Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-31 / 35. szám

aogusztus 31. VESZPRÉMI ELLENŐR (35. szóm.) 3. oldal. Pőüzlet: Kossuth Lajos-utca sarok (a veszprémi takarékpénztár bérpalotájában). Fióküzlet : Fő-tér. Pósa-íele könyvkereskedés mellett r i m w m Ajánlja naponta frissen vágott sertéshúsait. Kifogástalan I. rendű olvasztott zsir kg. 1 kor. 60 f. Háj és vastag zsirszalonna, füstölt húsok, min­dennemű kalbász- és hurka-félék. — Kitűnő zamatu sonkák. — Naponta frissen készült tormásvirsli és szalfalédé. — Különféle hideg l\ felvágottak nagy választékban. — Elárusitás nagyban és kicsinyben. — Vidéki megrendelések lehetőleg gyorsan és pontosan eszközöl te. ín e.k V KIFOGÁSTALAN TISZTA KEZELÉS! MÉRSÉKELT ÁRAK'• GYORS ÉS PONTOS KISZOLGÁLÁS! 9. A polgári hatóság jelen körrendeletét a terü­letén levő minden tanintézet igazgatójával (ve­zetőjével) azonnal közölni köteles, s őket a 2. pont alatt kívánt A) jegyzék haladéktalan be­szolgáltatása végett megkeresi, illetőleg felkéri. 10. Ha valamelyik iskolaigazgató (vezető) az A) jegyzéket az előirt időben a polgári hatóság­nak át nem küldené vagy a be nem írottak összeírásában a részvételt megtagadja, erről a polgári hatóság haladéktalanul tartozik jelentést tenni a kir. tanfelügyelőnek. 11. Tankötelesek­nek azok a gyermekek tekintendők, akik az összeirási év augusztns havának 31-ig életük 6-ik évét betöltötték, de a 15-ik életévüket még át nem lépték, tehát mindazok, akik augusztus 31-ig a 6—1-+ évesek korosztályába tartoznak. Az iparos és kereskedő tanoncok azonban, ko­rukra való tekintet nélkül, akár van tanonciskola, akár nincs, tanköteleseknek tekintendők, utób­biak C|1 és C 2 névjegyzékét az elsőfokú ipar­hatóság szintén átadja a polgári hatóságnak a 2. és 3. pont szerinti eljárás tekintetéből. 12. Az óvókötelesek összeírása az iskolakötelesek jelen eljárás szerinti összeírásába rendszeresen beil­leszthető nem volt, az óvókötelesek tehát csak akkor írandók össze, ha összeírásukat külön szempontok, az óvókötelezettség ellenőrzése, uj óvoda felállítása, elhelyezése stb. teszik szük­ségessé, köteles azonban az illető polgári ható­ság ezen szándékáról előzetes jelentést tenni a közigazgatási hatósághoz. Veszprém, 1907. augusztus 13. HUNKÁR DÉNES főispán, köz. biz. elnök. Részvényaláirási felhívás. Alul megnevezett alapítók Veszprém városi gőz-, kád- és népfürdő részvénytársaság cég alatt fürdővállalatot alapítanak, melynek szék­helye Veszprém. A vállalat tárgyát képezi Bor­sodi Sándor és Tsa budapesti bej. cég által Veszprém rendezett tanácsú várossal kötött szer­ződés alapján Veszprémben épülő gőz-, kád- és népfürdő. Á vállalat tartama: 1958 év december 31. Alaptőke 110.000 K, mely 2200 drb. egyen- kint 50 K névértékű részvényből áll. A részvé­nyek bemutatóra szólnak és a következő felté­telek mellett jegyezhetők: 1. A részvények jegyzésekor névérték 20 százaléka, azaz minden egyes részvény után 10 K készpénz fizetendő, a további 80 százalék befizetése iránt az alakuló közgyűlés intézkedik. 2. Alapítási költség és részvények bélyeg­dija fejében részvényenkint 1 K fizetendő egy­szer s mindenkorra. Befizetési hely Veszprémben e Veszprémi takarékpénztárnál és a Veszprém- megyei takarékpénztárnál. 3. A jegyzések zárhatárideje 1907. év no­vember 15. 4. Alapítók fentartják maguknak azon jo­got, hogy az igazgatóságot az első 3 iizletév tariamára kinevezzék. Kelt Veszprém, 1907. évi julius 25. Borsodi Sándor és Tsa Szeglethy György építészek és vállalkozók. polgármester. Lovag Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó. Lipthay Emil magánzó. Gyökeres János építési vállalkozó. Berger |ózsef szállító. Dr. Benkő Károly ügyvéd. Dr. Sándorfi Kázmér ügyvéd. Dr. Rosenberg Jenő városi tiszti orvos, tb. megyei főorvos. Pillitz Mór. Dr. Fischer Miklós ügyvéd. Malomsoky József gyáros. Dr. Rosenberg Lajos ügyvéd. Temmer Herman nyug. adóügyi tanácsos. Hirdetmény. A V eszpréiuinegy ei takarék­pénztár részvénytársaság ezennel közzé teszi, miszerint az 1907. évi szep­tember hó 1-től fogva az állandó betétek kamatát 41|2°|0-ra, folyó-szám la betétek kamatát pedig :56|I()°|o-ra felemelte, ezen felül pedig a betét­kamatot is a takarékpénztár fizeti. Veszprém, 1907. évi augusztus hó 23. A „Veszprémmegyei takarékpénztár részvénytársaság“ igazgatósága. Veszprém, Halpiac. WELLNER GYULA = fogász ajánlja magát a legjobb és legszebb müfogak, egész fogsorok készítésére, a legujabn amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogak­hoz