Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-31 / 35. szám

A takarékbíztositás csakis 15 évre köthető és pedig egy vagy több 1000 koronás egységre. Egység aiatt értendő, hogy a biztosított összeg mindenkor csak kikerekitett ezer koronára rúghat, tehát 1000—2000 stb. koronára, de egy fél legfeljebb 50 egységet (50,000) koronát jegyezhet.

Egységként számítva, hetenként 1 korona betét, s minden korona után, az életkor szerint változó pótdii fizetendő. Ezen pótdíj elenyészően csekély, s amint a takarékpénztár által kiadott

füzetecske függelékében látható, 20—30 éves embernél hetenkint 20 fillér, a harmadik biztosítási évben már csak 18, a hetedikben 14, a kilencedikben 12 fillér, s igy tovább, úgy hogy végül már csak heti 2 fillér.

A koronás betétek a betevő tulajdonát ké- i pezik, 4 százalék kamatot hajtanak, bármikor felmondhatok s visszafizettetnek, sőt ezekre kölcsönök is folyosittatnak. Ha pedig 15 évig teljesíti valaki a befizetéseket, 1000 koronát kap. Ha a befizető 15 éven bármikor elhal, az esetben törvényes örökösei, vagy az általa előre kijelölt kedvezményezett kap 1 korona heti betét után 1000 koronát s minden további 1 korona után, további 1000 koronát. '

Mindez fényesen igazolja, hogy a takarék- biztosítás rendkívül előnyös s oly kedvezményeket nyújt, amelyekkel semmiféle más biztosítás, sem pedig a segélyegyleti alapon annyira elterjedt takarékossági rendszer nem versenyezhet.

Ugyanis más biztosításokkal szemben következők az előnyök:

a) a befizetések hetenkénti csekély részletekben teljesíthetők s igy bármily foglalkozású, a legszerényebb viszonyok közt élő ember is részt vehet benne;

b) más biztosításoknál a nők magasabb dijat tartoznak fizetni, a mivel szemben itt nők és férfiak egyforma dijat fizetnek;

c) más biztosításnál a biztositó fél az előre megállapított hosszabb időn belül egyáltalában nem juthat a pénzéhez, sőt na a befizetéseit az első három éven belül íélben- hagyja, az esetben befizetett összes pénzét elveszti, ha pedig 3 év után hagyja félbe a fizetést, akkor csak a befizetett összeg egvharmad- részét kapja vissza, amivel szemben a „Vesz- prémmegyei takarékpénztár r.-t.“ a hetenkénti és egységenkénti 1 korona befizetést takarék- betétként kezeli, 4 százalékkal kamatoztatja és rendes felmondás ellenében bármikor visszafizeti, amely esetben a befizető csak az első félévi befizetését veszíti el.

A segélyegyleti takarékossági rendszerrel szemben is van előnye és pedig az, hogy:

1. A segélyegyleti befizetések utján legjobb esetben is, csak a tényleg befizetett összeget s annak aránylagos jövedelmeit élvezi a befizető, amivel szemben a Veszprémmegyei takarékpénztár r.-t. befizetői a fizetések megkezdése

2, oldat 635. szám.)

percétől arra. is. biztosítva vannak, hogy bármikori elhalálozásuk esetén, minden 1 koronás heti befizetésük után 1000, azaz egyezer koronát kapnak a törvényes örököseik, vagy előre kijelölt kedvezményezettjük, a haláleset igazolása után 30 nap alatt.

2. A betét nemcsak minden év végén, hanem évközben is bármikor felmondható.

Mindezekből megállápitható tehát, hogy a Veszprémmegyei takarékpénztár r.-t. takarék- biztosítási rendszere nemcsak szolid és reális, de egyszersmind olyan előnyöket is nyújt, amelyek ezen üzletágat minden társadalmi körben élő egyénekre, de különösen a megszabott jövedelmű emberek, u. m. : állami, közigazgatási és magánhivatalnokokra, kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági alkalmazottakra hiányt pótlóvá, sőt szinte nélkülözhetetlenné teszik.

Ezen takarékbíztositás előnyei egyébként a legkülönbözőbb célokra egyformán alkalmasak. Különösen könnyen pótolhatja a kiházasi- tási, a katonai szolgálat esetére szóló és a nyugdijpótlás céljából kötött biztosításokat.

E helyütt újólag hangsúlyozzuk, hogy az esetben, ha a fél bármely más életbiztosítással az első három évben felhagy, befizetéseit egészen elveszti.

