Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-08 / 32. szám
2. oldal. (32. szám) VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. augusztus 8. s egyeseket megváltoztatva helyes s célszerű újításokat léptet életbe. Az . általános intézkedések közül egyik légfigyelemre méltóbb az, mely a karácsony első napját az eddigi munkaszüneti napokon, u. m. vasárnapon és István Király napján kiviil szintén munkaszüneti napnak nyilvánítja. Némelyek szeretnek ennek az intézkedésnek felekezeti jelleget tulajdonítani, pedig ez nem egyébb, mint az általános szokásnak törvénybe iktatása, mert hisz köztudomású, hogy ma már karácsony napját felekezeti különbség nélkül jóformán mindenki ünnepjének tekinti s azt pihenéssel ünnepli. Legfontosabbnak tartható az az intézkedés, mely szerint égetett szeszes italok a munkaszüneti napokon csak d. e. 10 óráig árusíthatók. Ezen intézkedés mindenesetre jelentékeny kárt fog okozni, különösen a korcsmárosoknak, egyeseket jóformán a kenyerüktől foszt meg, de viszont az is megállapítható, hogy alapos gátat vet a pálinkaivás úgyis rendkívüli elterjedésének s alaposan csökkenteni fogja a vasárnapi, gyakran halállal végződő verekedések számát. a javaslat többi rendelkezése is rendkívül fontos újításokat tartalmaz s remélhető, hogy ezzel a vasárnapi munkaszünet folyton vita tárgyát képezett ügye ha nem is teljesen, de legnagyobb részben végleges megoldást nyer, s ép ezért a legnagyobb örömmel üdvözöljük a javaslat megalkotóját s reméljük, hogy a tervezet, jótékony hatásával meg fogja nyerni támogatóiul azokat is, akik most még leghevesebb ellenzői. Hajmáskérről. Itt terül el előttünk, csak néhány kilométernyire, bájos vidéken, erdőkben még bővelkedő hegyek lábánál, remek erdei levegőjű vidéken Hajmáskér, melyet minden veszprémi ismer, mert vasúti állomás, s mert újabban a continens, de talán a földkerekség államai hadvezetőségének legnagyobbszerübb tüzérségi telepe épül. Közelebbről, részletesebben alig, vagy csak kevesen ismerik, s valóban nem ártana, ha valaki ezt a derék tőzsgyökeres magyar községet felfedezné. Mert ez a hely megérdemli a felkeresést és megtekintést, különösen az említett' tüzérségi telep* - építése következtében. A vasúti összeköttetés alkalmas és kedvező, de gyalogszerrel is kellemes kirándulás, annál inkább is, mert az ottani nagyszerű megtekinteni valók mellett, a test üditésére és táplálására, két pompás vendéglővel rendelkezik, ahol a legkényesebb igényeket is kielégíthetni. Értjük itt Rosenberg Pál és Paúk Pál vendéglőit és ez utóbbinak kávéházát. Igaz, hogy néhány évvel ezelőtt Hejmáskéren is más volt a világ, s mostani fejlődését a vasútnak, legújabban az óriási, katonai építkezéseknek köszöni. No de mi nem akarjuk Hajmáskért újra felfedezni, hanem kizárólag az ott épülő tüzérségi telepről egyet-mást, habár nem is kimerítően elmondani. Hajmáskérnek keleti, déli és nyugoti részén a katonai kincstár által megvásárolj 8700 katasztrális hold területen létesült ezelőtt hét évvel a tüzérségi lőtér, s épül most a tüzérségi telep. Kaszárnyák, s a hozzátartozó mellék- épületek, irodák, tiszti és altiszti lakások, lovagló iskola, tiszti és legénységi vendéglők, stb., stb. Az összes építkezésekkel jövő, 1909. év végéig teljesen el kell készülni, úgy, hogy már a jelzett időben az egész telep benépesíthető lészen. A tulajdonképeni építkezés még csak négy hónap óta folyik, de a tervezett épületeknek már fele készen áll, hála a hét év óta ott működő parancsnok körültekintő, szakavatott és önfeláldozó munkásságának, az épitkezésvezetőség katonai tagjai szorgosságának és a vállalkozók kiváló szakértelmének. A tüzérségi telep a mai kor követelményeinek megfelelően, pavillon-rendszerben lé- tesittetik. A higiénicus kivánalmaknak, a kényelemnek oly mértékben eleget téve, amint ezt hasonlóan sehol fel nem lelhető. Természetesen a telepen elhelyezendő katonaság fegyvernemére és a tüzérségi iskolára való tekintetből, minden épület