. Két órakor udvari ebéd volt, melyen a katonai méltóságokon kivül részt vettek: Dr. Rhédy, Rada, Molnár, Péller, Kauzli kanonokok, Ludwig a máv. eínckigazgatója, Kotányi vasúti főfelügyelő és Langer pénzügyigazgató. A pénteki udvari ebéden pedig résztvet- tek: Siposs táv. és posta igazgató Sopronból, dr. Cholnoky, dr. Véghelyi Kálmán, dr. Komjáthy László rendőrkapitány és több kanonok. A hadgyakorlatok pénteken délelőtt véget érvén, Ő felsége ebéd után 2 órakor Székes- fehéiváron át Budapestre utazott Ő felsége elutazása ép oly lelkes tüntetések közt ment végbe, mint érkezése. A Fő- és Kossuth-utcán a Vártól a pályaudvarig tízezernyi néptömeg mondott Isten hozzádot a szeretett és körülrajongott uralkodónak, s a pályaudvaron úgy mint Ő felsége jövetelénél, az elutazáskor is megjelentek a megyei és városi összes áigni- táriusok. A királynapok tehát elmúltak. Lakosságunk visszatér a mindennapi élethez, de lelkében- szivében édes emléket fog megőrizni a szeretett király iránt, ki oly jól érezte magát ősi városunk hűséges népe között. A megszólítottak. Tudósításunk elején nem emlékeztünk meg néhány úrról, kiket alispánunk szintén bemutatott a királynak. Ezek: dr. Kenessey Móricz közjegyző, a ref. egyház világi elnöke. Haidekker László a püspöki uradalom főszámvevője, Schreiner János káptalani jószágkormányzó és Rosenthal Nándor az izr. hitközség elnöke. Valamennyit megszólítással tüntette ki a király. Rosenthal Nándortól kérdezte, hogy a hitközség hány lélekből áll, s van-e templomuk? Megyei előkelőségek és küldöttségek a király fogadtatásánál. Amennyiben az óriási néptömegben meg bírtuk állapítani, a vármegye előkelőségei közül jelen voltak a király fogadtatásánál: Hegyeshalmi Fischer Károly és Viktor, Purghy László, Bibó testvérek, Wertheim Ármin, Marton Ig- nácz, Szabadhegyi Kálmán, Hunkár N. főispánunk fia, dr. Sült pápai közjegyző, Jákony Géza, Lonkay Ármin és fia, Csóthi Géza orsz. gyűl. képviselő, Perger József, Perczel Sándor, 1908. szeptember 19.