Dönthetetlen számadatok is bizonyítják tehát a takarékbíztositás rendkívüli előnyeit. Méltán állítható ennélfogva, hogy minden előrelátó, komoly gondolkozásu embernek önmaga és övéi iránt tartozó kötelessége, a kétes jövőnek tehetsége szerint biztosítása; amit a legkönnyebben és a legcélszerűbben, a legkevesebb áldozattal vagy kockázattal és legtöbb előnynyel a Veszprémmegyei takarékpénztár r.-t. takarék- biztosítása utján érhet el.

Mai lapszámunk hirdetési rovata szintén bő tájékozást nyújt ezen humánus vállalkozásról, ezenkívül az általunk hivatkozott s a takarék- pénztár által kiadott füzetecske kimerítően foglalkozik az uj üzletággal, s a takarékpénztárnál beszerezhető.

Előre látható, hogy a Takarékbíztositás óriási körben el fog terjedni, életbeléptetéséért pedig méltó elismerés illeti a hivatkozott intézetet.

__________VESZPRÉMI ELLENŐR_____________

Ta

nkötelesek összeírása tanév elején.

líörreifiílelet

a tanév elején az iskolákba be nem iratkozott tankötelesek összeírására s iskolába járásuk ellenőrzése tárgyában.

A jövő, vagyis 19078. tanévi iskolakötelesek számbavétele az eddigi 1902. évi 4120. számú utasításnak s arra vonatkozó közigazgatási bizottsági körrendeletnek hatályon kivül helyezése mellett, a tanévi szorgalomidő elején olyképen teljesítendő, hogy 1. Az iskolaigazgatók és vezetők az A) mintájú jegyzéket az utolsó

beiratási naptól számított egy héten belül elismervény mellett átküldik a polgári hatósághoz. 2. A községi hatóságok az utolsó beiratási.naptól számított két hét alatt átadják a fenti A) jegyzéket azoknak az összeiróknak, lehetőleg tanítóknak, vagy városoknál alkalmazottaknak, kiknek összeirási kerületébe előzőleg már a község vagy város részeit, lakott helyeit, pusztáit beosztották oly célból, hogy ezen az összeirók názról-házra járva, a B) mintájú egy-egy összeirási lapra a még az iskolába be nem iratko- zottak egyénenkénti összeírása után az A) jegyzéket és B) lapokat haladéktalanul kötelesek a polgári hatóságnak visszaadni, mely azután a II. mintájú statisztikai kimutatást tartozik 2 példányban elkészíteni, abból egyet a központi statisztikai hivatalnak, a másik példányt pedig a kir. tanfelügyelőnek legkésőbb minden év január 10-én megküldeni. 4. Az iskolába be nem iratkozottak összeírását a község belterületétől legalább 3 kilométer távolságra levő tanyán vagy pusztán, avagy 3 kilométernél távolabb fekvő valamely más községben teljesítő tanítók az érdekelt községek terhére 2 korona napidíjjal és természetben való fuvarral, vagy ennek hiányában kilométerenkint 40 fillér fuvardíjjal láttatnak el, a tanítók által helyben teljesített összeírásnál napidij fejében 2 koronát állapit meg a közigazgatási bizottság. 5. A korszámítás az 190718. tanévre a következő : Akik 1892. szept. 1-én és 1893. aug. 30 közt születtek, 1907. szept. 1-én 14 évesek; 1893. szept. 1-én és 1894. aug. 31 közt születtek, 1907. szept. 1-én 13 évesek; 1894. szept. 1-én és

1895. aug. 31 közt születtek, 1907. szept. 1-én 12 évesek; 1895. szept. 1-én és 1896. aug. 31 közt születtek, 1907. szept. 1-én 11 évesek;

1896. szept. 1-én és 1897. aug. 31 közt születtek, 1907. szept. 1-én lO évesek; 1897. szept. 1-én és 1898. aug. 31. közt születtek, 1907. szept. 1-én 9 évesek; 1898. szept. szept. 2-én és 1899. aug. 31. közt születtek, 1907. szept. 1-én 8 évesek; 1899. szept. 1-én és 1900. aug. 31. közt születtek, 1907. szept. 1-én 7 évesek; 1900. szept. 1-én és 1901. aug. 31 közt születtek, 1907. szept. 1-én 6 évesek. 6. A tanév folyamán beirt tankötelesekre vonatkozik a D) mintájú értesítés, melyet az iskola igazgatója (vezetője) 24 órán belül köteles esetenként a polgári hatóságnak külön összeirási lap készítése végett megküldeni. 7. Az összeírás alkalmával az érdekelt közönség megfelelően figyelmeztetendő, hogy aki tudva hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatok bevallását megtagadja, vagy valamely tanköteles gyermeket elhallgat, kihágást követ el s az 1897. évi XXXV. t.-c. 13. §-a alapján annyiszor lOO^ko- ronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. 8. A szükséges nyomtatványokat a m. kir. központi statisztikai hivatal fogja augusztus hó folyamán a polgári és iskolai hatóságoknak megküldeni.