a leggyakorlatibb módon helyeztetik és rendeztetik be, mégis úgy, hogy a nagy mű nagy arányaihoz képest a költségek, más hasonló létesítményekkel szemben, elég mérsékeltek, pedig négy millió korona van reájuk előirányozva. Ezen négy milliót azonban fél millióval biztosan túl fogják lépni, mert a magyar delegáció lojalitásból, a magyar emberrel veleszületett gavallériából, de hazafias és dicsérendő büszkeségből is, kijelentette, hogy mindent megszavaz a hajmáskéri tüzérségi telep és lőiskóla céljaira, csakhogy impozáns, megfelelő, s emellett elegáns is legyen. Hát ez az eddig látható építkezések szerint meg is lesz, s csakhamar csodájára járnak majd a magyarországi tüzérségi lőtérnek, az egész föld katonai kiválóságai, s bizonyára nem fogják azt mondani, hogy minden ami Magyarországon van, rossz és alárendelt értékű. A tüzérségi telep egész várost fog kénezni, mint ezt már most a vasútról is láthatni. Alinak már a legénységi kaszárnyák, istállók, kocsiszínek, raktárépületek, kovácsmü'nelyek, az ezred-törzs (Staab) épülete, irodák, s most épülnek a fedett lovaglóiskola és altiszti lakások. Felette érdekes, hogy az épületek nagy részét beton-téglákból, úgynevezett Erolit kockákból építik. Ézek betonból ott a helyszínén, és az ottani bányákból nyert anyagból előállított, s belül üres, négszögláb nagyságú kockák, s rendkívül kemények, tartósak, s vízmentesek. A lovaglóiskola falai betontömésből készülnek, ismét mások téglából. Megemlítjük, hogy úgy az Erolit, mint a betontöméssel készült épületek, sokkal kevesebbe kerülnek, mint a téplaépületek, s annál olcsóbba, mert a szükséges anyagot ott nelyben, a katonai kincstár tulajdonát képező kőbányákból bányásszák, s készítik el. Az összes férhelyek tágasok, kényelmesek. Nagyszerűek az istállók is, melyek szintén tágasak, s minden ló részére külön beton itató medencével vannak ellátva. Mindenüvé vízvezetéket alkalmaznak, az egész telep csatornázva lesz, s az illemhelyeket vizöblitő készülékkel látják el. Az egész telepet, irodákat, s szolgálati helyiségeket villámmal világítják. A laktanyákat, tiszti és altiszti lakásokat, s az istállókat azonban kőolajjal azért, hogy a drága villamáram pazarlásának elejét vegyék. Mert bizony a villamáram ott is sokba fog kerülni. Még sokkal többe, mint nálunk, s ez természetes. Az istállók, felett levő kézi-takarmány padlások teljesen tüzmentesek, padmalyuk vasbetonból készült. Egyátalán a tűzbiztonság a legnagyobb mérvben szem előtt tartatott, olyannyira, hogy a telepen nagyobb, s végzetessé válható tűzvész teljesen a lehetetlenségek közé tartozik. A nagy, takarmányraktárak a teleptől távolabb eső területen épülnek. Az épületek mind nagyszámú kijárókkal látvák el, az istállók pláne néggyel. Megemlítjük még, hogy az össes épületek századokra terjedő tartósságban készülnek, amennyiben az amúgy is elpusztit- hatlan anyagból készült falak, tetőzetek, vasgerenda-keretekben készülnek. A téglákból készült épületek, — ezek csekély számban vannak — szintén vasgerendákkal, s a legjobb minőségű tégléglából Minden anyagot, amit az építkezésnél felhasználnak, az építkezés-vezetőség felülbírál. A téglákat, vasgerendákat, törési és nyomás-próbának vetik alá. S dicséretére válik a fővállalkozó cégnek, hogy bár az építkezési katonai vezetőség a próbáknál és átvételeknél a legszigorúbban jár el, kifogásra ok eddig még nem volt. Hát ez természetes és ésszerű, mert oly óriási építkezésnél a vállalkozó cég úgyis megtalálja a tisztességes polgári hasznot/ de nem is kockáztatla meg országos jó hírnevét. Az egész telep, amennyire a tüzérség mozgását és szolgálati ténykedését % nem látják meg a csókokat. Különben is ki tudja, micsoda dolgokba keverednék bele az ember? Csak a szőke Yankee-lánykáktól függ, hogy a rendőrfőnököt és valamennyi rendőrtisztviselőjét elcsábítsák, s velük a tilalmazott csókot megizleltessék. Mert törvényeket köny- nyebb alkotni, mint megtartani, s rendőrfőnökök sem bírnak ellentállni, ha rózsás ajkak észbontóan feléjük hajlanak. így tehát a newyorkiaknak megvannak az ő csók-affairjaik, melyek a lomhán hömpölygő magas saisont pikánssá teszik. Egyebekben nem rejlik az egész dologban semmi. Más kérdés, hogy az a tartós-csók valóban az j a „lelki csók-e?