Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-09-22 / 38. szám

1901. szeptember 22.

5. oldal.

lök helyzetének javítását programmjába felvette az alábbi félhivatalos közlemény: ’ '

Lukács László pénzügyminiszter az állami tisztviselők országos kongresszussá alkalmából a következő körrendeletét intézte valamennyi alárendelt hatósághoz és hivatalhoz:

Az állami tisztviselők országos kongresszusa ez évi szeptember hónap 20—23 napjaira tűzetvén ki, felhatalmazom a czimet, hogy az alkalmazásban levő es az országos kongresszusra megbízottak gyanánt kiküldött tisztviselőknek feltétlenül, más resztvenni akarónak a fennforgó körülményhez képest engedélyezhessen szabadságidőt a kongresszus tartamára. Lukács s. k.

A körmöczbányai beszéd után kettős megelégedéssel i örömmel kell fogadnunk a pénzügy- miniszternek é bölcs és méltányos rendelkezését, mely mutatja, hogy nagy jelentőségét s erkölcsi súlyát a tisztviselők impozáns mozgalmának immár ő maga is elismeri.

Az egyházmegyei alapítvány uj ügyésze. A dr. Jánosi Sándor halálával megüresedett egyházmegyei alapítványi ügyészi állást ma — szombaton — töltötte be választás utján a székeskáptalan. A káptalan e díszes állásra egyhangúlag dr. Kő- szeghy József ügyvédet, a veszprémi ügyvédi kar egyik érdemes és derék tagját választotta meg,

:— Szüreti mulatság. A veszprémi iparos ifjúság önképző-egylete 1901. szept. hó 29-én, házalapja javára Kurucz Gyula zenekara közremü- désével a „Korona“-vendéglő nagytermében világpostával egybekötött zártkörű szüreti tánczvigalmat rendez. Kezdete este 7 órakor. Belépti-dij szemé- lyenkint 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Akik tévedésből meghívót nem kaptak, s erre igényt tartanak, forduljanak az egyleti vigalmi bizottsághoz.- Postaügynökségek. A magyar posta történetében korszakot alkotó reformot rendelt el a napokban a kereskedelmi miniszter a posta-ügynökségek szervezésével. E szerint azokban a legalább 300 lakossal biró községekben, ahol eddig nem volt pnstahivatal, posta-ügynökségeket állítanak, amelyek ugyanazokat a teendőket látják el, mint a postahivatalok, csakhogy ezeket e teendőket nem postamester végzi el. hanem magán-ember, (lelkész, tanító, kereskedő vagy gazda) aki 160—360 kor. tiszteletdijért a postai teendőket ellátja. — Első sorban oly községekben szerveznek posta-ügynökségeket, amelyek körjegyzőség székhelyei, vagy a járási székhelylyel, valamely más községgel élénk összeköttetésben állnak. Másodsorban olyan községekben szerveznek postaügynökségeket, ahol nagyobb iparvállalat van, amely több munkást foglalkoztat. i Harmadsorban sikerrel folyamodhatik a posta-ügynökség felállításáért minden község amelynek forgalmi viszonyai csak nyernének a postaügynökség szervezésével. Több mint tízezer község előtt nyílik ily módon alkalom arra, hogy postahivatalhoz juthasson. A postaügynök fölveszi és kézbesitteti az ajánlott és pénzes leveleket, utalványokat, csomagokat — egyszóval mindent, amit a rendes postahivatalok s bélyegeket és postai értékjegyeket árusít. A postaügynökre bízott értékekért a kincstár magára vállalja a felelősséget. Posta-ügynök lehet minden intelligens ember, aki 100—200 korona biztosítékot tesz s vizsgálato- tesz a posta-kezelés elemi szabályainak ismeretéből. A postaügynök, mielőtt működését megkezdené, fogadalmat tesz arra, hogy kötelességeit pontosan és lelkiismeretesen teljesiti s a levéltitkot megőrzi. Esetleg a községben lélesitett telefon- állomás vezetésével is megbízzák a postaügynököt, akinek ezért külön fizetés jár. A postaügynök ama postahivatal ellenőrzése alá tartozik, amelynek kézbesítése körébe esik a község. A posta-ügynök csupán "átveszi a postai küldeményeket s feljegyzi őket; az elkönyvelés és a tulajdonképeni kezelés már a közelebbi postahivatal dolga.

Óvatosság 10 frtos bankjegyek elfogadásánál. Budapesten 10 frtos bankjegy-hamisítványokat fedeztek fel. A hamisítvány legfeltűnőbb ismertető jele, hngy papírja a valódi bankjegy papírjánál durvább. A hamisítvány magyar szöveg oldalának felső része középmezejében a „tiz forint“ szó a valódinál kövérebb betűkkel van* nyomatva s a női eszményfejek árnyékolása sötét és durvább.