• _______- 1907. augusztus 3i.

va

lahára az a kalbász ennek az urnák! Hej! ; Ne szaladjon. Nekem is egvpárt! És egy pohár sört! Nem látja, hogy a pohár üres?)

A következő nap már az ebédlőben szórakoztam, ahol iszonytató nagy a cigarettafüst s ahol az urfiak a színésznőket lesik. S ime, lassan nyílik az ajtó s bizalmatlanul dugja be rajt a szürke fejét valaki. Ám a kellemes csalódás kiül az ábrázatára, hogy a tekintete rám esik egyedül a kisasztalnál.

— Hohó! Csak hiába, a fiatalság vonz. Verőfényében örömest sütkérezik az ember. Uraságod is azt tartja. Helyesen cselekszik. Hatvanhárom esztendős ember vagyok, de magam is vele tartok . . . Megengedi/hogy helyet 1 szorítsak? Mondtam, hogy a füsttel én nem törődöm. Magam is dohányos ember vagyok. Csak legyen, akivel okosan beszélgetni lehet! Uraságodda! lehet. Ne vegye hízelgésnek, de nagyon megnyerte rokonérzésemet. Azok odaát a nagyasztalnál csak üres fecsegők valamennyien. (Pincér! . . .)

*

A harmadik napon az ebédlőben ültem ugyan újra, de most már a hosszú asztalnál a cigarettező, üresbeszédü ifiurak kellő közepén. S a hogy az ajtó lassan kinyílt s bizalmatlanul széttekintett Muskátli Mihály, szúrós, szemrehányó tekintetet iövelt felém s bár a kisasztal üres volt, iparkodott gyorsan visszavonulni s

az ajtót maga mögött jól bevágta. A pincér szembe jött vele s hallotta, amint dönnögve a benyíló felé indult.

II.

Malován százados.

Az igazat megvallva, jó két hónapja lehetett annak, hogy Muskátli úrral, az irattáros tiszttel nem találkoztam. A vasúti kertben volt végre szerencsém újra. A vadgesztenyefa alatt ült a fehérteritékes asztal mellett, hogy vacsorádon. Már messziről integetett a csontos kezével, lehetetlen volt észre nem vennem.

— Végre-valahára látható ön is egyszer, — kezdte mikor odaértem.

— Ritkán van szerencsénk Muskátli úrhoz, — válaszoltam én, a sörházra célozva.

Hátradőlt a székén s a virzsiniát a fogai közül kivette.

— Csak nem gondolja, hogy nyáron, harminc fok melegben a falak közé beülök! Télen van értelme. De ilyenkor nyáron hat órakor a hivatalomból az irány egyenesen föl a hegyre — aludttejre. Egy pohárral, két pohárral elfogyasztok. Nincs annak mássa ! Azon- közben bealkonyodik s legközelebb érem itt a vasúti kertet. Pompás gulyáshust kapni, a bor jó, a sör még jobb. Á kalapomat leveszem, fölöttem a csillagos égkárpit. A fakoronán keresztül hüvöses szellő nyalja végig a fejemet, ezt a tar, vörösbőrü koponyámat (látja, csak a kupámon meg a fülemtövén akad még egypár

bokor fehér haj). Azután az elevensövényről, a fákról, idekint a mezőn a mindenféle virágról meg-megcsapja az orromat a jó szag ... De hová telepedett ön. Ül el onnét tüstént! Csak nem akarja, hogy valami mérges ágyúgolyó sodorja el a helyéről ?

Sietve szöktem föl a helyemből, hol szemközt ültem Muskátli úrral.

— Csak nincs valami bomba a szék alá rejtve ?

— Az ugyan nincs. Hanem az a hely . a századosé.

— Micsoda századosé?

— A Malováné, a nyugalmazotté.

— Nem ösmerem.

— Hogy az ördögbe ne ösmerné! Ösmert alak . . . Nézze, épp most csapja be maga mögött a lécajtót. Helyezkedjék el itt jobbról, aztán készüljön föl a csatára, mert a százados rákezdi még mielőtt az evésbe kapna.

A kavicsföld már roszogott a lába alatt közvetetlen közelünkben. Jól táplált, apró öreg alak volt. Gömbölyű piros képe borotválva, a szürke bajusza majd tövig nyírva, a ritkás haja ezüstfehér, s amint a kalapját kezébe vette, a hosszú fekete fölöltőjében papiembernek hitte az ember.

Bemutatkozás után a pincért kiáltottuk.

— Sört iszik-e, bort-e a százados ur?

— Friss a sör ?

— Most csapolták.

— Az akasztófavirága nekem az aljából