Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
11. évfolyam. Veszprém, 1907. május 5. » 18. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési "rak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre i 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és ' vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. r Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György, j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, tovább" az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Egy uj törvény életbelépte. (Dr. Gy.) Mire e sorok napvilágot látnak, életbe lép az igazságügyminiszter ide vonatkozó rendelete értelmében a polgári törvénykezési rendtartásnak és a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. törvénycikk módosítása tárgyában alkotott törvény vagyis az 1907. évi XVII-ik törvénycikk. Noha az egész törvény csak 8 szakaszból áll, mégis az abban foglalt rendelkezések rendkívül nagy fontosságúak. Ugyanis az 1-ső §. értelmében a birtokbiróságok hatásköréhez valamint az 1868. 54. törvénycikk 44. §-ában a telekkönyvi hatóságokhoz utasított perek úgyszintén az örökösödési perek eddig csak akkor tartoztak sommás eljárás alá, ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül, illetve az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül 400 koronát meg nem haladt: most pedig ezen perek értékhatára 1000 koronában határoztatván meg, ezen perek sommás eljárás alá és a járásbíróság hatáskörébe tartoznak abban az esetben ha az érték 1000 koronát meg nem halad. Fontos az uj törvénynek az az intézkedése is, hogy tartási vagy élelmezési követelést megalapitó jogviszony iránti perben a peres tárgy értékének megállapításánál a három évi tartás vagy élelmezés értéke irányadó. Rendkívül nagy horderejű a törvény- i nek az az intézkedése, hogy a Curia terhei könnyítése indokából a felülvizsgálati bíráskodás tekintetében kiterjeszti az ítélőtáblák hatáskörét s igy addig mig az eddigi törvény szerint már az 1000 koronán felüli ügyekben a felülvizsgálati bíráskodást a Curia gyakorolta, most már a Curia csak a 2500 koronát meghaladó ügyekben fogja a felülvizsgálati bíráskodást gyakorolni s a táblák hatásköre az 1000 koronán felül a 2500 korona értékig kiterjesztetik. Ugyanígy a fellebbezési bíróság végzései ellen használt felfolyamodás csak akkor fog a Curiához tartozni, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 2500 koronát meghalad, minden más esetben a kir. tábla lesz illetékes. Nem kevésbé fontos a törvénynek az az intézkedése, hogy a kir. törvényszékek- hatáskörébe tartozó azokban a vagyonjogi perekben — ideértve a kereskedelmi- és váltó pereket is — amelyekben a per tárgyának értéke járulékok nékül 1000 koronát meg nem halad, a másodbiróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, tehát 1000 koronát megnem haladó értékű törvényszéki perekben a tábla véglegesen határoz. Ugyancsak a fellebbvitel korlátozá- ! sát célozza az az intézkedés is, hogy költség kérdésben a másodbiróság határozat ellen fellebbvitelnek csak akkor van helye, ha a felebbvite! egyúttal a határozatnak egyébb része ellen is irányul. Végül a házassági vállóperekben igen nagy horderejű az az intézkedés, hogy az esetben ha a házassági kötelék érvénytelennek vagy semmisnek nyilváníttatott, vagy felbontatott s a felek az ellen fellebbezéssel nem élnek, nem kell hivatalból való felülvizsgálás végett az iratokat a felsőbírósághoz felterjeszteni, tehát a válóperek ezek után nem fognak oíy soká elkuzódni. Ezt célozza az a korlátozás is, hogy a házasság védő a másodbiróság határozata ellen felebbvitellel nem élhet. Szóval ezen 8 szakaszból álló törvény nagy horderejű reformokat valósit meg igazságszolgáltatásunk mezején, mert az eljárást az eddig a törvényszékhez tartozott perek nagy részében is gyorsabbá teszi és a perek gyors lebonyolítását elősegíti, a társas bíróságokról a teher egy- részét az egyes bíróságokra ruházza át, emellett a Curia vállairól az eddigi terhek egy jelentékeny részét leveszi, úgy, hogy a legfelsőbb bíróságnak lassúsága ellen felmerült és igen gyakran jogosult- panasz most orvoslást nyer. TÁRCA. A temető. A temető, a temető . . . Oly nesztelen, oly nesztelen! Hány szív porlad, Hány szív pihen, Húny kő zokog, Hány tört szivén, Mely szunnyad hant alatt!. . . Mélázva jársz velem S hozzámsimulsz szerelmesen És susog ajakam: Súg drága titkokat. . . De ébredésre int, De felsivít az éji szél — Oly zordonan beszél! A hangja sóhaj, reszkető . . . A temető, a temető. . . A temető, a temető . . . Oly nesztelen, oly nesztelen! . . . Hány álom szunnyad csendesen Oly csendesen, oly csendesen A hantok mélyiben!. . ... s a hant fölött szerelmesen Reámborulsz szerelmesem, És ígérsz édes álmokat: Hogy álmodod velem . . . Lelkünk az üdvtől megremeg Hogy álmodsz szivemen . . . De ébredésre int De felsivít az éji szél — Oly zordonan beszél! A hangja sóhaj, reszkető . . . A temető, a temető . . . A temető, a temető . . . Oly nesztelen, oly nesztelen!. . . Hány kín hallgat, Hány gyötrelem, Oly csendesen, oly csendesen A hantok mélyiben !. . . Közöttük járok egyedül. . . Ó melyik hant alatt Találom fel a drága titkot Az édes álmokat ? . . . És uttalan mezon Mig lelkem bolyg-bolyog: A szivem úgy sir, úgy zokog ... De ébredésre int De felsivít az éji szél — Oly zordonan beszél! A hangja sóhaj, reszkető . . . A temető, a temető!. . . Astraeus. Bakonyi képek. — Regék. — Irta: Jámborné Székely Lilla. Gyermekkorom kedves színhelye, ifjúságom ábrándképeinek bölcsője, te elragadóan bájos bakonyi vidék: vonulj el leírhatatlan, szindus képeiddel képzeletem előtt s az élet nehéz harcaiban kifáradt lelkemben tükrözd vissza azokat i az örökre felejthetetlen jeleneteket, melyeket tőreiden átéltem ! Hadd csendüljön meg lelkem- j ben vár-romjaidnak, kastélyaidnak misztikus regéje újból és a betyár-romantikának emlékezetes eseményei, hadd varázsolják vissza boldog gyermekkoromat, mikor remegő szívvel ugyan, de lázas érdeklődéssel hallgattam őket a felnőttek ajkairól! Egy híres idegen költő igy ir a svájciakról: „Vond ki a helvétát hegyei közül; — s j odahal!“ Ilyen nagy a honvágy a svájci em- j herben. így vagyok én is, bár itthon vagyok Ma- ; gyarországon, de távol szülőfalumtól s ugy-ugy I eífog valami honvágyféle érzelem és szeretnék szállni, repülni oda az illatos, lombdus bakonyi vidékre, melynek minden romjához, erdejéhez egy-egy érdekes monda fűződik. Elszállok tehát lelkem szárnyain ismét a Bakonyba és miként a méh kedvenc virágairól gondos ápolójának hasznára örömmel gyűjti a mézet, akként kívánok én is egy kis élvezetet.