VESZPRÉMI ELLENŐR.

A földmivelésügyi miniszter és a cselédek. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter minden alkalmat megragad, hogy a kis emberek javát előmozdítsa. Most megint talált valamit, amivel a kis emberek szivét magához hajlítja. Rendeletben hívta fel ugyanis a törvényhatóságokat, hogy a vidék legjobb cselédeit és gazdasági munkásait, akik viselkedésükkel és szorgalmukkal kiválnak társaik közül, terjesszék fel hozzá kitüntetés és jutalmazás végett. S a ki érdemes cseléd, hűséges gazdasági munkás, a gazdája szere tétén kívül megkapja ezentúl a főgazda elismerését is. Fejenkint 100 korona jutalmat és elismerő oklevelet szánt a miniszter a törvényhatóság révén ajánlott cselédeknek és munkásoknak.- Verekedő szenzálok. Csütörtökön a gabona piaezon Fischer József gabona-ügynök egy szentgáli paraszt gazdától gabonát vásárolt. Az üzlet már meg is volt kötve, a mikor ott termett Neumann Gyula és kiszimatolván a Fischer álta- igért árt, azonnl ráliczitált. Ebből azután olyan kis parázs verekedés támadt, melynek hírére összefutott az egész gabna-piacz. Neuman agyba-főbe verte furkósbotával Fischer Józsefet, a kinek kiáltására előtermett Vellner Ede és Fischer Miksa ügynökök Neumant alaposan helybenhagyták, úgy hogy azt Rigó György rendőr tudta a felbőszült emberek kezéből kiszabadítani,

Megjöttek a honvédek. Derék honvédeink e héten — csütörtökön — reggel érkeztek haza a fárasztó őszi nagy had- ^gyakoalatokról. Ay esős rósz idő miatt ő felsége a király egy nappal előbb fuvatott le, mint a hadgyakorlati tervezetben volt, a minek annyival is inkább megörültek a katonák, mert a lefuvás napjától kezdve újra beütött a jó idő s az öreg bakák, a kik a megérkezés után való napon leszereltek, verőfényes nyájas őszi napon láthatták viszont szülőhazájukat.- A tapolezai m. kir. vinczellér iskola igazgatósága 1902. évi január hó 1-töl kezdődő egy éves tanfolyamra pályázatot hirdet. Felvételi kellékek: 1. Legalább 16 éves életkor betöltéséről szóló keresztlevél vagy katonakönyv. 1. Magyarul írni és olvasni tudást igazoló iskolai bizonyítvány.

3. Ép erős, a munkára alkalmaloá testalkatról tanúskodó orvosi bizonyítvány. 4. Fedhetlen előéletről községi erkölcsi bizonyítvány, Szülői vagy gyá- mi beleegyezés, Illetve nyilatkozat, hogy a tanulót évközben a pályától el nem idegenítik és az iskolából ki nem veszik. A tanulók lehetnek saját költségesek vagy ingyenesek állam költségen. — Kik ingyenes helyre folyamodtak, tartoznak kérvényükhöz szegénységi bizonyítványt is csatolni. — A saját költséges tanulók 240 koronát tartoznak fizetni évenként és pedig 120 korona félévi előleges részletekben. Azon folyamodók, a kik kertészettel szőlőműveléssel már foglalkoztak, a felvételnél előnyben részesülnek. A kérvények a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir minisztériumhoz czimzett és 1 kor. bélyeggel ellátott okmányokkal felszerelve legkésőbb november hó 1-ig a tapolezai vinczellér iskola igaz-gatóságának beküldendők. Tapolcza, •1901. aug. hó24-én. Az igzgatóság.

