Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-14 / 28. szám
2. oldal (28. szám.) VESZPRÉMI ELLENŐR 1907. julius 14. lificatiói, hanem elnéző és könnyelmű szülőik jóvoltából szerzik meg maguknak azokat az eszközöket, melyeknek segélyével annyi alkohol mennyiséget képesek megszerezni amelylyel tisztesség elleni : kirohanásaikat megtenni elég bátrak. Állíthatjuk, hogy a moral insanity- j nek hívei manapság leginkább a suhanc- kcrt még túl nem lépett gyerkőc ifjúságból toborzódnak, akiket a stréberség álönérzet, pillanatnyi jólét vezet s céljaik elérésében, semmi tisztességet, semmi szentet, semmi tekintélyt nem ismernek. S nem igaz az, hogy a moral insanity egyedül csak az Anglia, London kloákáiban felnőtt nemzedék hitvallása, privilégiuma. Itthon van ez minálunk is, még városunkban is, hol éretlen gyerkőcök, elbizakodott suhancok, a megkülönböztető és nemesitő munka helyett, csapszékekben szerzett bátorsággal és sekély selejtes, szellemességgel gúnyolják a komoly s nemes hivatást teljesítő polgárokat. Szerepvivők akarnak lenni ők, az éretlen gyerkőcök. Irányadók és irányt- szabók ők, a csecsemő korszakot élő, de már romlott ember — embriók. Ez mind a moral insanity eredmenye, — látható tünete. Csahogy, bár még oly nagy tért hódított is az álerkölcstan, a valódi erkölcs, a tisztesség, kicsi területre bár, de sziklavárba szorítva súlyos fegyverrel utasítja vissza a moral insanity lovagjait a biztos győzelem tudatában küzdi meg azt a harcot, melyet emberemlékezet óta viv meg a becsület, a tisztesség, a valódi erkölcs, a gonoszság ellen. Kiváltotta pedig belőlünk ezen reflexiókat azon körülmény, hogy legújabban ismét előfordult, midőn egy tisztességes polgártársunkat az erőszak, a jogtalanság, legszentebb jogaiban eddig még büntetlenül megtámadta — s találkoztak a moral insanitynek lovagjai, akik nem a polgári tisztesség pártjára állottak, hanem az erőszakéra s elég arcátlanok, rejtett hadállásaikból a tisztesség s az ezt védelmező sajtó ellen éretlen nyelvöltö- getéseiket gyakorolni. Ám tegyék, a moral insanity s éretlen gyerkőcök apostolai, le fognak törni, mert a szeny, a piszok, a gonoszság nem győzedelmeskedhetik, a jövő, az öröklét az igazságé, a tiszta erkölcsé! IELLNER GYULA .= fogász ----■ ajánl ja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy műfog réhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illeszte- tik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac. Beszámolók. Az angolkisasszonyok intézetének értesítője. Városunknak ezen kiváló s országos jóhirü nőnevelő intézete, melynél talán csak a bpesti Jézus szt. szive cimü intézet kiválóbb, — az idén is remek kiállítású s kitünően szerkesztett Értesítőben számol be a lefolyt tanév életéről és eredményéről. Az értesítő részletességét még emeli az a nyolc tetszetős illusztráció, mely benne foglaltatik. Az iskolaév történetéből közölt adatokból örvendetesen tudjuk meg, hogy számos esetben rendeztek az intézetben vallásos, hazafias szórakoztató ünnepeket, mely alkalmakkor szín- előadások, szavaltatok s különféle hangszereken bemutatott zene&tőadásokkal mutatták be a növendékek képességeiket. A vallás és hitélet ápolására ez évben is nagy gondot fordított a vezetőség. Voltak szórakoztató kirándulások is. Az egészségügy állandóan a legkitűnőbb volt, a higiénia legszigorúbb követelményeinek kiválóan megfelelő