“ amelynek az amerikai nők i azt nevezik, mert szerintük ez „oly csók“, I »amelybe az ^ egész lelket lehelik.“ Mindenki I tudja, aki már e téren kissé kísérletezett, hogy 1 a rövidke kis csókba is bele lehet a lelket lehelni. A hosszú, féktelen, észbontó és zavaró csókok, melyektől a lélegzet eláll, amelyek valósággal az eszméletlenség állapotába helyezik az embert, eddigelé csak mint egy féktelen szei el mi mámor forró szenvedélyének csókjai szerepeltek. De a szenvedély és a lélek, nem haladnak mindig^ együtt. Ki nem ismeri Canova szép faragmányát, amely Ámort és Psychét egy ölelésben és csókban egyesíti. Szerelem és lélek fonódik itt egybe, s az ajkak egymásra lelnek. Kétségtelenül forró, benső csók volt az. De az ölelkező párnak egész tartása ellentmond annak, hogy ott az amerikai legutóbbi minta szerinti tartós csók csattant volna el. Különösen a szerelem istenét illetőleg ki kell mondanunk, hogy már fizikailag is alig lehetséges oly helyzetben, minőben ő látható Canova müvén, 1 perc és 47 másodpercig vesztegelni, és az egyensúlyt megtartani. Hogy ennyi ideig csünghessen kedvese ajkán, állását meg kellene változtatni. S oly fajta csókok csak a megitta- sult érzéki szerelem világába tartoznak. A lélek a csókban az érzelem erejével pótolja azt, ami a tartósságban nála hiányzik. Ki nem tapasztalta még, hogy egy forrón szeretett nőnek röpke csókja, hő ajkainak könnyed érintése is, mély hatalmas hatást gyakorolt, akárcsak a villamáram, mely minden érzéket megbénít? Megállt a szív, elhalt a gondolkodó képesség, s csak egy érzelem élt, a kimondhatatlan gyönyör és boldogság érzete. Kétlem, hogy ily csókkal a legszebb amerikai nő csókja is felér, ha a megcsókolt férfi előtt közömbös, tartson bár az a rekordcsók mégegyszer egy perc és 47 másodpercig. Mert egyátalán ezen a világon minden a körülményektől függ, niég a csókolódzás közepette is. A szeretett lény közelében minden ideg a legnagyobb mérvben fel van izgatva. A vér tüzel, az agy forr, s a szív a megrepedésig dobog. Ekkor tehát nem nehéz az ajkak futó érintésével is, a leghatalmasabb rázkódtatást felidézni. Ellenben az uj csókkal elsősorban az idegeket akarják felizgatni, a szervezetet megzavarni, ami egy bizonyos pontig valószínűleg el is érhető. Azonban ez hamis játék, melyben a léleknek nincs része. Ahol a csókban a lélek is részt vesz, ott elegendők a röpke csókok is. A csókot az érzések varázshatása teszi olyannyira lenyűgözővé. Semmi sem bizonyítja, hogy ily csóknak soká kell tartani. Bizonyára a forró szerelem csókja az, amelyet Romeo az első találkozás alkalmával Júliának ad, s mely gyujtóan hatott, s két ifjú lényt életre- halálra, legyőzhetlen szerelembe egyesitett. „Te müvésziessen csókolsz“ mondja Julia az ő lovagjának, Kétségtelenül tehát nemcsak forró, hanem finomult csók is volt az, melyet Rómeó neki adott. Talán egy perccel tovább is tartott mint más csók. De a közönség közt mindenki aki ezen jelenetet szemléli, jól tudja, hogy annak a csóknak nem keli egy perc és 47 másodpercig tartani, kogy azt a Két lényt örökre egyesítse. Mert ha az a csók oly soká tartana, a közönség bizonyára türelmét veszítve kikacagná a szerelmesr párt, sőt még talán a new- yorki rendőrség Állj! szavát is oda dörögné nekik. De egyátalán szükségtelen annak a csóknak oly soká tartani arra nézve, hogy az élettel és halállal dacoló szivbéli szövetséget a közönséggel elhitesse. Annál pedig jobban csókolni mint Rómeó és Julia, senkinek sem kell. Röviden, a hosszú, tartós csók lehet kifejezése a fokozott érzéki gyönyörnek, de semmi köze ahhoz a valódi csókhoz, amely a legmélyebb érzelmeket kiváltja; sokszor épúgy a legnagyobb fájdalomét, mint a legnagyobb boldog-