Bejelentő hivatalok a vidéken. A vidéki bejelentő hivatalok ügyét végre a belügyi kormány rendezni fogja. Széli Kálmán belügyminiszter ugyanis rendeletet küldött a törvényhatóságokhoz a vidéki bejelentő hivatalok fölállítására vonatkozólag. A belügyminiszteri rendelet szabályozza az idegenek bejelentését is. Ezéntul a városba érkező minden -idegent huszonnégy órán belül a rendőrkapitány hivatalban be kell jelenteni, a községekbe érkezőket pedig a községi elöljáróságnál. A belügyminiszternek e nagyfontosságu intézkedése különösen közbiztonsági tekintetben nagyon fontos mert a rendőrség munkáját elősegíti és megkönnyíti.- Cizmadiából hentes. Érdekes és elvileg is lényeges kérdésben döntött legközelebb a keresk. miniszter. Sütő István körmendi lakos csizmadia^ mester ugyanis azt észlelvén, hogy ősi iparának folytatása nem igen hálaadatos; arra tökélte el magát, hogy a ránezos kordován csizmák mellett kolbászt és hurkát is készít, s folyamodott a hen- tesség üzéséhez szükséges ipar igazol vány kiadásáért, Az I. fokú iparhatóság meg is adta a kívánt engedélyt neki, de ezen határozat ellen az összes körmendi mészárosok és hentesek fölebbezéssel éltek. A felebezés folytán az alispán elé került az ügy, ki megtiltotta, hogy a csizmadiaság mellett a henteséget is űzze. Ez alispáni határozat ellen most meg Sütő István uram felebbezett a keresk. miniszterhez, ki 35234. sz. rendeletével megváltoztatta az alispáni határozatát s az első fokú iparhatóság határozatát emelte érvényre, mivel a folyamodó a képesítéshez kötött csizmadia ipar gyakorlására jogosultsággal bir, tehát az 1984. évi XVIII. t.-cz. 47. §-a értelmében az iparigazol vány tőle mg nem tagadható, csupán korlátozni lehet a hentes iparűzésben annyiban, hogy tanonezot tartania nem szabad, miután emez iparágra képesítését nem igazolta.

A kereskedelmi iskola uj tanárai.

A dr. Fodor Gyula ügyvéd halálával a veszprémi felső kereskedelmi iskolánál megüresedett jogi tanszéket a kultuszminisztérium ketté választotta s Fodor helyébe két tanárt: Spitzer József dr. ügyvédet és Weisz I. ügyvédjelöltet — nevezett ki.

Tüzesetek okai villamos telepeknél. Igen tanulságos statisztikai adatok lettek a nyilvánosságra hozva Németországban azon tüzesetekről, midőn a tüzkeletkezését a villamos berendezés helytelen szerelése okozta. Tanulságos ez azért, mert figyelmeztetést ad arra nézve, hogy a berendezésnél óvatosak és elővigyázók legyünk. Az 1898. és 1899-ik években 128 tüzeset volt, midőn a keletkezésnek oka közvetve vagy közvetlenül a villamosberendezésben rejlett. Es pedig 63 esetben a vezetékek rövid zárlata vagy földzárlat, 15 esetben villámcsapás és 48 esetben különféle okok következtében keletkezett a tűz. A rövid zárlatok okai a következők voltak: 8 esetben a vezeték nedves

helyen, falakon volt szerelve, 3 esetben nedves helyen falcsatornában. Egy esetben egy villamos lámpa vezetéken hosszabb ideig egy nedves rongy csüngött, mely a vezeték izoláncióját elrontotta. Rossz vezeték-szigetelés következtében 3 esetben. Egy esetben a kapcsoló-tábla hátán érintkeztek a drótok. Egy másik esetben a szabadban felszerelt csupasz drótokat a szél lengette s igy összeérve okozták a rövid zárlatot s a keletkező szikrázás a fedelet gyújtotta meg. Másik esetben egy piéfödél felett 1 méternyire szerelt vezetéket a hó lenyomta a fedélre, a rövid zárlat. Más esetekben pedig egyes alkatrészek, kapcsolók stb. helytelen szerelése, kezelése, a telep hirtelen túlterhelése okozta a tüzet. Többször hordozható lámpák leej- tése könnyen gyuladó tárgyak közelében, vagy ellenállások tulhevülése, túlterhelése következtében, rosszul elhelyezett ólombiztositékok kiolvadása okozta a tűzesetet. Mindezek az esetek azt mutatják, hogy villamos telepek tervezésénél, szerelésénél és kezelésénél a legnagyobb elővigyá- zattal, szakértelemmel kell eljárnunk, hogy magunkat károsodástól megóvjuk..

— Szőlősgazdák figyelmébe. Az 1882-ik törvényezikk 3. §-a értaimében min- azon szőlősgazdák, kik szeszes italok kimérésével vagy kismértékbeni eladásával nem foglalkoznak, igényt tarthatnak azon kedvezményre, hogy saját termésű boraiktól, a házi szükségletre szánt mennyiség után italadó fejében az I-ső osztályú községekben, hektloiterenként 9 korona és 70 fillért fizetnek. Miután azonban ezen kedvezmény igénybe vehetése függővé van téve f. év szept. hó 15-ig teendő bejelentéstől felhivatnak mindazon szőlősgazdák, kik fenti kedvezményt igénybe venni akarják, hogy erre vonatkozó bejelentésöket, melyben a bejelentő rendes lakhelye, ház-száma, családtagok száma, szőlőbirtok terjedelme, a házi fogyasztásra felhasznált bor átlagos mennyisége hektoliterekben, a folyó évben remélhető termés hek-