intézetben. A tanszerek ismét tetemesen szaporodtak. Megható az „adományok“ rovata, melyből megtudjuk, hogy a növendékek, úgy a bent lakók mint a külsők, tekintélyes összeget gyűjtöttek össze fillérkéikből jótékony és kegyeletes célra. így a többek közt a Szent-lmre templomra 690 K.! Az intézetben ezidő szerint következő tanfolyamok vannak: Hat osztálya elemi iskola. Négy osztályú polgári iskola párhuzamos osztályokkal külön a belső és külső tanulók számára. Négy osztályú elemi tanitónöképző, évenkint két felmenő osztály- lyal. A következő tanévben a Ií. és IV. osztály fog működni. A tantestület nagy s kitűnő erőkből van összeállítva. Van köztük 18 angolkisasszony tanárnő s négy világi tanítónő, ezenkívül négy világi tanár. A kath. vallástant az összes osztályokban a tanitónöképző igazgatója, dr. Engelhardt Ferenc tanította. A legnagyobb elimerés hangján kell itt megemlíteni, hogy különösen az angolkisasszony tanárnők, majdnem emberfeletti munkát végeznek, amennyiben heti óráik száma 18—25 közt variál. Sőt van egy világi tanítónőjük aki heten- kint 26 órán át tanít. Oly teljesítmény ez minőt semmiféle pályán nem találunk, tekintetbe véve az előadások utáni munkát, a feladatok és dolgozatok átvizsgálását, az előadásokra való előkészületet stb. stb. Ami az eredményt illeti, ez úgy magavise- lét, mint előmenetel szerint kiváló, dacára; hogy az angolkisasszonyok intézete az ott uralkodó szigorról ismeretes. A polgári iskola 178 növendéke közül csak 10 nyert elégtelen osztályzatot. A tanitónöképző 70 tanulója közül csak egyetlen egy. Az értesítő záradékát az intézetben fennálló Mária-kongregáció beszámolója képezi, amely szintén lélekemelő és tanulságos olvasmányul szolgál s végeztével a legnagyobb megnyugvással gyermekeink nevelése iránt, — s legnagyobb hálával a kitűnő tantestület és vezetőség iránt, tesszük le az értesítőt, — mert leánygyermekeink nevelése áldott kezekben van az angolkisasz- szonyok kiváló intézetében. Az értesítők ismertetését folytatjuk jövő számunkban. Utcák és terek uj elnevezése. Az utcák és terek uj elnevezése tárgyában kiküldött bizottság a legutóbbi közgyűléshez beterjesztette javaslatát, melyet némi változtatással a városi közgyűlés el is fogadott. Miután az uj elnevezéseket közönségünk egyes lapok közlései dacára is csak részben ismeri, engedünk a több oldalról elhangzott kívánságnak s az uj elnevezéseket összességükben ismertetjük, megjegyezvén, hogy az utcák s terek uj elnevezése részben városunk régi hagyományainak részben nevezetes hazafiak emlékének megörökítésére történt. A Balogtó-tér uj neve Vörösmarty-tér lesz. A Mózner-íéle vendéglő előtti tér Barátság-tér, a szegényház előtti tér' Rohonczy-tér. A jeru- zsálemhegyi Kupa-utcának a Lengyel-, Papp- és Keresztes-házak előtti része Kópácsy-tér, a kórház előtti tér Károly-tér. A vámosi-ut mentén épült házsor, Villasor. A Villasor mögötti uj utca Kinizsi-, e mögött fekvő utca Báthory-utca nevet nyer. A Gyermekmenhely és az előtte levő A csókot költőileg nyilvánított szerelmi nyilatkozatnak is lehetne mondani, mert ez az odalehelés és gyöngén elhangzás mutatja a légies és költői anyagot, melyből a csók szőve van. Most azonban a csókot elméleti idomban is érthetővé kell tennünk, miután ezt mostanig csupán népies idomban tettük. Érthetően mondva: „a csók a szellemi közlés szerve által létmásá- ban közvetlenül megragadott valódi nyilvánítás.“ Mert hát a közvetlen öntudatot ép a szívélyes vonzalom és bizalom képezi, mely létmásában, azaz második énjében ismer önmagára, ennek nyilvánítása pedig a szellemi közlés szerveivel — az ajkakkal — a csók. Megállapítván a csók fogalmát, hátramarad még, hogy azt mozzanataiban taglaljuk. Ezek a következők lennének : 1. Az érzéktuli mozzanat, vagy a csók magában véve, — a közvetlen öntudat hegyezi ajakét, melyen a csők magában véve vagy eszme szerint már rajta van. 2. A csók létmásában, a csóknak észtani tovamozgása, — az ajak arcra, nyakra, kézre, ajakra stb. nyomódik. 3. A szemléleti mozzanat, — az ajak megnyílik, a csók alkalmazva van, kész; a közvetlen öntudat, az ajak által létmásában ténykedett és most már csóknak tudja magát. Kívánom önöknek, csókolóző hölgyeim, hogy annyira megértették légyen a csók fogalmát, hogy arra nézve tisztában legyenek önmagukkal; ha pedig esetleg ez nem úgy lenne, inkább azt hiszem el, hogy én vagyok megfoghatatlan, nem pedig a csók. Remélem legalább, hogy fogalmának közelebbi meghatározásához indítottam önöket és ezt annyivál könnyebben elérhetik, ha a csókolózásnál az imént elősorolt mozzanatokat megfigyelik. Tanácslom azonban, jól vigyázzanak arra, hogy ez alkalommal a csókolás egész mozzanata el ne tűnjék! Mert fejtegetésünknél a csókot nem. annyira mint érzést, hanem mint állapotot ecseteltük és ez lényeges, mert későbben, ha majd a szerelmi csókra térünk, nem fogunk megfeledkezni a csóknak érzéki eleméről. A csók története. Mosolyognak, hogy a csók történetéről teszek említést, mert tudjuk, hogy történelmi adatok, illetve források nélkül történetet írni nem lehet és a csók sohasem hagy maga után nyomokat, vagy ha igen, ezek gyorsan eltűnnek. Igazuk van, mert semmiféle könyv, vagy levéltár nem segíthet zavarunkon,, mert csókot levéltárba tenni nem lehet. De hát miként ismerkedünk meg elődeink csókjával? Nos tehát, habár a csókok csak „szájról- szájra“ járnak és azokat megőrizni nem lehet, ez utóbbi írásban mégis megtörténhetik; de különben is önök jól tudják, mikép szoktak manapság a történetírók segíteni; feltevéseket állítanak síkra és ezekkel harcolnak egymás ellen; a harcmezőt csakhamar elborítják a füstfelhők, melytől alig látszik ki valami. Alig hisszük, hogy vakmerőségnek lehessen álllitani, ha a csók történelmét az emberi történelemmel, t. i. Ádámmal és Évával kezdjük. Az ó-testamentum nem állítja határozottan, hogy ők csókolóztak volna, de minden jel és egyébb okok arra mutatnak, hogy ez csakugyan megtörtént legyen. Egy ősrégi népdal ugyanis azt mondja: Mihelyt Ádám meglátta Évát, Karöltve legott vele sétált Miért ne adnánk hitelt e közleménynek? Hiszen ha fiatal hölgygyei sétálni óhajtunk, még pedig karöltve, minden bizonynyal csókot is óhajtunk tőle — s ez a következtetés észszerű ! Akkor még nem léteztek erényőrök, kik az ilyesmit; illetlennek Ítélték volna, aztán meg Ádám és Éva se tudták még akkor, hogy „mi illik“ és „mi nem illik.“ Azonkívül pedig csakis szórakozásul voltak a világon és végre a paradicsom oly édeni szépségű volt, a fogékony fiatal lelkeket annyira csábította a rajongásra, hogy korántsem lehet csodálkozni a miatt, hogy Éva meghallgatta Ádám óhaját és sétálni ment vele. Az is bizonyos; hogy Ádám és Éva, mint minden őskori ember, tegezték egymást s ezzei magukkal hordták a „láttámra“ fizetendő csók-