Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-14 / 28. szám
II. évfolyam. Veszprém, 1907. julius 14. 28. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. Felelős szerkesztő és ' laptulajdonos: Hupka György Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a-, lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Moral Insanity. (Hgy.) Ez az angol kifejezés, mely ma már az összes nyugati, tehát “müveiteknek:a nevezett népek nyelvében polgárjogot nyert, a magyarban talán nem is adható vissza szóról-szóra fordítva, abban az értelemben, aminek az angol eredetiben megfelel. Mert szóról-szóra fordítva, beteg, egészségtelen erkölcsnek felel meg. Ámde az angol ezzel a moral insanity kifejezéssel nem az erkölcsi életben esetről-esetre fellépő beteges jelenségeket jelöli meg, aminők mindenütt előfordulnak és fellépnek hol emberek élnek, — hanem egy állandóan meglevő oly folyamatot, mely tulajdonképen nem az erkölcsnek betegsége, hanem az erkölcs mellett párhuzamosan kifejlődött fonák, álerkölcsiséget jelent. Aminthogy Igazság is csak egyféle van, — úgy erkölcs is! A tiszta erkölcs, tudatában, az emberi élet igazi- végcéljának és nemes hivatásának helyes és valódi felismeréséből s az ember összes cselekedeteinek ennek megfelelő szabályozásából fakadt és fejlődött ki s amelytől eltérni nem szabad, mert minden eltérés vétek, biin, az Isten, embertársaink s önön halhatatlan lelkünk ellen. Concedáljuk, hogy igenis, az erkölcsnek is vannak ily eltérései, fattyúhajtásai, betegségei, de ezek okszerű kezeléssel el- távolithatók, megszüntethetek, mig ellenben megmaradásuk vaskövetkezetességgel a teljes erkölcsi züllést, az erkölcsi halált idézik elő. A moral insanity azonban nem beteges jelenség, nem erkölosi betegség, hanem egy befejezett, rendszerbe foglalt ál-erkölcstan, mely a lelkiélet megtagadásával, az ember anyagi léteiének, érzéki életének, állati ösztöneinek minden áron való kielégítéséből, mint az emberi élet egyedülinek képzelt céljának szolgálatából burjánzott. Azt lehetne állítani, hogy nem egyébb, mint az örök Istenséggel folyton ellentétben helyezkedő tagadás s gonoszságnak saját külön s az emberi nem megrontását célzó erkölcstana. Az angol moral insanity néven nevezett álerkölcstan, mely az angol földet és népet nevezi sziilőa; yjának, mert az ottani társadalmi viszonyokban lelte meg melegágyát, — egész Európában megta. hpgy- hivői, követői száma, hadseregre rúg! Nálunk Magyarországban is oly nagy tért hódított, hogy az :gazi erkölcs hiveit, csak egy kis térüléiré szorította vissza. Minden téren, a Társadalmi és magánélet területén megtaláljuk a moral insanity megnyilatkozásai -s egy szóval lehet kifejezni csatakiáítását, jeligéjét; „Mindent az anyagiakért mindent a pillanatért, mert ezeken iá! úgy sincs semmi !u Az emberek, — különösen a mai fiatalság, minden ténykedését, munkál: kodását csak egy jelszó vezérli, a pilla- i natnyi boldogulás. Ezért áldoz időt, erőt I s azt a sok igazi erkölcsi jót, melynek : egyik főtényezője a becsület, nemes al- ! kotások, emberi tökéletesedés utáni igyekezet. Sajnosán tapasztaljuk, hogy az évek I ezrei óta jónak, nemesnek ismert eszmé- : két sutba dobják s arcátlanul suhanc módra a rósz, a gonosz, az inkorrektség pártjára állanak, — sőt a tisztességet megkövezik. Ez mind a moral insanity! Láttuk és látjuk, hogy úgy a becsület, mint a nemi ösztön megnyilvánulásának terén, arcátlan módon hivalkodnak s az igazságot, tisztességet, becsületességet sárral dobáljak, sőt megfélemlíteni megkísérlik. Láttuk, hogy gazembereket, sikkasz- ; tokát, a közvagyon lelketlen elherdál óit I tüntető felvonulásokkal, bizalmi nyilat- : kozatokkal serkentik a további gazságok-.^l.kiAxlé.aéi£,^.... ............................ Lá ttuk, " hogy személyes - szabadság j eltipróit, pártfogolják, támogatják s. a ! megsértett polgári becsület védelmezőit I tajtékozó álkapcsokkal megmarcar.goi iák. Láttuk és látjuk, hogy az érzéki vá- j gyak kielégítésében a szemérmetlenség határait is túllépve tivornyáznak, ezek a ! moral insanity lovagok, szabadgo no ol- kozók, felvilágosult söpredékalakok, kik I legtöbb esetben a nagykorúság határán innen vannak s kenyérkereseti pályáikon I sem szerezték még meg maguknak a quaTÁRCA. A csók. Irta: Pozsonyi Gábor. — Bevezetés. — Ne aggódjanak hölgyeim és uraim a miatt, hogy a csókról tudományosan akarok értekezni. Önöknek mostanig jól esett a csók, mint a rántott csirke, vagy egy darab vesepecsenye, vagy pedig mint a savanyu alma — amint ép jött — utána megtörülték a szájukat s azt mondták: „Kedves egészségére“ és ezzel vége volt a nélkül, hogy ez illő, légies valaminek jelentőségéről gondolkoztak volna. Pedig hát én önöknek a csók fontosságát nem csupán böl- cselmileg, hanem orvos-, jog- és hittani tekintetben is bizonyíthatnám, de a következőkben csupán a bölcselem mellett maradok és ha igaz a mondás, hogy élénk érdek már magában is képes arra, hogy valamely tárgygyal érdekesen lehessen bánni, sőt az ismertek hiányát is részben pótolhatja, úgy kövessenek bátran az önöktől annyira rettegett bölcselem útvesztőjére. Mindenekelőtt szükség lesz arra, hogy megállapítsuk a csók fogalmát általán véve, hogy azt, bár a pillanat szüleménye, egyes mozzanataiban taglaljuk, szóval bizonyítsuk, hogy a csók nem csupán tény, művelet, hanem eszme is rejlik benne, — ha tehát etismerjük azt, hogy a csók művelet, kénytelenek vagyunk a mögötte rejlő eszmét is elismerni. . Lesznek olyanok is, kik mit se akarnak tudni a csók fogalmáról, mert szerintük azt, mint sok egyebet, csak érezni lehet! Nem vagyunk azokkal egy véleményen, mert szerintünk az, ami érezhető, nem csupán emberfölötti, hanem ellenkezőleg ember-alatti, azaz állatias ; mi ugyanis egyenest azt állítjuk, hogy minden valódi érzés gondolatra is ural, melynek nem szabad „kimondhatatlanénak lennie, mert tagadhatlan, hogy minden, ami ki- mondhatlan és leirhatlan, az érzelgős szertelenség körébe tartozik. Ennélfogva azon eredményre kell jutnunk, hogy taglalva a csókot, nem maradhatunk meg puszta tény vagy érzelem mellett, hanem az eszméig kell emelkednünk. Igaz ugyan, hogy majdnem úgy látszik, mintha úgy járnánk ezzel, mint a megboldogult Sizifus ur járt az alvilágban azzal az álnok kővel : hogy tudniillik a csók, midőn már majdnem fogalmunk csúcsára emeltük, ha nem is dörögve, mint Sizifus köve, de legalább a szellő szárnyán siklik ki kezünk közül és megfosztva leszünk a csóktól és eszmétől egyaránt. Azonban a látszat csal; igy pl. gyakran azt hisszük, hogy két egyént csókra készen látunk állni vagy ülni, de ha közeledünk hozzájuk, észrevesszük, hogy teljesen idegenek egymáshoz és azt mondják egymásnak: „Ön, asz- szonyom, vagy kisasszony“ stb. Azonban ez utóbbi megjegyzés némi használhatót nyújt' célunkhoz és a Sizifus-követ tovagörditeni segíti; a csókot ugyanis a te jelző előzi meg, egyúttal vele is járhat, de mindenesetre szoros kapcsolatban áll vele. Már pedig a te jelző, mely tág tartalmánál fogva külön vizsgálat tárgyát képezhetné, főleg a bizalom és vonzalom kifejezése; e szerint ezt a csóknak is kell tulajdonítanunk; csakhogy ez még nem elég, a csók több, mert ámbár a te jelzőt bátran elnevezhetjük utalványnak a csókra, azért mégis lehet tegezés, hol még nem váltottak csókokat, inig ellenben az ellenkező eset a kivételek közé tartozik. Csak mikor a tegezés és köszöntés fogalmát képzeljük magunknak, lesz belőle csók, mely e szerint a szívélyes vonzalom és bizalom tolmácsa, még pedig — az ajak által,. Ezt szükséges volt hozzátennünk, mert más ilynemű nyilvánítás is látszik, pl. kézszoritás, sőt vannak bizonyos emberek, kiknél a verés is a vonzalom jele. Mivel azonban a csók az ajakon nyugszik és alapul, ez a körülmény lényegesen' különbözteti meg más szerelem vagy szeretetnyil- vánitástól. Az ajak ugyanis az emberi .testnek legkedvesebb és leggyöngédebb szerve és igazunk van, midőn a csókot már általános fogalmánál fogva is, a vonzalomnak legkedvesebb és leggyöngédebb eléréséül képzeljük a nélkül, hogy már most részlegesen gondolnánk a szerelmi csókra.