hasonlóan minden célnak megfelel­nek. Kívánatra egy müfog éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, min­den fájdalom elkerülésével illeszte- tik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac. Színház. Szombaton este tartotta Szalkay Lajos szín- társulata a bemutató előadását. Á társulatról általánosságban azt lehet mondani, hogy első­rendű nő- és férfi művészekkel rendelkezik, kik­nek körében méltóan van képviselve az operetie és drámai szak, teljes egészében. A társulat Szalkay kitűnő szervező-képességét dicséri. Úgy­szintén a Tombor Aladár karnagy vezetése alatt működő kitűnő zenekar. Bemutató előadásként teljesen lelt ház előtt a „V g özvegy“ került színre, címszerep­ben Hidy Irénnel. Ki bájos és szép megjelené­sével nagy tetszést aratott, bár az ének hangja nem tudjuk, rekedtség folytán, vagy mi? elég gyengének bizonyult. Partnere Gyárfás Ödön, régi ismerősünk, kinek hangja azóta, hogy nem hallottuk, előnyösen, nagyon szépen élcesedett. Hidy Irénnel lejtett boston-tánca, amely a darabnak egyik kiemelkedő pontja kell hogy legyen, a szinpad miniatűr kicsinysége miatt nem sikerült. adott! — dörgött a gyerek felé Muskátli ur. — Kérem éppen akkor csapolták. Mindenesetre gulyáshus a vacsora. Pom­pás, mint ahogy itt készíteni szokták. Malován százados ur, mig tovarepült a gyerek frakkszárnya, a két kezefejét, mint az iskolásgyerek, kétfelől a tányér mellé az asz­talra fektette s igy törte meg a pillanatra be­állt csöndet: — Ma harminchat éve az eső esett. — Bámulatos az emlékező tehetsége a százados urnák, — vetette közbe Muskátli Mihály. — Ma harminchét éve, — folytatta a százados ur — ma harminchét éve folyt a kusztozzai csata. Muskátli ur a könyökét értette hozzám. — A százados ur ott is jelen volt ? — Igen. Az ütközet a mi részünkre dőlt el. Fényes győzelmet arattunk, sajna, nem volt időnk a diadalt megülni. Lóhalálba vágtat egy ordonánctiszt, egy huszárhadnagy. Karcsú barna paripájáról szakadt a hab, össze is rogyodt nyomban, hogy a gazdája leszállt a vezér királyi herceg előtt. Láttuk amint átveszi az Írást a herceg s amint mohón átfutja. Majd a zsebkendővel törli homlokán a verejtéket. Nyo­mon követte a dolgot a parancs, hogy gyor­sított menetben indulunk föl egyenesen Pozsony alá. Az volt aztán a mars, Kusztozzától gyors menetben föl Pozsonyig egyhuzamban ! A gulyáslé kanalazása közben fejezte be a százados ur elbeszélését: — Fájdalom, későn volt az érkezésünk. Ki volt lőve az utolsó puskacsőből a golyó akkorra. — Fránya burkusa, — vélte Muskátli ur. — Hja a sulmájszterek! A százados teleszájjal sietett tiltakozni: — Semmi sulmájszterek ! Ha Benedek . . . Hogy elejét vegyem a hadtudományi mér­kőzésnek, — más irányt adtam a beszélge­tésnek. — Szombathely hadkiegészítő kerületet kapott, százados ur ? — Igen, a 83-as jött fel alulról Fehér- templomból. Kávébarna hajtóka, fehér gomb. — Százados ur, a huszároknak minő szinii a csákójuk? — Piros is, fehér is, zöld is. Van kék, sőt fekete csákó. — És a hajtókájuk ? — ingerkedett Mus­kátli ur. — A huszároknak, jól jegyezze meg uram, hajtókájuk nincsen. Legföllebb a blúzon, kö- penyeg'galléron a posztódarab, az attilla színe: világos- vagy sötétkék. Muskátli urnák volt még kérdenivalója. Pipacsvörös arccal, nevető szemmel. A második korsónak járt már a végére. — Á napokban láttam egy bakancsos katonát. Cimromszinü hajtókával, piros gomb­bal. Úristen, micsoda ezredből való ? — Milyen volt a gombja ? — kérdi merő füllel a százados ur. — Piros. — Nagyszerű! A hajtókát a gombbal cseréli föl. — Tiltakozom! — A hadseregben csak fehér meg sárga a gomb. — Az volt. Piros. — Öregapám se hallott piros gombról. — Piros volt. Adta Muskátlija! Erőnek erejével bele akar-e kötni a vitéz századosba, kinek negynen évig csörgött a kard az oldalán. Másfelé akartam terelni a beszédet. A százados azonban megcsöngette az üvegpoharat. Fizetett s hiivesen köszönve, távozott. — Megneheztelt, — mondtam, amint ma­gunkra maradtunk. — Dehogy. Holnap csak úgy itt találja, bizonyítva például, hogy az olasz Don Miguelek- nek egyenes leszármazol a somogyi Albrecht- bakák. Rózsaszínű hajtóka, fehér gomb. — De minek a kötődés? — Irigylem. — Ezt az embert ? — Ezt az embert, öt nemzeti, vallási, társadalmi viszonyok nem bántják. Egyedüli témája a hadügy. Az is a negyven év előtti. Abba beburkolódzik. Minden más egyéb neki ismeretlen világrész. A múlton él. — Egy em­ber, aki boldog a maga módja szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents